Csömör

Csömör
A Szentháromság-templom
Csömör címere Csömör zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Gödöllői
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Fábri István (Csömöri Civil Egyesület)
Jegyző	Dr. Katona Péter
Irányítószám	2141
Körzethívószám	28
Testvértelepülései	Lista Torockó község Ürmény
Népesség
Teljes népesség	10 215 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	409,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 19° 13′ 28″47.546666666667, 19.224444444444
Csömör Pozíció Pest vármegye térképén
Csömör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömör témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csömör (szlovákul: Čemer, németül: Tschemer) nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban. A budapesti agglomeráció egyik zsáktelepülése, vagyis nincs átmenő forgalma. A község népessége az 1980-as évektől folyamatosan jellemző agglomerációs kitelepüléstől kezdve a 2010-es évekre majdnem kétszeresére, közel tízezer főre nőtt. Magyarország legnépesebb zsáktelepülése.

Fekvése

Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömöri-patak kanyarulatában található.

Településrészek

• Ófalu
• Újtelep-Hőstelep
• Kakas-telep
• Szőlő-hegy
• Körmendi
• Középhegy
• Majorszegi-dűlő és Majorszegi-liget,
• Nándormajor
• Ipari övezet-Határ út

Története

Az őskorban

Újkőkori (i. e. 3200–3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről.

Bronzkori (i. e. 1900–800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az Erzsébet u. 64. sz. telken a vatyai kultúra (i. e. 1700–1400) hagyatékához tartozó leletegyüttes került elő. Vaskori (i. e. 380-300) csontvázas kelta temetőt ástak ki a strand mögötti dűlőben. A leletek között karperecek, fibulák, csüngő ruhadísz, hüvelyes kard, vas kardkötő lánc szerepelnek.

Az ókorban

A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. A szarmata falu feltárásakor szarmata fazekastermékek töredékeit és egy 3. századból való római tál töredékeit ásták ki. Avar kori edénytöredékek kerültek elő a Rét-pótlék és a Réti-dűlők területéről.

A középkorban

A 10. század és a 11. század közötti kerámialeletek kerültek elő a Káposztások és a Réti-dűlők területéről. A 13. századból származó cseréptöredékek, patkótöredék, üreges szárú, korongos fülű kulcstöredék került elő a Kálvária-hegy nyugati széléről.

Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította – több más birtokrészével együtt – 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének.

1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló birtokrészétől hűtlenség miatt. A birtokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett.

A török időkben

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalom területévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt. Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János (Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.

Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték. 1638. július 1-jén, PPS vármegye sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát. Az 1656. évben Budai Bolgár Bornemissza Pál, a garamszentbenedeki konvent előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is. 1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került. 1663. június 14-én, Wesselényi Ferenc Csömör pusztát Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még három végvári vitéznek adományozta.

1676. január 17-én, Füleken megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire. 1677. március 3-án, Töröncsi Gergely kosdi lakos engedélyt kapott Wattay Pál és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépesítésére. Az 1678. évben a Váci egyházmegye Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "nógrádi" nemeseknek. Az 1686. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól. Az 1697. évben Wattay János I. Lipót királyhoz folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.

Az 1690. évi megyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt. 1702. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.

Az újkorban

Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól.

Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom. 1900-ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a vasúti közlekedés Keleti pályaudvar és Csömör között. Csömör HÉV-állomás a HÉV csömöri mellékvonalának (H9) végállomása.

A 20. században

Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében. Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt. Az 1930-as években bekapcsolták Csömört a budapesti telefonhálózatba.

Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Az 1970-es években kiépítették Csömörön a vezetékes vízhálózatot. Az 1980-as években épült meg Csömörön a földgázhálózat.

Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és a közúthálózat szinte teljes mértékben szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás-patak vizéből horgásztó létesült. Sportcsarnok, a kereskedelmi övezetben nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés magánvállalkozás formájában.

A nagyközség lélekszámára alapvető hatással volt az 1990-es években felerősödött, nagyrészt a fővárosból érkező beköltözési folyamat.

A 21. században

A 2007-ben megépült, a település szélén elhaladó M0-s körgyűrű jelentősen javította Csömör autós közlekedési elérését.

