Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Texaner (vitalap | szerkesztései) 2021. május 28., 20:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Községek)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere		 Borsod-Abaúj-Zemplén megye zászlaja
Borsod-Abaúj-Zemplén megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeszékhelyMiskolc
Járások száma16
Települések száma358
megyei jogú városok1
egyéb városok27
ISO 3166-2HU-BZ
Népesség
Teljes népesség623 024 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség97,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7247,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elhelyezkedése Magyarországon
Borsod-Abaúj-Zemplén megye elhelyezkedése Magyarországon
Borsod-Abaúj-Zemplén megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén megye témájú médiaállományokat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délnyugatról Heves megye, délről Jász-Nagykun-Szolnok megye, délkeletről Hajdú-Bihar megye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Székhelye Miskolc.

Földrajz

Domborzat

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk-vidéken található Felső-Borovnyák (945 m). (A Bükk-vidék legmagasabb pontja Heves megyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).[2]

Éghajlat

Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7–800 mm).

Vízrajz

Élővilág, természetvédelem

Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megye védett természeti értékeinek listája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemző földrajzi pontjai

A név eredete

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

Történelem

Diósgyőr vára Nagy Lajos király szobrával

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található.

Középkor

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt: besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.

A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.

Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

Korai újkor

Tokaj vára 1595-ben

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.

Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.

Modern kor

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakítása 1950-ben
(1 Nógrád-Hont megye, 2 Szabolcs megyétől Borsod-Abaúj-Zemplénhez, 3 Borsod-Gömör megyétől Heveshez, 4 Szatmár-Bereg megye, 5 Debrecen tjv., 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megszűnt 1949-es megyehatár)

A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.

A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Abaúj megyéhez öt járás tartozott (Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci és Szikszói), Borsod-Gömör megyéhez nyolc (Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkeresztesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki és Sajószentpéteri), Zemplén megyéhez pedig négy (Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji). A megyerendezéskor ezek mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került, így az új megyében 1950. március 16-ától tizenhét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a tizenhétből négy járás megszűnt. A Bódvaszilasi beolvadt az Edelényibe, a Mezőkeresztesi pedig a Mezőkövesdibe, a Göncit az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi között osztották fel, míg a Sajószentpéterit a Miskolci és a Putnoki között. Ugyanekkor a Sátoraljaújhelyi járásnak a Bodrogközbe eső részéből megalakult az új Ricsei járás. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizennégy járásra oszlott (Abaújszántói, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Ricsi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói és Tokaji).

Ezt követően 1983-ig a tizennégyből hat járás szűnt meg: a Tokaji (1952), a Ricsei és a Sárospataki (1956), a Putnoki (1961), az Abaújszántói és a Szikszói (1962). Végül 1981 végén a Mezőcsáti járás székhelyét Leninvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Leninvárosi járásra változott. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez nyolc járás tartozott (Edelényi, Encsi, Leninvárosi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sátoraljaújhelyi és Szerencsi).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Zemplén megyéhez egy megyei város tartozott, Sátoraljaújhely, Borsod-Gömör megyéhez egy másik, Ózd. Ezen kívül Borsod-Gömör megye székhelye, Miskolc törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Miskolc attól kezdve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Kazincbarcika (1954-ben), Tiszaszederkény (1966-ban, neve 1970-től Leninváros volt), Sárospatak (1968-ban) és Mezőkövesd (1973-ban), így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Miskolc közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Ózd és Sátoraljaújhely közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként az Ózdi illetve a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.

Miskolc 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között

Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kazincbarcikai 1980-ban, a Miskolci, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába. Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely járási székhelyek maradtak 1983 végéig, Kazincbarcika viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Encset és Szerencset is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Edelény, mely aztán 1986-ban várossá alakult. Szintén 1986-ban kapott városi rangot Tokaj, majd 1989-ben Putnok, Sajószentpéter és Szikszó is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

A megyeháza Miskolcon

Járások

Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Cigándi járás Cigánd
15
1
16 294
389,99
42
2 Edelényi járás Edelény
45
2
34 012
717,86
47
3 Encsi járás Encs
29
1
21 783
378,39
58
4 Gönci járás Gönc
32
2
19 459
549,67
35
5 Kazincbarcikai járás Kazincbarcika
22
3
65 823
341,7
193
6 Mezőcsáti járás Mezőcsát
8
1
14 635
351,27
42
7 Mezőkövesdi járás Mezőkövesd
23
2
42 442
723,87
59
8 Miskolci járás Miskolc
39
7
245 384
972,8
252
9 Ózdi járás Ózd
17
2
54 527
385,57
141
10 Putnoki járás Putnok
26
1
19 252
391,25
49
11 Sárospataki járás Sárospatak
16
1
25 057
477,67
52
12 Sátoraljaújhelyi járás Sátoraljaújhely
21
2
22 673
321,38
71
13 Szerencsi járás Szerencs
14
1
38 259
432,07
89
14 Szikszói járás Szikszó
24
1
17 566
309,25
57
15 Tiszaújvárosi járás Tiszaújváros
16
1
31 801
248,87
128
16 Tokaji járás Tokaj
11
1
13 383
255,81
52

Kistérségek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
3512 Abaúj-Hegyközi kistérség Gönc
24
2
14 446
440,52
33
3513 Bodrogközi kistérség Cigánd
17
1
17 302
400,38
43
3502 Edelényi kistérség Edelény
47
2
34 844
783,23
44
3503 Encsi kistérség Encs
36
1
23 492
449,45
52
3504 Kazincbarcikai kistérség Kazincbarcika
32
2
57 972
460
126
3514 Mezőcsáti kistérség Mezőcsát
9
1
14 132
378,49
37
3505 Mezőkövesdi kistérség Mezőkövesd
21
2
41 749
679,63
61
3501 Miskolci kistérség Miskolc
40
8
257 559
1 006,37
256
3506 Ózdi kistérség Ózd
29
3
67 963
549,74
124
3507 Sárospataki kistérség Sárospatak
16
1
25 057
477,67
52
3508 Sátoraljaújhelyi kistérség Sátoraljaújhely
19
2
21 665
310,99
70
3509 Szerencsi kistérség Szerencs
18
1
41 937
498,92
84
3510 Szikszói kistérség Szikszó
23
1
18 335
299,95
61
3511 Tiszaújvárosi kistérség Tiszaújváros
16
1
32 514
256,27
127
3515 Tokaji kistérség Tokaj
11
1
13 383
255,81
52

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.

