Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal

Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
Vonalszám:	20
Vonal:	Székesfehérvár–Szombathely
Hossz:	169 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 / 100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
30a Budapest felé 44 / 45 Pusztaszabolcs / Sárbogárd felé 6 Lovasberény felé (csak teherforgalom) 0 Székesfehérvár Széchenyi utca 5 Komárom / 29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé Balatoni út 5 Sárpentele volt mh. Gaja-patak Nádor-csatorna 9 Sárszentmihály volt vá. Fejér megye-Veszprém megye Nádor-csatorna 16 Csór-Nádasdladány volt vá. volt kiágazás Inota-Gyártelep felé 21 Inota volt mh. 22 Várpalota 72 106 kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé második kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé Berhidai út kiágazás az OPAL Zrt. tartálytelepe felé 27 Pétfürdő 8214 Fő utca 31 Öskü mh. 8214 34 Hajmáskér-Újtelep volt mh. 27 Lepsény felé (csak teherforgalom) 8215 Vasút köz 37 Hajmáskér Séd patak 42 Kádárta volt mh. 11 Alsóörs felé 45 Veszprém Séd patak 11 Győr felé Bramac (volt VÁÉV) iparvágány 54 Márkó mh. 83 111 Vasút utca 59 Herend 65 Szentgál 73 Városlőd mh. 75 Városlőd-Kislőd bekötőút a Bányatelep felé 81 Ajka 7308 Csingeri út iparvágány a timföldgyár, Halimba / Felsőcsinger felé kiágazás a Központi Szénosztályozó felé Bartók Béla út kiágazás a Bakonyi Erőmű felé 82 Ajka-Gyártelep mh. Ajkai Timföldgyár felé Torna-patak 85 Tósokberénd volt mh. 89 Kolontár volt mh. 7324 Pápai út 93 Devecser Csigere-patak 98 Somlóvásárhely mh. 102 Tüskevár 105 Karakószörcsök mh. 8414 Petőfi utca 8403 109 Kerta Veszprém megye-Vas megye Marcal 111 Kertai elágazás 25 Bajánsenye felé 114 Boba 117 Nemeskocs mh. Kodó-patak 122 Celldömölk-Rendező Vinári elágazás 10 Győr felé kiágazás a megszűnt Ság-hegyi bazaltbánya felé 125 Celldömölk 9 Nezsider felé kiágazás a OPAL tartálytelepe felé 8452 128 Kemenesmihályfa mh. 131 Tokorcs forgalmi kitérő 134 Nagysimonyi mh. 8451 137 Ostffyasszonyfa Lánka-patak 141 Bajti-elágazás (volt Sárvár–Felsőlászló vonal Zalabér felé) Rába volt Sárvári cukorgyár felé Gyöngyös-patak Deák Ferenc utca 146 Sárvár volt Sárvár–Felsőlászló vonal Felsőlászló felé Szombathelyi utca 16 Hegyeshalom felé 153 Porpác Hosszú-víz 162 Vép Surányi-patak 8445 Kassai utca Zanati út Bogáca-patak Ipari út 18 Kőszeg felé, 15 Sopron felé Szombathely–Pinkafő-vasútvonal (megszűnt) Mozdony és Vasúti Járműjavító felé 170 Szombathely Zanati út 171 Szombathely-Rendező iparvágány a közraktárak és a Falco telepe felé Csaba úti felüljáró 21 Szentgotthárd / 17 Nagykanizsa felé Szombathely–Rum-vasútvonal (megszűnt)

A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatok számára épült.

Története

A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.

1985 és 1986 között Ajka és Devecser állomások között korszerűsítették a pályát. Kolontár és Ajka-Gyártelep között a pályát a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt az eredetitől délebbre, új nyomvonalra helyezték. Emiatt Tósokberénd megállóhely megszűnt.

1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.

2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.

A 2014 / 2015-ös menetrendváltással jópár vonalközi állomás, illetve megállóhely megszűnt a vasútvonalon. Ez a lista tartalmazta a Székesfehérvár és Várpalota között elhelyezkedő összes megállási pontot (Sárpentele és Inota megállóhelyeket, illetve Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány vasútállomásokat), valamint Kolontár megállóhely utasforgalma is megszűnt. Azonban ez még nem volt a szöveg vége; sajnos Hajmáskér-Újtelep, illetve Kádárta megállóhelyek is búcsút intettek az utazóközönségnek.

