Gömöri pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömöri pályaudvar
Gömöri Pályaudvar (2929. számú műemlék).jpg
Ország Magyarország
Hely Miskolc
Megnyitás 1899
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Szomszédos állomások
Része ennek
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Időzóna közép-európai idő
Elhelyezkedése
Gömöri pályaudvar (Miskolc)
Gömöri pályaudvar
Gömöri pályaudvar
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 48′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 48′ 02″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömöri pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Gömöri pályaudvar, melyet a MÁV üzemeltet, Miskolc kisebbik pályaudvara. A város másik pályaudvara, a Tiszai pályaudvar nagyobb jelentőséggel bír.

Története[szerkesztés]

A pályaudvart 1898–1899-ben építették, és Gömör vármegyéről nevezték el. Az errefelé haladó vasútvonalak fontosságát az adta, hogy összekötötték a várost a történeti Gömör vármegyével és annak szénbányáival. A Miskolcot Bánrévével és Fülekkel összekötő vonalakat az 1870-es években építették.

Az épületet olasz neoreneszánsz stílusban tervezte Pfaff Ferenc, aki a város másik pályaudvarát, a Tiszai pályaudvart, valamint a pozsonyi, a szegedi (1902) és a kaposvári pályaudvarok terveit is készítette. A pályaudvar a századforduló Miskolcának egyik legtetszetősebb épülete lett, és ma is Magyarország egyik legszebb pályaudvari épülete. 1989-ben az épületet műemlékké nyilvánították, ennek ellenére nagyon rossz állapotban van.

Tervezik a pályaudvar felújítását és fejlesztését, amivel egy intermodális csomópont jönne létre Miskolcon.

Az épület[szerkesztés]

Falait sárgás klinkertégla borítja. Az oszlopfőket, oromdíszeket, ablak- és ajtókereteléseket gyöngyösi violett homokkőből faragták, a homlokzatot díszítő domborműveket terrakottából készítették. A pályaudvar teljes egészében földszintes, szerkezetileg három részből, a középső magasabb és az oldalsó kisebb pavilonokból, és az ezeket összekötő épületrészekből áll. Az oldalsó pavilonokhoz még kapcsolódik egy kisebb, sátortetős épületrész is. A pavilonok mindegyikét párkányos, kovácsoltvas díszítésekkel ellátott, palafedésű sátortető fedi. A középső kovácsoltvas tetődíszítő rácsa négyzet, a két oldalsóé pedig téglalap alakúak. Ez szemből nem vehető észre. Mindegyik pavilon rizalitszerűen előrelép; a főhomlokzaton erőteljesen, a peronok felől viszont csak enyhén. A középpavilon oldalain eredetileg három ajtó volt, azonban a két oldalsó alját a kevesebb utasszám miatt befalazták, melyek ma ablakként funkcionálnak. E három nyílás felett három egyedi kör alakú ökörszemablak található, égetett terrakottadíszű kereteléssel. Ezek mellett a jobb és a bal oldalon is ugyancsak terrakottából égetett díszes reneszánsz dombormű jelenik meg. A domborművön oroszlánfej tart szalagokkal olasz reneszánsz formájú címert, melyet alul babérlevelek szegélyeznek. A címer kör alakú kidomborodó középrészén a vasút régi jelképe, a szárnyas kerék szór villámokat. A főpárkány felett a pavilonon dór lizénákkal tagolt, szélein bábos attikafal húzódik, amit csak a nyugati és keleti oldalon tör meg egy-egy baluszteres mellvédű tetőablak. A szélső pavilonokon egy-egy ajtó és két-két ablak van. Az oromfalakat itt is ugyanolyan kiképzésű, díszes keretelésű tetőablakok emelik ki. Az összekötő részeken hét-hét félköríves nyílás van, melyekből a peronok felé kettő ajtónyílás (2 ablak – 1 ajtó – 1 ablak – 1 ajtó – 2 ablak). Az utcai homlokzaton a főpavilon melletti két-két ablak elé a 20. század végén toldalékot építettek az épületnek megfelelő téglahomlokzattal, melyek rontják az összképet és az épület műemléki voltát. A pályaudvar előtt, annak teljes hosszában peron húzódik, amelynek teteje remekművű öntöttvas oszlopokon nyugszik.

Szerepe Miskolc tömegközlekedésében[szerkesztés]

Egykor itt is megállt a villamos, ma a vasútállomást autóbuszjárat kapcsolja össze Miskolc tömegközlekedési hálózatával; a 32-es busz végállomása.

Miskolc egyik legnagyobb közlekedési csomópontjává kívánják alakítani a jövőben, a Búza teret felszabadítva ez alól.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyőSajókeresztúrSajóecsegSajószentpéter-PiactérSajószentpéterBerenteKazincbarcika alsóKazincbarcika Kb. 2 óránként
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyőSajókeresztúrSajóecsegSajószentpéter-PiactérSajószentpéterBerenteKazincbarcika alsóKazincbarcikaSajókazaVadnaDubicsányPutnokPogonyipusztaBánréveBánrévei VízműSajónémetiÓzd alsóÓzd Napi 1 pár
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyő (– Sajókeresztúr) – SajóecsegAlsóboldvaBoldvaBorsodszirákEdelény alsóEdelénySzendrőládBüdöskútpusztaSzendrőSzendrő felsőSzalonnaPerkupaJósvafő-AggtelekBódvaszilasKomjátiTornanádaska Kb. 2 óránként

Források[szerkesztés]

  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. I. kötet (1. kiadás). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 2006. ISBN 963-9311-49-9

További információk[szerkesztés]