Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegyeszékhely | Miskolc | ||
Járások száma | 16 | ||
Települések száma | 358 | ||
megyei jogú városok | 1 | ||
egyéb városok | 27 | ||
ISO 3166-2 | HU-BZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 623 024 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 97,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7247,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Borsod-Abaúj-Zemplén megye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén megye témájú médiaállományokat. |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délnyugatról Heves megye, délről Jász-Nagykun-Szolnok megye, délkeletről Hajdú-Bihar megye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Székhelye Miskolc.
Földrajz
Domborzat
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk-vidéken található Felső-Borovnyák (945 m). (A Bükk-vidék legmagasabb pontja Heves megyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).[2]
Éghajlat
Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7–800 mm).
Vízrajz
Élővilág, természetvédelem
Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemző földrajzi pontjai
- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Hidvégardó (Edelényi járás) (egyben Magyarország legészakibb települése is),
- a megye legdélibb települése Tiszadorogma (Mezőcsáti járás),
- a megye legkeletibb települése Zemplénagárd (Cigándi járás),
- a megye legnyugatibb települése Domaháza (Ózdi járás).
A név eredete
Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.
Történelem
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található.
Középkor
A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.
E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt: besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.
A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.
Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.
Korai újkor
A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.
A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.
Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.
Modern kor
A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.
A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.
A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.
A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.
A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
Járások 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezés előtt Abaúj megyéhez öt járás tartozott (Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci és Szikszói), Borsod-Gömör megyéhez nyolc (Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkeresztesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki és Sajószentpéteri), Zemplén megyéhez pedig négy (Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji). A megyerendezéskor ezek mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került, így az új megyében 1950. március 16-ától tizenhét járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a tizenhétből négy járás megszűnt. A Bódvaszilasi beolvadt az Edelényibe, a Mezőkeresztesi pedig a Mezőkövesdibe, a Göncit az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi között osztották fel, míg a Sajószentpéterit a Miskolci és a Putnoki között. Ugyanekkor a Sátoraljaújhelyi járásnak a Bodrogközbe eső részéből megalakult az új Ricsei járás. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizennégy járásra oszlott (Abaújszántói, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Ricsi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói és Tokaji).
Ezt követően 1983-ig a tizennégyből hat járás szűnt meg: a Tokaji (1952), a Ricsei és a Sárospataki (1956), a Putnoki (1961), az Abaújszántói és a Szikszói (1962). Végül 1981 végén a Mezőcsáti járás székhelyét Leninvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Leninvárosi járásra változott. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez nyolc járás tartozott (Edelényi, Encsi, Leninvárosi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sátoraljaújhelyi és Szerencsi).
Városok 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezéskor Zemplén megyéhez egy megyei város tartozott, Sátoraljaújhely, Borsod-Gömör megyéhez egy másik, Ózd. Ezen kívül Borsod-Gömör megye székhelye, Miskolc törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Miskolc attól kezdve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott.
1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Kazincbarcika (1954-ben), Tiszaszederkény (1966-ban, neve 1970-től Leninváros volt), Sárospatak (1968-ban) és Mezőkövesd (1973-ban), így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Miskolc közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Ózd és Sátoraljaújhely közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként az Ózdi illetve a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.
