„Uganda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Népesség: Egészségügy |
||
461. sor: | 461. sor: | ||
A legnagyobb egyetem [[Kampala|Kampalában]] található, ez a ''Makerere Egyetem''. Az ország egy korábbi elnöke, ''Milton Obote'' itt diplomázott [[közgazdaságtan]]ból és [[politika|politikából]]. |
A legnagyobb egyetem [[Kampala|Kampalában]] található, ez a ''Makerere Egyetem''. Az ország egy korábbi elnöke, ''Milton Obote'' itt diplomázott [[közgazdaságtan]]ból és [[politika|politikából]]. |
||
=== Egészségügy === |
|||
[[File:Annual Uganda AIDS deaths.svg|thumb|jobbra|{{legend|#41e800|HIV megfertőződések száma}}{{legend|#a349a4|HIV-ben meghaltak száma]]}} |
|||
Ugandának mindig is nagy gondot okozott a [[HIV]] vírus<ref name="hdrstats.undp.org">{{cite web|url=http://hdrstats.undp.org/en/countries/data_sheets/cty_ds_UGA.html |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090429194955/http://hdrstats.undp.org/en/countries/data_sheets/cty_ds_UGA.html |archivedate=29 April 2009 |title=Human Development Report 2009 – Uganda [Archived]|publisher=Hdrstats.undp.org |accessdate=3 May 2010}}</ref>. A megfertőződések aránya az [[1980-as évek]]i 30%-ról 6,4%-ra esett le<ref>Kelly, Annie (1 December 2008) "[http://www.guardian.co.uk/katine/2008/dec/01/world-aids-day-uganda Background: HIV/Aids in Uganda]". The Guardian.</ref>. Azonban volt egy változás a [[2000-es évek]] elején a [[1990-es évek|90-es évekhez]] képest <ref>{{cite web | url = http://www.unaids.org/en/regionscountries/countries/uganda |title=UNAIDS: Uganda Profile | publisher = UNAIDS | accessdate =22 @ERROR@ 2012}}</ref>, ugyanis a USA támogatási politikája megváltozott. Egy felmérés szerint, amelyet Uganda AIDS biztosa készített, a támogatások megvonásának következtében a HIV fertőzöttek száma nagyjából megduplázódott, azaz a [[2003]]-as 70 000 főről [[2005]]-re 130 000 emelkedett. Kutatók szerint az új fertőzések aránya 2005-től stabilizálódott, melynek okai, hogy az emberek odafigyelnek szexuális egészségükre és [[óvszer]]t használnak. Eközben az emberek önmegtartóztatási képessége csökkent<ref>{{cite pmid|10770546}}</ref>. |
|||
Az [[UNICEF]] [[2013]]-as jelentése szerint a nők megcsonkításának [[prevalencia|prevalenciájának]] igen kicsi<ref name=UNICEF2013p27>[http://www.unicef.org/media/files/FGCM_Lo_res.pdf UNICEF 2013], p. 27.</ref>. A nők mindössze 1%-án végeztek el ilyen műveleteket. Ezek a tevékenységek tiltottak az országban<ref>http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/8406940.stm</ref>. |
|||
A [[születéskor várható élettartam]] [[2012]]-ben 53,5 év volt<ref>[https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2102rank.html?countryName=Uganda&countryCode=ug®ionCode=afr&rank=204#ug CIA World Factbook]: Life Expectancy ranks</ref>. A [[csecsemőhalandóság]] mértéke is viszonylag kicsi, 1000 újszülöttből 61 halt meg<ref>[https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2091rank.html?countryName=Uganda&countryCode=ug®ionCode=afr&rank=27#ug CIA World Factbook]: Infant Mortality ranks</ref>. 100 000 emberre összesen csak 8[[orvos]] jutott a 2000-es évek elején<ref name="hdrstats.undp.org"/>. A [[2006]]-ban felmért adatok szerint évente közel 6000 nő hal meg szülésben<ref>{{cite web|title=Uganda Demographic and Health Survey 2006|url=http://www.measuredhs.com/pubs/pdf/FR194/FR194.pdf|publisher=Measure DHS|accessdate=17 January 2012}}</ref>. Azonban a legújabb kísérleti tanulmányok kimutatták, hogy ez az arány jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi szolgáltatások és az utak javításával<ref>{{cite web|title=Improving Access to Safe Deliveries in Uganda|url=http://www.futurehealthsystems.org/publications/improving-access-to-safe-deliveries-in-uganda.html|publisher=Future Health Systems|accessdate=17 January 2012}}</ref><ref>{{cite web|title=Women's Perceptions of ANC and delivery care Services, a community perspective|url=http://www.futurehealthsystems.org/storage/Research20Brief2021.pdf|publisher=Future Health Systems|accessdate=8 May 2012}}</ref>. |
|||