A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld.

Kultúra

Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája

Turizmus

Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai látnivalóinak listája és Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékeinek listája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok jelentik (mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. A Zsóry-fürdő, 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 °C-os, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. A Tapolca Forrás-barlangot 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-os vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvízű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte, és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. A tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 °C-os termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid- és hidrogén-karbonát-tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38, illetve 40 fokos.


Települései

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.

A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.

Városok

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Miskolc
Miskolc
Ózd
Ózd
Kazincbarcika
Kazincbarcika
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Sárospatak
Sajószentp.
Sajószentp.
Edelény
Edelény
Szerencs
Szerencs
Putnok
Putnok
Felsőzsolca
Felsőzsolca
Encs
Encs
Mezőcsát
Mezőcsát
Alsózsolca
Alsózsolca
Szikszó
Szikszó
Nyékládháza
Nyékládháza
Emőd
Emőd
Tokaj
Tokaj
Szendrő
Szendrő
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Abaújszántó
Abaújszántó
Cigánd
Cigánd
Sajóbábony
Sajóbábony
Rudabánya
Rudabánya
Gönc
Gönc
Pálháza
Pálháza
Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]

Sorszám Település Lakónépesség Járás
1. Miskolc 155 650 fő (2018. jan 1.)[4] +/- Csökkenés Miskolci járás
2. Ózd 32 564 fő (2018. jan 1.)[5] +/- Csökkenés Ózdi járás
3. Kazincbarcika 26 337 fő (2018. jan 1.)[6] +/- Csökkenés Kazincbarcikai járás
4. Mezőkövesd 16 107 fő (2018. jan 1.)[7] +/- Csökkenés Mezőkövesdi járás
5. Tiszaújváros 15 371 fő (2018. jan 1.)[8] +/- Csökkenés Tiszaújvárosi járás
6. Sátoraljaújhely 14 253 fő (2018. jan 1.)[9] +/- Csökkenés Sátoraljaújhelyi járás
7. Sárospatak 11 768 fő (2018. jan 1.)[10] +/- Csökkenés Sárospataki járás
8. Sajószentpéter 11 253 fő (2018. jan 1.)[11] +/- Csökkenés Kazincbarcikai járás
9. Edelény 9389 fő (2018. jan 1.)[12] +/- Csökkenés Edelényi járás
10. Szerencs 8676 fő (2018. jan 1.)[13] +/- Csökkenés Szerencsi járás
11. Putnok 6492 fő (2018. jan 1.)[14] +/- Csökkenés Putnoki járás
12. Felsőzsolca 6446 fő (2018. jan 1.)[15] +/- Csökkenés Miskolci járás
13. Encs 6254 fő (2018. jan 1.)[16] +/- Csökkenés Encsi járás
14. Mezőcsát 5661 fő (2018. jan 1.)[17] +/- Csökkenés Mezőcsáti járás
15. Alsózsolca 5614 fő (2018. jan 1.)[18] +/- Csökkenés Miskolci járás
16. Szikszó 5278 fő (2018. jan 1.)[19] +/- Csökkenés Szikszói járás
17. Nyékládháza 4859 fő (2018. jan 1.)[20] +/-Növekedés Miskolci járás
18. Emőd 4698 fő (2018. jan 1.)[21] +/- Csökkenés Miskolci járás
19. Tokaj 4069 fő (2018. jan 1.)[22] +/- Csökkenés Tokaji járás
20. Szendrő 4259 fő (2018. jan 1.)[23] +/- Csökkenés Edelényi járás
21. Mezőkeresztes 3612 fő (2018. jan 1.)[24] +/- Csökkenés Mezőkövesdi járás
22. Borsodnádasd 3079 fő (2018. jan 1.)[25] +/- Csökkenés Ózdi járás
23. Abaújszántó 2951 fő (2018. jan 1.)[26] +/- Csökkenés Gönci járás
24. Cigánd 3009 fő (2018. jan 1.)[27] +/- Csökkenés Cigándi járás
25. Sajóbábony 2625 fő (2018. jan 1.)[28] +/- Csökkenés Miskolci járás
26. Rudabánya 2355 fő (2018. jan 1.)[29] +/- Csökkenés Kazincbarcikai járás
27. Gönc 1968 fő (2018. jan 1.)[30] +/- Csökkenés Gönci járás
28. Pálháza 1048 fő (2018. jan 1.)[31] +/- Csökkenés Sátoraljaújhelyi járás

Községek

Jegyzetek

  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ A politikai határok miatt Magyarországon többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepel.
  3. ↑ 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (145. old.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  14. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  15. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  16. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  17. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  18. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  19. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  20. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  21. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  22. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  23. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  24. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  25. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  26. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  27. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  28. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  29. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  30. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  31. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

További információk

Commons:Category:Borsod-Abaúj-Zemplén County
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye témájú médiaállományokat.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsod-Abaúj-Zemplén_vármegye&oldid=23904436”