Miskolc 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971–1983 között
Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kazincbarcikai 1980-ban, a Miskolci, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába. Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely járási székhelyek maradtak 1983 végéig, Kazincbarcika viszont korábban sem volt az.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Encset és Szerencset is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Edelény, mely aztán 1986-ban várossá alakult. Szintén 1986-ban kapott városi rangot Tokaj, majd 1989-ben Putnok, Sajószentpéter és Szikszó is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizennégyre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
Járások
Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Cigándi járás | Cigánd | 15 |
1 |
16 294 |
389,99 |
42
|
2 | Edelényi járás | Edelény | 45 |
2 |
34 012 |
717,86 |
47
|
3 | Encsi járás | Encs | 29 |
1 |
21 783 |
378,39 |
58
|
4 | Gönci járás | Gönc | 32 |
2 |
19 459 |
549,67 |
35
|
5 | Kazincbarcikai járás | Kazincbarcika | 22 |
3 |
65 823 |
341,7 |
193
|
6 | Mezőcsáti járás | Mezőcsát | 8 |
1 |
14 635 |
351,27 |
42
|
7 | Mezőkövesdi járás | Mezőkövesd | 23 |
2 |
42 442 |
723,87 |
59
|
8 | Miskolci járás | Miskolc | 39 |
7 |
245 384 |
972,8 |
252
|
9 | Ózdi járás | Ózd | 17 |
2 |
54 527 |
385,57 |
141
|
10 | Putnoki járás | Putnok | 26 |
1 |
19 252 |
391,25 |
49
|
11 | Sárospataki járás | Sárospatak | 16 |
1 |
25 057 |
477,67 |
52
|
12 | Sátoraljaújhelyi járás | Sátoraljaújhely | 21 |
2 |
22 673 |
321,38 |
71
|
13 | Szerencsi járás | Szerencs | 14 |
1 |
38 259 |
432,07 |
89
|
14 | Szikszói járás | Szikszó | 24 |
1 |
17 566 |
309,25 |
57
|
15 | Tiszaújvárosi járás | Tiszaújváros | 16 |
1 |
31 801 |
248,87 |
128
|
16 | Tokaji járás | Tokaj | 11 |
1 |
13 383 |
255,81 |
52
|
Kistérségek
Borsod-Abaúj-Zemplén megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3512 | Abaúj-Hegyközi kistérség | Gönc | 24 |
2 |
14 446 |
440,52 |
33
|
3513 | Bodrogközi kistérség | Cigánd | 17 |
1 |
17 302 |
400,38 |
43
|
3502 | Edelényi kistérség | Edelény | 47 |
2 |
34 844 |
783,23 |
44
|
3503 | Encsi kistérség | Encs | 36 |
1 |
23 492 |
449,45 |
52
|
3504 | Kazincbarcikai kistérség | Kazincbarcika | 32 |
2 |
57 972 |
460 |
126
|
3514 | Mezőcsáti kistérség | Mezőcsát | 9 |
1 |
14 132 |
378,49 |
37
|
3505 | Mezőkövesdi kistérség | Mezőkövesd | 21 |
2 |
41 749 |
679,63 |
61
|
3501 | Miskolci kistérség | Miskolc | 40 |
8 |
257 559 |
1 006,37 |
256
|
3506 | Ózdi kistérség | Ózd | 29 |
3 |
67 963 |
549,74 |
124
|
3507 | Sárospataki kistérség | Sárospatak | 16 |
1 |
25 057 |
477,67 |
52
|
3508 | Sátoraljaújhelyi kistérség | Sátoraljaújhely | 19 |
2 |
21 665 |
310,99 |
70
|
3509 | Szerencsi kistérség | Szerencs | 18 |
1 |
41 937 |
498,92 |
84
|
3510 | Szikszói kistérség | Szikszó | 23 |
1 |
18 335 |
299,95 |
61
|
3511 | Tiszaújvárosi kistérség | Tiszaújváros | 16 |
1 |
32 514 |
256,27 |
127
|
3515 | Tokaji kistérség | Tokaj | 11 |
1 |
13 383 |
255,81 |
52
|
Gazdaság
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
- 1. Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. (23)
- 2. BorsodChem Nyrt. (27)
- 3. Jabil Circuit Magyarország Kft. (32)
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.
A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.
Kultúra
Turizmus
Borsod-Abaúj-Zemplén megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok jelentik (mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. A Zsóry-fürdő, 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 °C-os, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. A Tapolca Forrás-barlangot 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-os vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvízű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte, és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. A tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 °C-os termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid- és hidrogén-karbonát-tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38, illetve 40 fokos.