2014-ben szabadtéri sportközpont épült és több mint negyven év után újraindult a helyi futballélet.

A önkormányzat vezetése által alapított Csömör Kincse díjat, – mely oklevelet és egy, a csömöri alkotók tárgyaiból összeállított ajándékválogatást tartalmaz – 2015 januárja óta minden év első testületi ülésén adják át azzal a céllal, hogy azokat a kezdeményezéseket jutalmazzák, amelyek az egész település számára vagy akár a település határain is túl közösségi célú értéket képviselnek.

2016-ban felavatták a közel 20 kilométeres Csömöri körtúra nevű gyalogos- és kerékpáros turistautat, amely országosan egyedülálló kezdeményezésként, a települést körbejárva, tanösvényszerűen tájékoztató táblákkal mutatja be Csömör természeti, kulturális értékeit és helytörténetének érdekesebb vonatkozásait.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	9077	9124	9779	10 200	10 580	10 215
	2013	2014	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,3% németnek, 0,5% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Év	népesség
1970	5046
1980	5516
1990	5487
2001	7266
2011	9293

Vallás

A népesség felekezeti megoszlása a KSH adatai szerint 2011-ben a következőképpen alakult:

• Katolikus: 31,1%
• Evangélikus: 9,7%
• Református: 7,3%
• Egyéb vallási felekezetek: 3,2%

Híres csömöriek

Itt született

• Szrogh György (1915–1999) Állami Díjas magyar építész

Neves lakói

• Kada Mihály (1827–1894) tanácsos, Budapest első alpolgármestere
• Lukács Antal (1842–1909) közgazdász
• Krammer Teréz (1868–1936) magyar opera-énekesnő
• Halász Tibor (1932–) matematika–fizika szakos tanár, tankönyvíró
• Rátóti Benő (1933–2012) akadémikus, térképész
• Dömötör Zoltán (1934–) nemzetőr vezérezredes, Csömör díszpolgára
• Marinovich Endre dr. (1940–) egyetemi tanár
• Turnovszky Tamás (1954–) tanár, iskolaigazgató, előadóművész
• Sasvári Sándor (1957–) színész
• Fábri György (1964–) társadalomtudós
• Csengeri Attila (1967–) magyar musical- és operettszínész
• Huszárik Kata (1971–) színésznő
• Németh Károly (1970–) asztaliteniszező

Közélete

Polgármesterek

• 1990–2002 Bátovszki György (FKgP, MDF, KDNP, FIDESZ)
• 2002–2006 Bátovszki György (Demokrata Kör Egyesület)
• 2006–2010 Bátovszki György (független)
• 2010– Fábri István (Csömöri Civil Egyesület)

Helyi sajtó

• Csömöri Hírmondó (1993–)
• Csömöri Fórum (1990–2010)
• Csapraforgó (1990–2007)

Intézmények

Krammer Teréz Zeneiskola

Az község Önkormányzati Zeneiskolája 1991 szeptemberétől kezdve folytat oktatási tevékenységet. Az alapítás egyik fontos oka a fővárosból kitelepülő családok igénye volt a helyi zenei nevelés kialakítására. Az iskola 2000-ben vette fel Krammer Teréz, Csömörön élt opera-énekesnő nevét.

A zeneiskola az alapfokú zenei oktatás mellett közösségi és kulturális szerepet is vállal. Diákjai gyakori fellépők a község rendezvényein. Részt vettek például a falunapok, a szüreti mulatság programjain, vagy a község hagyományos fúvószenekari találkozóján.

Korosztály és hangszer szerint több együttes is létrejött a zeneiskolában, ilyenek például a Krammer Big Band, mely 2014-ben és 2015-ben a Budapesti Big Band találkozón a zenekarok B kategóriájában arany minősítést nyert. Működött, vagy működik továbbá az iskolában fúvószenekar, a gyermekek Tücsök zenekara, ifizenekar, ütőhangszeres kamarazenekar.

A zeneiskolában az alábbi tanszakokon folyik alapfokú zenei képzés: cselló, fuvola, gitár, hegedű, magánének, trombita (és egyéb rézfúvósok), ütőhangszerek, zongora.

