Ördög-árok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ördögárok szócikkből átirányítva)
Ördög-árok
Az Ördög-árok Pasarét mellett
Az Ördög-árok Pasarét mellett
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 21[1] km
Forrásszint 558[1] m
Vízhozam 0,25[1] m³/s
Vízgyűjtő terület 65[1] km²
Forrás Nagykovácsi-medence
Torkolat Duna (Budapesten) → Fekete-tenger
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördög-árok témájú médiaállományokat.

Az Ördög-árok időszakos patak a Duna budai torkolatú mellékvízfolyásainak egyike. Legnagyobb oldalvize a Kis-Ördög-árok, amely a hűvösvölgyi Nagyrétnél folyik bele. Az Ördög-árok korábban a budai oldal szennyvizének jelentős részét is befogadta: a Budapesten keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízből 50 ezer köbméter rajta keresztül ömlött tisztítatlanul a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget.[2]

Folyása[szerkesztés]

A patak a Budai-hegységben, a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiától egy nagy iszapfogón átfolyva föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt végigfolyva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd fölött éri el a Dunát.[1]

Története[szerkesztés]

19. század, Tabán, háttérben a Citadella
Az Ördög-árok medre a Remete-szurdokban

A vízfolyás a 14. századtól a Paulus-patak (Remete Szent Pál után), a török hódoltság idején a Kovácsi-patak nevet viselte, később kapta az Ördög-árok (németül: Teufelsgraben) nevet. 1837 pünkösdjén árvize jelenetős károkat okozott.[3]

Befedése[szerkesztés]

A 19. század második felére rendezetlen, néhol veszélyesen meredek partjai, valamint a Rácváros lakossága által beleengedett szennyvíz okozta egészségtelen kipárolgás és kellemetlen szaghatás miatt beboltozása mellett döntöttek. A Dunához közel eső részét már igen régen boltozat fedte el, fölötte lakóházak épültek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben magára vállalta az árok rendezését. A lefedés munkálatait 1873. március 5-én kezdték meg a János hídnál (Horváth-kert).[1][3]

1875. június 26-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1200 m hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a Rácvárosban rajta épült házakat is. A Krisztinavárosban szinte minden épület kárt szenvedett, és még a fogaskerekű is hetekre működésképtelenné vált.[1][3]

Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása. A közparkra eső szakaszt azonban csak az 1910-es évek végén adták át.[1][3]

A befedett patak[szerkesztés]

Az Ördög-árok dunai torkolata

Az 1933 és 1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át.

1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt.[1]

A csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai főgyűjtő csatorna 2009-es megépülése vetett véget annak az állapotnak, hogy a budai oldal szennyvizének jelentős részét az Ördög-árok vezette tisztítatlanul a Dunába.[2]

Az Ördög-árkot 2013-ban járta végig az Index három tudósítója, ekkor derült ki, hogy a Döbrentei tér melletti Duna-parti torkolat előtt kb. 20 méterre egy több méter vastag betonszűkítést építettek a csatornában, így arra nem is tudtak kijutni, végül egy szűk mellékaknán másztak ki.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  2. ^ a b Újra iható lesz a Duna? Drága és nem látványos beruházás (magyar nyelven). Világgazdaság Online, 2008. augusztus 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)
  3. ^ a b c d Katona Csaba: Az Ördögárok legpokolibb tánca (magyar nyelven). Múlt-kor, 2015. augusztus 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 18.)
  4. Patkányok között az Ördög-árok mélyén Index videó, 2013. október 15.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]