Ugrás a tartalomhoz

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2009. március 9., 16:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A(z) Máv-Start_new_Intercity_1th_class.jpg nevű fájlt Shizhao törölte a Commonsból: „ In category [[commons::category:Unknown as of 11 February 2009|Unknown as)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2009. március 9.) ezen a változaton alapul.
Magyar Államvasutak
[[Fájl:Fájl:MÁV logó.jpg|150px]]
Hivatalos névMÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Típuszártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva1868
Székhely Magyarország
Iparágvasúti közlekedés
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Árbevétel482 000 000 € (2018)[1]
Alkalmazottak száma18 118 (2018)[1]
Leányvállalatai
MÁV-START Zrt.,
MÁV Cargo Zrt.,
MÁV-TRAKCIÓ Zrt.,
MÁV-Gépészeti Zrt.,
MÁV Északi Járműjavító Kft.,
MÁV Szolnoki Járműjavító Kft.,
MÁV Debreceni Járműjavító Kft.,
MÁV TISZAVAS Kft.,
MÁV Ingatlankezelő Kft.,
MÁV Vagyonkezelő Zrt.,
MÁV INFORMATIKA Zrt.,
MÁV VAGON Kft.,
MÁV Lokomotív Hotels Zrt.,
MÁV Nosztalgia Kft.
[http://www.mav.hu A Magyar Államvasutak weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Államvasutak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Keleti pályaudvar, Budapest
InterCity-vonat V43 sorozatú mozdonnyal a Nyugati pályaudvaron

A MÁV a Magyar Államvasutak rövidítéséből keletkezett, mára önállósodott neve a legnagyobb magyar vasúttársaságnak, amely hosszú története során többféle szervezeti és társasági formában működött. 1949–1993 között a Magyar Állam része volt, 1993 óta részvénytársaságként, 2005 óta zártkörűen működő részvénytársaságként működő integrált vasúti társaság. Jelenlegi pontos cégneve MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidítése MÁV Zrt.

A társaság három fő tevékenységi köre az állami tulajdonú vasúti infrastruktúra (vasútállomások, vasúti pálya) működtetése, vasúti személyszállítás és vasúti áruszállítás. Valaha jelentős mozdony- és gördülőállomány-gyártó kapacitással rendelkezett, a MÁVAG termékei világszerte ismertek voltak, ma már csak néhány járműjavító leányvállalattal rendelkezik.

Története

Bővebben: Magyarország vasúttörténete
Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbement Magyar Északi Vasutat (Budapest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. [1] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[2] Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalatává, és jelenleg privatizáció előtt áll. 2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

A MÁV évek óta veszteséges, 1995-2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.[3]

Pályavasút

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata 2006-ban

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskenynyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar, a Keleti pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeknét a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

Személyszállító vonatok

FLIRT villamos motorvonat
Egy lengyel gyártmányú gyorsvonati fülkés személykocsi folyosója


A MÁV 2007. június 30. óta csak négy kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, Kecskeméti Kisvasút, Nyírvidéki Kisvasút, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút). A MÁV Zrt. a vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel[4], valamint Személyszállítási Üzletszabályzatát[5] a Magyar Vasúti Hivatal 2007. szeptember 7-én[6]hagyta jóvá.

Nemzetközi

Belföldi távolsági

  • IC – InterCity vonat, általában belföldi távolsági forgalomban. Többnyire csak megyeszékhelyeken és fontos turisztikai központokban állnak meg. Felújított vagy új személykocsikkal közlekedik. Helyjegy/pótjegy váltása kötelező.
  • Gyors – A normál gyorsvonat szerepét már régen átvették az InterCity vonatok, ma sokszor "lelakott" vasúti kocsikkal közekedik. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vasúti csomópontokon is megáll. Ebbe a tipusba olvadtak bele az egykori expressz- és sebesvonat fajták. Néhány járat első osztály nélküli.

Belföldi helyközi és elővárosi

  • InterPici – Az InterPici az InterCity vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
  • Személy – A személyvonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú kocsikkal közlekedik.
  • Gyorsított – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az elővárosi vonatokat egészítik ki.
  • Zónázó – Az elővárosi vonatokat egészíti ki.

A MÁV kezelésében lévő hazai vasútvonalak

Siemens Desiro típusú motorvonat a Nyugati pályaudvaron
Bővebben: Magyarországi vasútvonalak listája

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[2]

Gépészet

A MÁV-nál rendszeresített, Szili becenéven ismert V43-as villamosmozdony

A MÁV Gépészeti Üzletága felel a vasúti járműpark jelentős részének működtetéséért, különös tekintettel a vontatóállományra (mozdonyok).

MÁV Csoport

A fontosabb MÁV leányvállalatok:

Lásd még

Források

  • Mezei István (szerk): A 125 éves MÁV, MÁV Vezérigazgatóság, 1993.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Államvasutak témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.coface.cz/content/download/186543/3096111/file/CER-CZ-CEE_Top_500_2019_booklet.zip, Coface, 2019
  2. ↑ a b Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője) Lelegzet.hu, 2005. december
  3. ↑ "Vagyonvesztése meghaladja a kétbillió forintot" - Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, Magyar Narancs, 2008. január 17.
  4. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 80/2007. számú határozata
  5. ↑ A MÁV Start Zrt Személyszállítási Üzletszabályzata PDF
  6. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 116/2007. számú határozata


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MÁV_Magyar_Államvasutak_Zrt.&oldid=5119981”