Ugrás a tartalomhoz

Brnjeuška

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brnjeuška
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség9 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 02″, k. h. 16° 10′ 32″45.350556°N 16.175556°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 02″, k. h. 16° 10′ 32″45.350556°N 16.175556°E
SablonWikidataSegítség

Brnjeuška falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett. A templomosok rendjének a 12. század végén III. Béla magyar király adományozott birtokot Gora környékén. A birtok a Glina torkolatától a mai Prekopáig, majd délkeletre a mai Brnjeuškáig, keleten és északkeleten pedig Petrinyáig húzódott. Kezdetben Hrasztovica is hozzá tartozott. Brnjeuškát 1284-ben "terra Bornouz" néven említik először.[2] 1318-ban nemeseit "nobiles de Bornouz", 1328-ban földjét "terra Bernouz" néven említik.[2] 1334-ben Ivan gorai főesperes "ecclesia sancte crucis de Bernowcz"[2] alakban megemlíti a falu Szent Kereszt tiszteletére szentelt katolikus templomát. A 15. század második felében török seregek hatoltak be a végvidékre nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti térségben. 1459-ben török uralom alá került Szerbia, 1463-ban Bosznia, 1482-ben pedig Hercegovina is. 1493. szeptember 9-én a korbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget. 1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez, 1529-ben pedig már egészen Bécsig jutottak. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központja Károlyváros volt. 1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis 1592, Bihács eleste után köszöntött. 1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A horvát szábor a 17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében 1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. A török háborúk idején ez a vidék több mint száz évre pusztasággá vált.

Brnjeuška a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be újra. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 412, 1910-ben 755 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült és később is csak néhány idősebb ember tért vissza. A településnek 2011-ben mindössze 13 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
412 389 422 660 733 755 737 744 502 507 469 382 279 213 20 13

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]