-
A L’Huillier–Coburg-kastély főbejárata Edelény városánál
-
Egy tradicionális magyar lakóház Szentistván községben
-
Panorámakép a Zempléni-hegység vonulatairól Boldogkőváraljánál
-
Fúvógépház Ózdon
-
A sárospataki vár és természeti közege
-
A 13. századi boldogkői vár romjai a Zempléni Tájvédelmi Körzetben
-
A Füzér fölé magasodó füzéri vár helyreállított maradványai
-
A füzérradványi Károlyi-kastély az arborétumból szemlélve
Települései
A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.
A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.
Városok
Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]
Sorszám | Település | Lakónépesség | Járás |
---|---|---|---|
1. | Miskolc | 155 650 fő (2018. jan 1.)[4] +/- | Miskolci járás |
2. | Ózd | 32 564 fő (2018. jan 1.)[5] +/- | Ózdi járás |
3. | Kazincbarcika | 26 337 fő (2018. jan 1.)[6] +/- | Kazincbarcikai járás |
4. | Mezőkövesd | 16 107 fő (2018. jan 1.)[7] +/- | Mezőkövesdi járás |
5. | Tiszaújváros | 15 371 fő (2018. jan 1.)[8] +/- | Tiszaújvárosi járás |
6. | Sátoraljaújhely | 14 253 fő (2018. jan 1.)[9] +/- | Sátoraljaújhelyi járás |
7. | Sárospatak | 11 768 fő (2018. jan 1.)[10] +/- | Sárospataki járás |
8. | Sajószentpéter | 11 253 fő (2018. jan 1.)[11] +/- | Kazincbarcikai járás |
9. | Edelény | 9389 fő (2018. jan 1.)[12] +/- | Edelényi járás |
10. | Szerencs | 8676 fő (2018. jan 1.)[13] +/- | Szerencsi járás |
11. | Putnok | 6492 fő (2018. jan 1.)[14] +/- | Putnoki járás |
12. | Felsőzsolca | 6446 fő (2018. jan 1.)[15] +/- | Miskolci járás |
13. | Encs | 6254 fő (2018. jan 1.)[16] +/- | Encsi járás |
14. | Mezőcsát | 5661 fő (2018. jan 1.)[17] +/- | Mezőcsáti járás |
15. | Alsózsolca | 5614 fő (2018. jan 1.)[18] +/- | Miskolci járás |
16. | Szikszó | 5278 fő (2018. jan 1.)[19] +/- | Szikszói járás |
17. | Nyékládháza | 4859 fő (2018. jan 1.)[20] +/- | Miskolci járás |
18. | Emőd | 4698 fő (2018. jan 1.)[21] +/- | Miskolci járás |
19. | Tokaj | 4069 fő (2018. jan 1.)[22] +/- | Tokaji járás |
20. | Szendrő | 4259 fő (2018. jan 1.)[23] +/- | Edelényi járás |
21. | Mezőkeresztes | 3612 fő (2018. jan 1.)[24] +/- | Mezőkövesdi járás |
22. | Borsodnádasd | 3079 fő (2018. jan 1.)[25] +/- | Ózdi járás |
23. | Abaújszántó | 2951 fő (2018. jan 1.)[26] +/- | Gönci járás |
24. | Cigánd | 3009 fő (2018. jan 1.)[27] +/- | Cigándi járás |
25. | Sajóbábony | 2625 fő (2018. jan 1.)[28] +/- | Miskolci járás |
26. | Rudabánya | 2355 fő (2018. jan 1.)[29] +/- | Kazincbarcikai járás |
27. | Gönc | 1968 fő (2018. jan 1.)[30] +/- | Gönci járás |
28. | Pálháza | 1048 fő (2018. jan 1.)[31] +/- | Sátoraljaújhelyi járás |
Községek
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A politikai határok miatt Magyarországon többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepel.
- ↑ 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (145. old.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
További információk
- Hivatalos weboldal
- Borsod Online Portál
- Miskolc-Diósgyőr honlapja
- Borsod Online Információs Rendszer
- Zempléni Fesztivál
- Program Borsod - Programajánló
Források
- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008. 01. 12.
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html[halott link] (2007-es népszámlálási adatok)