Városmajori Jézus szíve plébániatemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jézus szíve plébániatemplom
Városmajori templom 003.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Északi espereskerület
Pap(ok) Lambert Zoltán (plébános)
Tihanyi Péter (káplán)
Építési adatok
Építése 19221933
Tervezője Árkay Aladár
Felszentelés 1933. pünkösdvasárnap
Felszentelő Serédi Jusztinián
Hercegprímás
Elérhetőség
Település Budapest XII. kerülete
Cím 1122 Budapest,
Csaba u. 5.
Elhelyezkedése
Jézus szíve plébániatemplom (Budapest)
Jézus szíve plébániatemplom
Jézus szíve plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 01′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 01′ 18″
A Jézus szíve plébániatemplom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus szíve plébániatemplom témájú médiaállományokat.

A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom egy több elemből álló épületegyüttes a főváros XII. kerületében, a Városmajor Csaba utcai szélén. Részei a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő – 1925-ben épült – kistemplom, amiket egy-egy félkörív-záródásos vasbeton szerkezetű árkádsor köt össze. A több szakaszban épült épületegyüttes – az építészeti elemekhez társult más művészeti (ún. társművészeti-) alkotásokkal együtt - a 20. századi magyar egyházművészet kiemelkedő alkotása, méltán nyilvánították műemlékké.

Története[szerkesztés]

Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint épült a plébániatemplom. Árkay Aladár halála után fia fejezte be a tervezést. Az 1932. júniusi alapkőletételnél már jelentősen előrehaladt az építkezés. 1933. június 4-én pedig a templomot Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás felszentelte. Az épület díszítéseinek egy része és külső kőburkolata ekkor még nem készült el. A harangtorony, valamint a harangtornyot és a kistemplomot összekötő árkádsor csak 1936-ban valósult meg, Bertalan elképzelései szerint. (A harangtornyot az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok elkerülése miatt kellett távolabb építeni a templom fő tömbjétől).

A harangtorony

A vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű modern épület. Főhomlokzata a Csaba utcára nyílik. Az egymásba metsződő, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba írható. A templomhajó két oldalán négy-négy mellékkápolna helyezkedik el. Az épület két hangsúlya – főhomlokzat és szentély – a hajó két végén található.

A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok domborművei Ohmann Béla[1] alkotásai. A kapu tömbjét egy-egy kisebb fekvőhasáb, a keresztelőkápolna és a Hősi halottak kápolnája fogja közre. A főbejárat szélfogójában balra a kórusfeljárat, jobbra pedig egy feszület, egyik oldalán Szűz Mária, másik oldalán Szent János evangelista szobra látható. (Nagy Zoltánné alkotásai).

A szentélyt toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, melyben öt magas ablaksáv található, eredetileg Árkayné Sztehlo Lili[2] alkotásai, amely a templom nevének megfelelően Krisztust ábrázolja, és a templom felszentelésére már elkészült. A szentélyt két oldalt a sekrestye és a plébánia hivatal tömbje fogja közre. A szentély másik meghatározó eleme a szentély oldalfalain elhelyezett, Aba-Novák Vilmos által készített, alumínium lapokra festett hatalmas képegyüttesei. Egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a szent királyt mint országalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból a szentély 1969-es átrendezése után csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg.

A nagytemplom alaprajza

A főhajót a Szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál[3] hat-hat apostolszobra díszít. A főhajó legfontosabb, friss modernséget sugalló díszei Aba-Novák Vilmosnak a szentély alumínium-pannóival egy időben, 1938-ban festett freskói, amelyek az alul bordás vasbetonfödém kazettamezőit tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, Szűz Máriát, az evangelisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják. A főhajó mennyezete alatt kétoldalt húzódó, ferde síkú falat liturgikus jelképek díszítik. Az oldalkápolnákat összekötő – keresztúti – folyosót mindkét oldalon szobrok zárják le. A bal oldalon Boldogfai Farkas Sándor[4] Lisieuxi Szent Teréz és Ohmann Béla Szent Antal-szobra látható. A jobb oldalon Molnár C. Pál[5] által festett Szent Imre oltár és Kopp Judit Szent Ritát ábrázoló faszobrát láthatjuk. A keresztút bronz domborműveit Götz János[6] készítette. A második világháború során elpusztult színes üvegablakok közül máig három rekonstrukcióját fejezték be. Az 1942-es(!) bombatámadás előtt a templomhajónak még két ablakát díszítették Árkayné Sztehlo Lili művei. Egykor itt állt a Mária-ablak és vele szemben a Kálvária.

Az épületegyüttes közvetlen környezetében három műalkotás látható. Az 1942-es szeptember 5-i bombatámadás emlékét örökíti meg a becsapódás helyén felállított Szűz Mária-szobor. amely Antal Károly[7] szobrászművész alkotása. Árkay Aladár építésznek állít emléket a fia, Bertalan által tervezett egyszerű oszlop és medence a kis és nagytemplom között. A nagytemplom előtti kis teret a Mindszenty emlékoszlop díszíti, amely azt a helyet jelöli, ahonnan a világháború után az első engesztelő zarándoklatot indította a bíboros érsek.[8]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. OHMANN BÉLA
  2. ÁRKAYNÉ SZTEHLO LILI
  3. PÁTZAY PÁL
  4. BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR
  5. MOLNÁR C.PÁL
  6. GÖTZ JÁNOS
  7. ANTAL KÁROLY
  8. A szöveg Ritoók Pál: Városmajori plébániatemplom története című tanulmány kivonata
  • Kriegs-Au Emil: A városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
  • Rimanóczy Gyula: Az új városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
  • P.Szűcs Julianna: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica. 1977/1. sz.
  • Városmajori Jézus-Szíve plébánia története a plébánia honlapján

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Magyarország a XX. században II.: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1997. 343-355. o.