Tura
| Tura | |||
 | |||
| A Schossberger-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Aszódi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szendrei Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2194 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7735 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 137,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 36′ 24″, k. h. 19° 35′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 24″, k. h. 19° 35′ 48″ | |||
 Tura
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Tura weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tura témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tura város Pest megyében, az Aszódi járásban.
Fekvése
Budapesttől 50 km-re, az Alföld és a Mátra találkozásánál, a Galga völgyében fekszik. Síkvidéki település. A város közúton megközelíthető az M3 autópálya bagi lehajtójától induló főúton, illetve a 32. sz. főútról Jászfényszaru irányából (Zsámbok érintésével). Hatvanból egy meglehetősen kátyús úton közvetlenül is eljuthatunk Turára. Tura vasútállomás a villamosított Budapest–Hatvan-vasútvonalon található, így a város vasúti közlekedéssel is elérhető.
Története
A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első említése egy 1220-ban keletkezett oklevélen (Váradi Regestrum) Thwra néven említik, amelyben valószínűleg összekeverték Nyírturával. Az első valós említése 1394-ben történt. Az Ákos nemzetség ősi birtoka volt, amit 1425-ben a nemzetség leszármazottja Prodavizi Ördög Miklós Zsigmond királynak adományozott, más birtokokért cserébe. 1438-tól a Rozgonyi család tulajdonába került.
A település vámszedés jogával rendelkezett, bár egy helyen mezővárosként említik nem volt az. 1544-ben, Hatvan eleste után a város török kézre került, de soha nem néptelenedett el teljesen, temploma pedig átvészelte a török időket. Hiába verték szét ugyanis 1594-ben Forgách Simon huszárjai a Hatvan felmentésére érkező török sereget, ezután még évszázados oszmán hegemónia következett. 1633-34-ben a török adóösszeírásában a budai szandzsák pesti náhijéjében szerepel, két adóköteles telekkel. A porta uralma alóli felszabaduláskor 61 család élt itt, az akkori összeírásban szereplő családnevek a mai napig is használatosak. Igazi benépesülése a 18. századra tehető. A mezőgazdasági tevékenység következtében felvirágzott a kereskedelem, a megtermelt árut Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös piacain értékesítették. A terület 1740-ben a szomszédos Hévízzel együtt Hévizi Nagy Antal tulajdonába került és a királytól adómentességet kapott. A római katolikus templom anyakönyvét 1702-től vezetik. 1720-ban az adóösszeírásokban 59 adóköteles porta szerepelt.
Leírás a településről a 18. század végén:
TURA: "Magyar falu Pest Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hévízhez 1/4, Boldoghoz 1/2, Aszódhoz 3/4, Váczhoz pedig 2 3/4 státzióra; határja 2 nyomásbéli, síkos földgyének fele fekete, fele pedig homokos, terem búzát, kukoritzát, bort, és zőldséget is, erdeje van, árpa, és zab nélkűl szűkölködik, piatza Váczon, és Gyöngyösön." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben 900 házat és 4759 lakost tartottak nyilván. 1849. július 20-án itt volt az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete, a turai csata, Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között. A vesztes csata után a falu szélén lévő Honvéderdőben temették el a turai Szele Andor huszárőrmestert és 17 társát. Sírjukat kegyelettel ápolják, a falu főterén pedig emlékoszlopot állítottak tiszteletükre.
A vasútvonal 1867-ben ért el Turára. A 19. század végén és a 20. század elején a MÁV egyre több és több embert kezdett foglalkoztatni, így Tura "vasutas-településsé" vált. Ebből az időből származik egy közkeletű bonmot, miszerint Turán sokkal nagyobb vasútállomás van, mint a szomszédos Hatvanban, mert amíg Hatvanból háromfelé mennek tovább a vonatok, addig Turáról Hatvan felé.