Villamosítás

Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit. Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán. A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV üzemeltette és tartotta karban a vezetékeket. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.

Jelen

A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át. A vonal rendkívül túlterhelt, az óránként közlekedő IC vonatok (Bakony, Göcsej) mellett Szombathely-Veszprém személyvonatok is közlekednek. A vonal emelkedőkkel és ívekkel tarkított. Számos magánvasút közlekedik erre, azonban a túlzsúfoltság, és a vonal egyvágányú mivolta miatt hosszú órákba telik, míg elérik a 25-ös vonalat. A személyszállításban a MÁV 431 sorozatú villanymozdonyai vesznek részt, a tehervonatokat a MÁV 630-as sorozatú mozdonyai továbbítják. A Budapest-Veszprém gyorsvonatokon Stadler FLIRT motorvonatok teljesítenek szolgálatot.

Engedélyezett sebesség

Kezdőpont	Végpont	Sebesség [km/h]	Hossz [km]
Székesfehérvár	Várpalota	100	23
Várpalota	Hajmáskér	80	14
Hajmáskér	Herend	100	22
Herend	Ajka	80	22
Ajka	Porpác	100	71
Porpác	Szombathely	120	17

Tervezett fejlesztések

A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, közvetve pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további fejlesztését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.

Érdekességek

• Márkónál a vasútvonal keresztülszeli a település kálváriáját, a keresztút útvonala a kálváriakápolnát megelőző utolsó stáció előtt egy gyalogos felüljárón halad át a sínek fölött.

Járatok

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza.

Vonat	Útvonal
személyvonatok
személy	Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – Veszprém – Celldömölk)
személy	Székesfehérvár – Veszprém
személy	Szombathely – Ajka
személy	Veszprém – Szombathely
IC 900-9006 BAKONY	Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Boba – Szombathely
IC 950-959 GÖCSEJ	Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg
nemzetközi vonatok
IC 246/247 CITADELLA	Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana
Ex 1246/1247 ISTRIA	Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana – Koper/Maribor (csak nyári szezonban közlekedik)

Galéria

• 
  A vasútvonal a márkói kálvária hídjáról Szombathely felé nézve
• 
  A márkói kálvária kápolnája a vasút felett átvezető híddal
• 
  Boba vasútállomás déli bejárata
• 
  Celldömölk állomás nyugati bejárata
• 
  Celldömölk aluljáró
• 
  Celldömölk: balra a Szombathely felé menő vonal, jobbra a Fertőszentmiklós felé menő egykori Fertővidéki Helyiérdekű Vasút villamosított és megmaradt szakasza
• 
  Rába feletti vasúti híd Sárvárnál (épült: 1993-ban)
• 
  Sárvár állomás
• 
  Kétvágányú pálya Szombathely-Porpác között, GYSEV szakasza

Balesetek, katasztrófák

• 1969-ben 9 áldozatot követelt Herend állomáson két vonat ütközése, amelyet helytelen váltóállítás okozott.
• 1983-ban egy Herendről megfutamodott katonavonat majdnem Veszprémig gurult el, ahol egy másik vonat utolsó kocsijába csapódott; a balesetnek 5 halálos áldozata volt.
• Szintén megfutamodás okozott veszélyt 2009-ben, amikor a Balatoni Iparvasutak elszabadult tehervonata Devecsertől Tüskevárig jutott, ahol szerencsésen megállították.
• Megsérült a vasúti pálya az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során 2010. október 4-én, amikor mintegy 1500 méteren mosta el az áradat. A MÁV a pálya helyreállítását egy hónap alatt végezte el, a közlekedés november 5-én indult újra. Az ajkai zagytározó környékén megépült egy vasútvonalat védő gátszakasz is. A helyreállítás költségeit a MÁV perben követelte a katasztrófát okozó MAL Zrt.-től, a bíróság pedig a MAL-t kártérítés kifizetésére kötelezte.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú kategóriát.