Ugrás a tartalomhoz

Stražbenica (Petrinya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stražbenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44231
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség6 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′, k. h. 16° 22′45.366667°N 16.366667°EKoordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 16° 22′45.366667°N 16.366667°E
SablonWikidataSegítség

Stražbenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 13, közúton 20 km-re délre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 16 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, Petkovci és Madžari között, a Kamenitovac-patak feletti magaslaton fekszik.

Története

[szerkesztés]

1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Strazbenicza” néven szerepel. 1806-ban „Sztrazbenicza” néven említik.[2] A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 151, 1910-ben 277 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén csaknem teljes lakossága (90%) szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 9 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
151 175 173 195 232 277 243 258 176 185 163 147 145 126 17 9

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]