Katar
Katari Állam | |||
Davlat Katar دولة قطر (arabul) | |||
| |||
Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri | |||
Fővárosa | Doha | ||
é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″ | |||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Emír | Tamím bin Hamád[1] | ||
Miniszterelnök | Khalid bin Khalifa bin Abdul Aziz Al Thani | ||
Hivatalos nyelv | arab | ||
Beszélt nyelvek | angol | ||
Függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
Függetlenség kikiáltása | 1971. szeptember 1. | ||
Függetlenség elismerése | 1971. szeptember 3. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 2 639 211 fő (2017)[2] | ||
Becsült | 2,8 millió[3] fő (2020) | ||
Népsűrűség | 248 fő/km²[5] | ||
Főbb etnikumok | arab, indiai, filippínó stb. | ||
Vallások | iszlám, hinduizmus, kereszténység | ||
GDP | 2018-as becslés | ||
Összes | 183,807 milliárd USD[6] (56.) PPP: 357,338 milliárd USD | ||
Egy főre jutó | (6.) | ||
HDI (2018) | 0,856[7] (37.) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11 437 km² | ||
Rangsorban | 158. | ||
Víz | 0,8% | ||
Időzóna | AST (UTC+3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | katari riál (QAR ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | Q | ||
Hívószám | +974 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .qa | ||
Villamos hálózat | 240 V/50 Hz | ||
Elektromos csatlakozó | D és G típus | ||
Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat. |
Katar (arabul قطر IPA: [ˈqɑtˁɑr]; hivatalosan Katari Állam,[8] arabul دولة قطر, Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a kilencede.
A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.[9]
Földrajz
Domborzat
Az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten fekvő ország enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld. A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják. Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 105 méter.
Vízrajz
Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.
Éghajlat
Éghajlata sivatagi, nagyon enyhe téllel és nagyon forró nyarakkal. Kicsi és zömmel sík területe lévén az egész országban egységes az éghajlat.
Alapvetően két fő évszak létezik: egy hűvösebb évszak decembertől februárig, és egy forró évszak áprilistól októberig. Utóbbiban ezen belül megkülönböztethetünk egy nagyon forró időszakot májustól október közepéig. Március és november átmeneti, meleg hónapok.[10]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,7 | 23,0 | 26,8 | 31,9 | 38,2 | 41,2 | 41,5 | 40,7 | 38,6 | 35,2 | 29,5 | 24,1 | 32,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,8 | 13,7 | 16,7 | 20,6 | 25,0 | 27,7 | 29,1 | 28,9 | 26,5 | 23,4 | 19,5 | 15,0 | 21,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 13 | 17 | 16 | 8 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 3 | 12 | 73 |
Havi napsütéses órák száma | 244 | 224 | 242 | 273 | 325 | 342 | 325 | 328 | 306 | 303 | 276 | 241 | 3429 |
Forrás: http://weatherspark.com |
Élővilág, természetvédelem
Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.
Történelem
A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.
1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban itt volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása.
Államszervezet és közigazgatás
Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a a katari emír államfő és kormányfő is. 2003. évi népszavazás alapján alkotmányos monarchiának kellene lennie, választott törvényhozással, de a választásokat 2013 óta folyamatosan visszaszorítják.[11]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.[12][13]
Politikai pártok
Közigazgatási beosztás
- Al Shamal
- Al Khor
- Al-Shahaniya
- Umm Salal
- Al Daayen
- Ad-Dawhah
- Al Rayyan
- Al Wakrah
Védelmi rendszer
Népesség
Népességének változása
Lakosok száma | 47 316 | 79 746 | 130 390 | 192 059 | 341 249 | 476 517 | 512 476 | 629 745 | 1 359 114 | 2 639 211 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Általános adatok
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de széles körben beszélt nyelv még az angol is.
A lakosság etnikai összetétele 2015-ös adatok alapján: [14]
- nem katari: 88,4%,
- katari: 11,6%.