A mezőgazdaság szempontjából Tura mindig is térségi vezető szerepet játszott. Az Alsó-Galga-mentén állattenyésztés és nagyüzemi gyümölcstermesztés csak itt folyt számottevő mértékben. A mezőgazdasági termelőszövetkezet szervezése 1949-ben indult. Az Új Úton Tsz. és a Galgamenti Mgtsz. dolgozott a település földjein, ezek utóda a Galgamenti Szövetkezet, mely átvészelve a változások időszakát az összes ágazatát meg tudta tartani. A tevékenységi köréhez tartozó növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül ipari tevékenységet is folytat (gépjavítás). Alkalmazottainak száma megközelíti a 200 főt. Az 1990-es években a Galgamenti Szövetkezethez tartozó közel 4.000 hektáros területet földárverésen értékesítették. A kárpótlás és részarány útján birtokba került földet a tulajdonosok nagy része továbbra is termelőszövetkezeti használatba adta megművelésre. A szövetkezeti érdekeltségű élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazását a Galga-Coop Zrt. végzi. A háztáji gazdálkodás fő profilja a konyhakerti zöldségek és virágpalánták termesztése, az árut a helyi és környéki piacokon, illetve jellemzően Budapesten értékesítik.
Tura 2001-ben kapott városi rangot.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7721 | 7728 | 7761 | 7714 | 7788 | 7735 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 2,9%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (21,4% nem nyilatkozott).[3]
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Szendrei Ferenc (független)
- Korábban
Tóth István (független) 1990-2006
Nevezetességei
- Schossberger-kastély (tervezte: Bukovics Gyula; épült 1883-ban). Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület.
- Barokk stílusú magtár. 1808-ban épült, kétemeletes, nyeregtetős, jelenleg romos állapotú épület a kastély közelében.
- Római katolikus templom. Csaknem hétszáz éves, fennállása során többször is átépítették. (A gótikus maradványok a jelenlegi szentély alatt találhatók.) A templom első említése 1320-ból való (Váci Püspökség nyilvántartási jegyzéke). A Rákóczi-szabadságharc idején leégett. 1702-től bizonyítottan önálló plébánia. Jelenlegi formáját 1911-ben nyerte el, míg kazettás mennyezete, színes üvegablakai, és a keresztúti állomások zománcképei az 1980-as évek közepéről származnak. Az 1994-ben elkészült új orgona hangversenyekre is alkalmas. A templom udvarán 1868-ból származó barokk stílusú Szentháromság-szobor látható. A bejárattal átellenben modern plébániahivatal áll, mely közadakozásból épült 1991-ben. A Templom köz túlsó végén a második világháborúig kicsi zsinagóga állt.
- Falumúzeum:[4] Nádfedeles parasztházban rendezték be 1989-ben.
- Obeliszk az 1849-es turai csata tiszteletére. 8 méter magas.
- Dora-malom (ipartörténeti emlék). A várost 1945 előtt rendkívül fejlett malomipar jellemezte, volt idő, amikor egyszerre három gőzmalom is üzemelt.
- Városháza: 1902-ben épült, kétszintes.
- Turai legelő Természetvédelmi Terület [1]: 1987 óta fokozottan védett. Jelentős növénye az egyhajúvirág ismertebb nevén a 'tavaszi kikerics' (Bulbocodium vernum), mely a település címerében is szerepel. A szigorú védelem miatt élőhelye nem látogatható.
- Szelektív hulladékgyűjtő telep: a Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok összefogásával 1999-ben épült hulladékhasznosító központ Tura területén található. 2001 óta az országban egyedülálló módon házhoz menő szelektív gyűjtést folytatnak. [2] Tura lakossága 2006-ban a legtöbb eldobható "tégla-" italos kartont gyűjtötte össze a hatvanezernél kisebb lélekszámú városok kategóriájában. [3]
- Melegvízű forrás (93 Celsius-fokos, gyógyászati célokra is alkalmas termálvíz. 1963-ban olajkutatás közben 2092 méter mélységből tört a felszínre. Hozama 1,3 m³/perc. Felhasználására 1971-ben 35000 m² területű hajtatóház épült. Gyógyfürdőként és geotermikus energiaként való hasznosítása folyamatban van.)