A csömöri sportcsarnok

Petőfi Sándor Művelődési Ház

1967-ben nyitotta meg kapuit a Petőfi Sándor Művelődési Ház, hogy színhelyéül szolgáljon a kulturális életnek. Kezdetektől igyekszik kielégíteni a lakosság kulturális igényeit, azóta is a sokszínűségre törekszik, rendezvényeit a modern és értékteremtő-, közvetítő szemlélet mellett hagyományőrző- és teremtő szándékkal szervezi. Otthonául szolgál színházi előadásokon kívül kiállításoknak, termékbemutatóknak, vásároknak, báloknak, esküvőknek, baráti összejövetelnek, ünnepségeknek, klasszikus zenei esteknek, modern fiatalos programoknak, koncerteknek, gyermek műsoroknak. Helyet biztosít kluboknak, művészeti- és szabadidős csoportoknak, szervezeteknek. Kulturális központ lévén igyekszik olyan fesztiválokat szervezni és lebonyolítani, melyeken helyi alkotók és előadók mellett bemutatkoznak híres művészek is.

Sportcsarnok

Az általános iskola mögött a 2000-es években^[mikor?] sportcsarnok épült, melyet 2014-ben szabadtéri sportpályával bővítettek.

Nevezetességei

Ejtőzés a horgásztó partján

Csömöri horgásztó

A 4,5 hektár vízfelületű Csömöri-tavat a Csömöri-patak felduzzasztásával hozták létre az 1985–1986-ban. Vizében a fürdés tilos, horgásztóként alkalmazzák. A tóban ponty, amur, csuka, süllő, keszeg, kárász, busa, balin fogható. A tavat kezelését, a horgászat szervezését és a haltelepítést az 1983-ban alapított Csömöri Horgász Egyesület végzi.

Horgászversenyeket minden évben tartanak. Május elsején az egyesületi tagok számára, Pünkösd hétfőjén bármely nevezőnek, ezeket ősszel jellemzően is egy egyesületi és egy nyílt nevezéses verseny követi.

Kálvária

Szentháromság-templom

Szentháromság-templom

A csömöri Szentháromság római katolikus templom építését Grassalkovich I. Antal kezdte meg, miután 1731-ben birtokai közé került Csömör is, melyet halála után az atyai végrendelet értelmében fia, Antal fejezett be 1773-ban, barokk stílusban. A templomot 1773-ban Salbeck Károly a Szentháromság tiszteletére szentelte. Plébániáját 1792-ben alapította az ifjabb Grassalkovich Antal. A plébánián az első canonica visitatio, azaz a kánoni látogatás 1842-ben történt.

Evangélikus templom

Az evangélikus templom

Az 1700-as években betelepített tótok máig élő hagyományőrzésének egy jele, hogy létszám szerint a falu második legnagyobb felekezete az evangélikus: kb. 1500 fő a falu lakosságának 15%-át teszi ki, mely jóval az országos átlag felett van. Egy 1721-es kánoni látogatás már említ evangélikus templomot.

A mai evangélikus templom 1873-ban épült, miután a Grassalkovichoktól a gyülekezet az építkezésre telket kapott. Az alapkőletétel ez év május 4-én történt. Az épület terveit Menko és Kolbenbeyer pesti építészek készítették, az építési munkálatokat Zier Keresztély pesti építőmester felügyelte. Az épületet a magyar romantikus építészet stílusjegyekeit viselő, visszafogott homlokzati kialakítás jellemzi.

A padsorok egykor a Deák téri templomban álltak, vásárlás útján kerültek Csömörre. Az oltárképet Jakobey Károly festőművész alkotta. A templom első, felújított orgonáját 1876. március 15-én ifj. Országh Sándor orgonaépítő szállította, melyet a 30-as években egy kétmanuálos Rieger-orgonára cseréltek.

A templom 1899-ben három harangot kapott B, Desz illetve Fisz hangolással, melyek rendre 350, 246 és 103,5 kilogramm súlyúak. A világháborúk után a harangok elvesztek, 1920-ban és 1957-ben is pótolni kellett ezeket.