A külföldiek nagy része indiai, nepáli, pakisztáni, srí lankai, fülöp-szigeteki, európai stb.[15]
Vallási megoszlás
Vallási összetétel 2020-ban: 67-68 %-a muszlim (ennek zöme szunnita), közel 14 %-a keresztény és szintén kb. 14 %-a hindu, kb. 3%-a buddhista, a maradék egyéb. [16]
Szociális rendszer
Gazdaság
Gazdasági adatok
Gazdasági adatok 2010-2017 között: [17]
Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Államadósság (GDP %-ban) |
---|---|---|---|---|---|
2010 | 218.2 | 127,226 | 18.1 % | −2.4 % | 29.1 % |
2011 | 252.5 | 145,724 | 13.4 % | 2.0 % | 33.5 % |
2012 | 269.2 | 146,872 | 4.9 % | 1.8 % | 32.1 % |
2013 | 285.6 | 142,543 | 4.4 % | 3.2 % | 30.9 % |
2014 | 302.3 | 136,409 | 4.0 % | 3.4 % | 24.9 % |
2015 | 316.4 | 129,805 | 3.6 % | 1.8 % | 34.9 % |
2016 | 327.6 | 125,159 | 2.2 % | 2.7 % | 46.5 % |
2017 | 340.6 | 124,529 | 2.1 % | 0.4 % | 54.0 % |
Általános adatok
Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
A GDP összetétele 2017-ben: [14]
- mezőgazdaság: 0,2%
- ipar: 50,3%
- szolgáltatások: 49,5%
Mezőgazdaság
Mezőgazdasága elenyésző. Főbb áruk [14]: paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.
Tenyésztett állatok [14]: teve, juh, kecske, baromfi.
Ipar
Iparágak [14]: földgáz és nyersolaj-kitermelés és -finomítás, petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, acél- és cementgyártás, kereskedelmi hajójavítás.
Külkereskedelem
Fő árucikkek: [14]
- Export: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
- Import: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.
Legfontosabb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[14]
- Export: Japán 17,3%, Dél-Korea 16%, India 12,6%, Kína 11,2%, Szingapúr 8,2%, Egyesült Arab Emírségek 6,4%
- Import: Kína 10,9%, USA 8,9%, Egyesült Arab Emírségek 8,5%, Németország 8,1%, Egyesült Királyság 5,5%, India 5,4%, Japán 5,3%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
Katarban nincs vasút. A közúthálózat 1230 km műút. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.[18]
Kultúra
Világörökség
Média
Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Turizmus
Sport
- 2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapatvilágbajnokságot.
- 2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
- Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
- Itt kerül sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.[19]
- 2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.[20]
2019-ben itt rendezték a Fifa Klubvilágbajnokág döntőjét.
Ünnepek
Jegyzetek
- ↑ Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Qatar Statistics. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ a b c worldometers
- ↑ [4]
- ↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
- ↑ fvm.hu
- ↑ Qatar | History, Population, Flag, Language, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ World climate guide: Qatar. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ World and Its Peoples: Arabian Peninsula, 64. o.
- ↑ The Permanent Constitution of the State of Qatar. Government of Qatar. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Constitution of Qatar. „According to Article 1: Qatar is an independent Arab country. Islam is its religion and Sharia law is the main source of its legislation.”
- ↑ a b c d e f g Qatar - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
- ↑ Population By Religion, Gender And Municipality March 2020. Qatar Statistics Authority[halott link]
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
- ↑ Origo.hu 2010
- ↑ Ihf.info 2011
Források
- ↑ fvm.hu: Országnévjegyzék (PDF)[halott link] Vidékfejlesztési Minisztérium
- ↑ Origo.hu 2010: „Brazília után Oroszország és Katar lesz a foci-vb házigazdája”, Origo, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2010. december 2.) Sport >> Focivilág
- ↑ Ihf.info 2011: „Denmark and Qatar host World Championships 2015”, ihf.info, 2011. január 27. (Hozzáférés: 2011. január 27.)