Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal

Miskolc–Bánréve–Ózd- vasútvonal
Személyvonat Kazincbarcika vasútállomáson (1996)
Vonalszám:	92
Vonal:	92
Hossz:	58 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	Kazincbarcikáig 25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal témájú médiaállományokat.
89 Tiszaújváros / 80 Hatvan felé 0 Miskolc-Tiszai pályaudvar Kisfaludy Károly utca (kiváltandó) Y híd (épülő) 80 Sátoraljaújhely felé Szinva patak Bajcsy-Zsilinszky u. József Attila u. (Gömöri felüljáró) 2 Miskolc-Gömöri pályaudvar 4 Miskolc-Repülőtér 6 Szirmabesenyő mh. 9 Sajókeresztúr mh. 10 ÉMV iparvágány 11 Sajóecseg 94 Tornanádaska felé 260-as út (tervezett) 16 Sajószentpéter-Piactér mh. 17 Sajószentpéter Kökény u. 18 Borsodchem iparvágány 20 Berente mh. 23 Kazincbarcika alsó mh. 25 Kazincbarcika 95 Rudabánya felé 28 Sajókaza mh. 30 Vadna mh. Sajó 34 Dubicsány mh. 87 Eger felé 39 Putnok Szénbánya rakodó iparvágány serényfalvai téglagyár 44 Pogonyipuszta mh. 46 Bánréve Bánréve-Rozsnyó-vonal és Bánréve-Fülek-vonal Szlovákia felé 48 Bánrévei Vízmű mh. Sajó 50 Sajónémeti mh. 51 Center alsó mh. 53 Center 55 Ózd alsó mh. (Sajóvárkony) Hangony-patak Ózd külső 58 Ózd Arló Gusztáv-akna Borsodnádasd

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal a MÁV 92-es számú, Sajószentpéterig kétvágányú és Kazincbarcikáig villamosított, tovább egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Története

A mellékvonali jellegűnek épített vasútvonalat a MÁV építette két szakaszban. A Miskolc és Bánréve közötti, a Sajó völgyében futó 45,5 km hosszú első szakaszt 1871. június 13-án nyitották meg. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből építették.

A mai vasút elődjét Bánrévétől, mint MÁV mellékvonalat, a Rimamurányvölgyi Vasmű építette saját kivitelezésben, 1000 mm nyomtávolságú vasútvonalként. A Bánréve és Ózd közötti 11 km-es vonalszakaszt 1872. november 1-jén adták át a forgalomnak. A felépítményt a Rimamurányvölgyi Vasműben gyártott 14 kg/fm tömegű sínekből fektették. A Sajó felett 15 nyílású, 84 m hosszú faszerkezetű hidat, a Hangony-patak felett öt nyílású, 24,75 m hosszú, ugyancsak faszerkezetű hidat építettek. A mellékvonalat Ózd és Nádasd (mai nevén Borsodnádasd) között egy 16 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki, amelyet 1873. március 10-én helyeztek üzembe.

A keskeny nyomtávolságú Bánréve–Ózd vasútvonalat az első világháború alatt elsőrangúsították. 1914-1919 között erősítették meg a felépítményt, egyben normál nyomtávolságúra építették át. Ózd és Borsodnádasd között a nyomtávolság maradt 1000 mm, így ez a vonalrész különálló iparvasútként üzemelt tovább.

Közelmúlt

A vasútvonalat Sajóecsegig 1971-ben,Kazincbarcikáig 1983-ban villamosították. A villamosítás ellenére a vonal biztosítóberendezései elavultak, a vonatforgalmat alakjelzők szabályozzák, sok útátjáró biztosítása teljes sorompóval történik. 1997-ben Miskolctól Bánrévéig 54 kilós sínekkel építették át a vágányzatot, azóta 100 km/h az engedélyezett sebesség. Bánréve és Ózd között használt sínek beépítése után emelték 40-ről 80-km/h-ra a pályasebességet.

Forgalom

Az ütemes menetrendben közlekedő személyvonatokat Kazincbarcikáig 2015 óta BDVmot motorvonatok továbbítják, korábban MÁV V43-as villanymozdonyok közlekedtek. Kazincbarcika és Ózd között pedig Bzmot motorvonatok közlekedtek. Jelenleg napközben közvetlen vonatok közlekednek Miskolcról Ózdra. Ezeken a meneteken MÁV M41-es ingavonatok közlekednek Bhv kocsikkal. A 2010-2011 évi menetrend bevezetéséig InterPici vonatok is közlekedtek. Szirmabesenyőn csak a Tornanádaska felé, Sajókeresztúrban pedig csak a Kazincbarcika felé közlekedő vonatok állnak meg. Bánrévénél a deltavágány megszűnt.