- Turai Tintahal Rockfesztivál (novemberben)
Ismert turaiak
- Hevesy György (1885–1966) Nobel-díjas kémikus. Nem Turán született, de édesanyja, Schossberger Eugénia révén sokat vendégeskedett a turai kastélyban. Nevét ma a város általános iskolája viseli. [4]
- Bata István (1910–1982) kommunista honvédelmi miniszter. 1955-ben tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar küldöttségnek. Az 1956-os forradalom leverésében is szerepet játszott.
- Sára Sándor (1933–) Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, dokumentarista. [5] [6] A Duna Televízió első vezetője. [7]
- Kovács László (1908–1962) kántortanító, az ország első Kossuth-díjas népművelője, a Gyöngyösbokréta népi együttes megalakítója, a turai Művelődési Otthon igazgatója, a település első posztumusz díszpolgára.
- Gellér László (1944–) tizenötszörös magyar bajnok síelő, a síugrás magyar csúcstartója.
- Kovács Géza művészeti menedzser (1955)
- Maczkó Mária (1961–) Magyar Örökség Díjas népdalénekes, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, és a Turai Énekmondók művészeti vezetője. [8]
- Szaszkó József országosan elismert citerás, citerakészítő, a népművészet mestere.
- Szénási József újságíró, a Magyar Televízió Nappali című műsorának szerkesztő-riportere.
- Cimbaliband [9] Világhírű népzenei-világzenei együttes.
- Zagyva Banda [10] Népzenei együttes.
- Pászti Lilla (1957–) táncművész, az Állami Népi Együttes tagja, 1984-től a Skála Metró reklámarca. A Dokumentátor című magyar film (1988) női főszereplője.
- Tóth Edina, Pro Progressio díjjal kitüntetett tanár.
- Dodog Diána, az írországi MasterChef verseny győztese 2014-ben.[5]
Tura a népművészetben
Tura szerepe a népművészetben egyrészt a népzene, másrészt a hímzések terén jelentős. Bartók Béla 1906-ban 150-nél is több népdalt gyűjtött Turán. (A leghíresebbek ezek közül az Ablakomba, ablakomba, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetűek.) A zeneszerző emlékét ma a nevét viselő Művelődési Ház falán márványtábla őrzi. A híres turai hímzés évszázados múltra tekint vissza, a II. világháború után igen népszerű stílus volt, melyet divattervezők is alkalmaztak hétköznapi és alkalmi ruhák tervezése során, emellett hétköznapi használati tárgyak (például terítők) díszítésére használták.[6] A turai templom oltárterítőit és miseruháit is a hagyományos hímzett motívumok díszítik.
A településen gyűjtött népdalok
| Cím | Gyűjtő | Év |
|---|---|---|
| Ez a kislány gyöngyöt fűz | Bartók Béla | 1906 |
| Új a csizmám, a szögre van felakasztva | Volly István | 1939 |
| Nincs szebb lány a magyar lánynál | Bartók Béla | 1906 |
| Ablakomba, ablakomba | Bartók Béla | 1906 |
| Kossuth-nóta | Volly István | |
| Kecskemét is kiállítja | Bartók Béla | 1906 |
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ Tura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tura Helységnévtár
- ↑ A Budapesti Múzeumok Majálisán többszörösen díjazták
- ↑ Turai Hírlap, 2014. június (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 9.)
- ↑ Varga Mariann: Mai turai hímzések
Források
- Dr.Borovszky Samu: Pest- Pilis -Solt- Kiskun vármegye monográfiája. Budapest, 1910.
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Pest megye kastélyai és kúriái. Perfect Project, Budapest, 2000.
- Asztalos István (szerk.): Tura története. Tura, 2000. [11]
További információk
- Tura város hivatalos honlapja
- A Schossberger Kastély honlapja
- A Schossberger Kastély Mobil Kisokoson elérhető 360° panorámája és adatlapja
- Tura az utazom.com honlapján
- Légi felvételek a kastélyról
- A város térképe
- Google-Maps