1957-ben szentelték Tábor János festőművész szekkó falfestményeit. A teológiai útmutatást Prőhle Károly adta, a festmények a kenyér konkrét és elvont szimbólumára, illetve a Szentírás vonatkozó fejezeteire utaltak. Ez a kenyérmotívumra utaló díszítésű, úgynevezett kenyértemplom Magyarországon akkor egyedülálló volt.

Az épület a 2000-es években teljes felújításon esett át Szák Kocsis Pál tervei alapján. Az idő közben megrongálódott, elhasználódott falfestményeket menthetetlennek találták és nem restaurálták. A födém cseréjekor kazettás mennyezetet alakítottak ki. A homlokzaton rozetta ólomüveg-ablakot alakítottak ki, mely Luther-rózsát formáz. Az üvegmunkákat Turák Károly csömöri üvegművész készítette. A toronyban pótolták a régóta hiányzó toronyórát.

A templomot a saját imaházzal nem rendelkező helyi református közösség is használja.

Gloria Victis-emlékhely

A Gloria Victis-emlékhely

A községi temető mellett álló emlékhelyet a helyi Gloria Victis Alapítvány megbízásából Csömör önkormányzata hozta létre az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 21-én. Az emlékművet a felirata szerint "A négy kontinensen pusztító kommunizmus 100 milliónyi áldozatának emlékre" állíttatták.

Csömöri ősláp

A Csömöri patak völgyében található 27 hektáros terület 1977 óta élvez megyei szintű védettséget. A vizes, mocsaras élőhelyen savanyú láptalaj volt jellemző, itt korábban több ritka mohaféle, például tőzegmohák (Sphagnum sp.) éltek. 1987-ben egy tűzeset, majd ennek következtében a földre hulló hamu által megváltozó talajviszonyok miatt ezek kihaltak.

A tó körüli élőhelyek jellemző növénye a védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) illetve a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és Typha latifolia), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sás (Carex pseudocyperus), a vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica).

Eseményei

Úrnapi mise és körmenet

A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó Úrnapi körmenetét. Az esemény nevezetessége az ófalu egyes utcáin kilométeres hosszan kígyózó, egy méter széles virágszőnyeg, melyen a körmenetben a pap végigmegy az oltáriszentséggel.

A virágszőnyeget hagyományos motívumok alapján, a hajnali óráktól kezdve rakják a szőnyeg útvonala mellett lakó helyiek és más önkéntesek. A virágszőnyeg kiinduló- és végpontja a katolikus templom, útvonala pedig évente váltakozik: egyszer keleti, egyszer nyugati irányban tesz egy kört a faluban, hagyományos útvonalon. A négy égtáj irányában egy-egy sátrat is állítanak. A sátrak falát koszorúk borítják, előttük a virágszőnyeg kiszélesedik, több négyzetméteres, virágszirmokból rakott ábrák láthatók.

A körmenet a mise után kezdődik. Ekkor a pap az oltáriszentséggel kilép a templomból, felette baldachint tartanak. A virágszőnyegre csak a pap lép, a hívek a szőnyeg két oldalán követik a menetet. A menet megáll, amikor egy sátorhoz érnek. Itt a pap a sátorban elhelyezi a monstranciát és áldást kér, majd a menet továbbhalad. A koszorúkat a szertartás végén a hívek szentelvényként hazaviszik. A szokás szerint a koszorúkat kiszárítva egész évben megtartják, majd a következő körmenet után elégetik, ezzel mintegy szüntelenné téve a házon az áldást.

Források

• Horváth Lajos: Csömör története. ISBN 9630391392
• MOL P 1744 Wattay család
• Lábadi, Károly. I. Grassalovich Antal, a templomépítő (HTML), Gödöllői Városi Múzeum (2003). ISBN 963 206 460 7. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 22. 

További információk

• Csömör község öröksége
• Térkép Kalauz – Csömör
• Légi felvételek Csömörről
• Linkgyüjtemény a településről
• Csömör Nagyközség weboldala
• A Csömöri Civil Egyesület híradója. [2014. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
• A csömöri plébánia weblapja