Annak az állami intézkedésnek következtében, mely megszünteti az egészségügyi létesítmények használati díját, a betegek látogatásának száma 80%-kal nőtt. Ennek a növekedésnek 20%-át a legszegényebb rétegek tették ki<ref name="autogenerated1">[http://www.odi.org.uk/resources/download/4895.pdf The MDGs and equity]. Overseas Development Institute, June 2010</ref>. Ez kulcsfontosságú tényező abban, hogy Uganda eleget tegyen [[Az ENSZ Fejlesztési Programja|Az ENSZ Fejlesztési Programjának]] alapköveteléseihez<ref name=ODI/>. Ennek ellenére mégis vannak olyanok, akik inkább a drágább, de jobb minőségű magánkórházakba járnak<ref>{{cite news|last=Dugger|first=Celia|title=Maternal Deaths Focus Harsh Light on Uganda|url=http://www.nytimes.com/2011/07/30/world/africa/30uganda.html?pagewanted=all|accessdate=17 January 2012|newspaper=The New York Times|date=29 July 2011}}</ref>. A rossz kommunikáció a kórházban<ref>{{cite pmid|19671198}}</ref> az egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedetlenség <ref>{{cite journal|last=Kiguli|first=Julie|author2=et al |title=Increasing access to quality health care for the poor: community perceptions on quality care in Uganda|journal=Patient Preference and Adherence|year=2009|volume=3|url=http://www.futurehealthsystems.org/publications/increasing-access-to-quality-health-care-for-the-poor-commun.html|accessdate=26 May 2012}}</ref> valamint az egészségügyi központoktól való nagy távolság aláássa a minőségi ellátást, különösen a szegények és idősek tekintetében<ref name="pariyo2009">{{cite journal|last=Pariyo|first=G|author2=et al |title=Changes in Utilization of Health Services among Poor and Rural Residents in Uganda: Are Reforms Benefitting the Poor?|journal=Int J for Equity in Health|year=2009|url=http://www.futurehealthsystems.org/publications/changes-in-utilization-of-health-services-among-poor-and-rur.html|accessdate=26 May 2012}}</ref>. |
|||
[[2012]] [[július]]ában [[ebola (betegség)|ebola]] járvány tört ki az ország középső-nyugati részén<ref>{{cite news|title=Ebola Outbreak Spreads|accessdate=31 July 2012 |agency=Associated Press |newspaper=Daily Express |date=31 July 2012}}</ref>. [[Október 4.]]-én az egészségügyi minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy a járvány véget ért, amely legalább 16 emberrel végzett<ref>{{cite news|last=Biryabarema|first=Elias|title=Uganda says it is now free of deadly Ebola virus|url=http://www.reuters.com/article/2012/10/05/us-uganda-ebola-idUSBRE89409E20121005|agency=Reuters|date=5 October 2012}}</ref>. |
|||
=== Legnépesebb települések === |
=== Legnépesebb települések === |
A lap 2015. február 17., 22:58-kori változata
Ugandai Köztársaság | |||
Republic of Uganda Jamhuri ya Uganda | |||
| |||
Nemzeti himnusz: "Oh Uganda, Land of Beauty" | |||
Fővárosa | Kampala | ||
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′Koordináták: é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Yoweri Museveni | ||
Miniszterelnök | Ruhakana Rugunda | ||
Hivatalos nyelv | angol, szuahéli | ||
Függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1962. október 9. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 47 123 531 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 38 | ||
Népsűrűség | 174 fő/km² | ||
GDP | 2012 | ||
Összes | 21,002 milliárd USD[2] (104) | ||
Egy főre jutó | 1414 USD[2] | ||
HDI (2014) | 0,484[3] (164.) – alacsony | ||
Írástudatlanság | 30% | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 236 040 km² | ||
Rangsorban | 81 | ||
Víz | 15,4% | ||
Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Ugandai shilling (UGX ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | EAU | ||
Hívószám | 256 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .ug | ||
Villamos hálózat | 240 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | bal oldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugandai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
Uganda (hivatalosan Ugandai Köztársaság) egy Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén elhelyezkedő ország, de tengerparttal nem rendelkezik. Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb. Északról a vele jó kapcsolatban álló Dél-Szudánnal, keletről Kenyával, délről Tanzániával, délnyugatról Ruandával, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos. Déli részén osztozik Kenyával és Tanzániával a Viktória-tavon, amely a világ harmadik legnagyobb állóvize. A tó ugandai részén ered a világ leghosszabb folyója, a Nílus.
