Ugrás a tartalomhoz

Cepeliš

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cepeliš
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44251
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség38 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 41″, k. h. 16° 16′ 04″45.411389°N 16.267778°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 41″, k. h. 16° 16′ 04″45.411389°N 16.267778°E
SablonWikidataSegítség

Cepeliš falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 11, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délre a Báni végvidék középső részén, Petrinya déli szomszédságában, a Hrastovička gora azonos nevű 415 méter magas csúcsa alatt fekszik.

Története

[szerkesztés]

1417-ben még birtokként „possessio Scepel” néven bukkan fel a neve írásos forrásban.[2] A 16. század második felétől a 17. század végéig török uralom alatt volt. 1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Czepelischie” néven szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 150, 1910-ben 231 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 50%-a szerb, 46%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991 szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 59 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
150 138 143 170 189 231 237 274 300 310 280 249 225 213 70 59

Nevezetességei

[szerkesztés]

Területén található a középkori Hrasztovica ferences kolostorának maradványa.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]