Tomor (település)
| Tomor | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilvai Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3787 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 210 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″ | |||
 Tomor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tomor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
Fekvése
Szikszótól északra, a Vadász-patak mellett, Hegymeg szomszédságában fekvő település.
Története
A település már a kő- és bronzkorban is lakott terület. A község határában lévő Árpaszer nevű dűlőben ma is fellelhető a bronzkori temető néhány cserép darabja, melyek a föld művelése során kerültek a felszínre.
A község írásos emlékei a 13. századra nyúlnak vissza, amikor IV. Kun László király 1279-ben idáig is ott lakó Tomori családot vitézi és hadi tettei elismeréseként a várjobbágyságból nemesi rangra emelte, és Tomor falut neki adományozta. A község neve a régi írásokban Tomur, Tumor, Eles- és Alsó-Tomora néven szerepel. A család legkiemelkedőbb tagja és egyénisége Tomori Pál kalocsai érsek volt, aki az 1500-as évek elején kőfallal körülvett templomot építtetett. A templom az idők folyamán többször leégett, ma már csak egy része található meg eredetiként. Többszöri felújítás után 1936-ban a templomhoz kőből, téglából tornyot építettek. E torony egyediségével sajátos arculatot ad a templomnak és a községnek egyaránt.
Többnyire reformátusok lakták, de római- és görög- katolikus vallásúak is jelentős számban éltek a régi időkben. A településen egy tanerős, egy tantermes iskola működött.
Jelentősebb földbirtokosai voltak a Tomori, Rákóczi, Réghy, és Puky családok. Több kúria is volt a faluban. A Téglássy család kastélyából került kialakításra a napközi otthonos óvoda, amely öt település óvodai nevelését biztosítja.
A falu életében jelentős szerepet játszik a megyei I. osztályú bajnokságban szereplő futballcsapat.
Ezen a településen 1999-től működik a Lőpálya, mely a megyei vadászvizsgák színtere. 2003-ban került átadásra az Aranyfácán fogadó, amely a falusi turizmus szolgálatában áll.
2003 őszén avatták a település új templomát, melyet Tomori Pál, a település szülöttének emlékére építettek a település lakói. A templom melletti tér 2005-ben nyerte el végső formáját, ahová 2006 tavaszán felállították Tomori Pál bronz szobrát.[3]
A községben működik a Rom Som alapítvány, amely a helyi és a környékbeli cigány lakosság oktatásának és munkához jutását segíti. 2007 májusában adták át az alapítvány iskoláját. Az alapítvány a Login Initiative programmal együttműködve WiFi hálózattal látta el a községet, így internethez juttatta azokat a cigányokat, akik a Digitális Középiskola hallgatói.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Szilvai Attila (független)[4]
- 1994–1998: Szilvai Attila (független)[5]
- 1998–2002: Szilvai Attila (független)[6]
- 2002–2006: Szilvai Attila (független)[7]
- 2006–2010: Szilvai Attila (független)[8]
- 2010–2014: Szilvai Attila (független)[9]
- 2014–2019: Szilvai Attila (független)[10]
- 2019-től: Szilvai Attila (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 225 | 234 | 234 | 222 | 212 | 210 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 15,7% cigánynak, 0,4% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,3%, református 34,5%, görögkatolikus 17,9%, felekezeten kívüli 3,5% (26,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
- Református templom
- Római-katolikus templom
- Tomori Pál bronz szobra
- Rom Som Alapítványi Közösségi Ház
- Lőpálya
- Aranyfácán Vendégház
Jegyzetek
- ↑ a b Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Forrás:"Ahol a csend még hallható…"
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Tomor Helységnévtár