Az ország neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.
Az állam 1962-ben lett tagja a Nemzetközösségnek, így elsőként bejutva a Kelet-Afrikai országokból. Az ENSZ tagja ugyanebben az évben lett. Az IMF-hez függetlenedése után 3 évvel, 1965-ben csatlakozott. Az Iszlám Konferencia Szervezetéhez 1974-ben csatlakozott.
Az ország hivatalos nyelve az angol és a szuahéli. Ezenkívül sok más nyelvet beszélnek vidéken. Uganda jelenlegi vezetője Yoweri Museveni, aki 1986 óta van hatalmon.
Történelem
Korai történelem
Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a vidékén (főleg a keleti országrészben) akár 100 000 évvel ezelőtt is élhetett ember. Ilyen leletek például a a barlangrajzok vagy a kovakövek. Később, az i. e. 4. században Közép-Afrikából bantu törzsek vándoroltak szét. Ennek egy ága jutott el a mai Uganda területére. Ők a mai ugandaiak ősei.[4]
Az 1. században már a bantuk éltek ezen a vidéken. A férfiak vadászattal, a nők gyűjtögetéssel foglalkoztak. Később a nép megalapította saját királyságát Buganda néven, és királyt választottak, akinek a kabaka nevet adták. Nem sokkal később háborúba kezdtek a szomszédos királyságokkal, amelyeket hamar elfoglaltak, és létrejött, a Kitarai-Birodalom. Benne továbbra is Buganda volt a legdominánsabb.
A birodalom 1000 környékén öt felé szakadt. Bugandai és Ankolei, Bunyoroi, Toroi és Busogai királyságokra.[5] Az öt királyság között folytonosak voltak a háborúk.
A niloták már az i. e. 2. században kezdtek betelepedni a területre, és ez a szám egyre nőtt, míg a 15. század derekára a az országterület 40%-án ők voltak többségben. Ezek az emberek szarvasmarhák gazdálkodásával foglalkoztak.
Az ország mai területére a 17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mutesa király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát. Ennek a történelmi korszaknak ez európaiak megjelenése vetett véget.
Újkor
Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. Buganda speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel.
Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.
1971 és 1979 között Idi Amin Dada volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel-avivi gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin Dada nem volt hatalmon.
Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.
1979-ben külföldi segítséggel Amint száműzték Ugandából, és másodszorra is Obote lett az elnök. 1985-ben Obote kormányát ismét megdöntötték, fél évre. 1986. január 26-án a Bush War eredményeképpen Yoweri Museveni lett az elnök, akit 2011-ben ötödik alkalommal választották meg az emberek Uganda elnökének.
Földrajz
Uganda képekben
|
Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Kelet-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.
Csaknem a teljes terület a Nílus vízgyűjtő területe. A Viktória-Nílus a Viktória-tóból a Kyoga-tóba folyik, majd onnan az Albert-tóba a kongói határon. Ezután észak felé tart Szudánba. Egy kis terület vizeit keleti szélén a Turkwel folyó vezeti el, amely a Turkana-tó vízgyűjtő területének része.
A Kyoga-tónak más funkciója is van, mert két népnek volt a határa; a nilotáknak és a bantuknak. Ez a két nép nehezen fért meg egymás mellett, így a történelem során gyakran voltak nagyobb harcok egymás között. Manapság az ország a politikai ügyekben van kettéosztva, és ennek is a határa nagyjából a történelmi határnál húzódik.
Az országban az angol és a szuahéli nyelv a hivatalos, de az ország népessége összetett, így különböző dialektusokat használnak.
Az alacsonyabban fekvő területeken és az Egyenlítő mentén az éghajlat trópusi. A hőmérséklet alig változik, átlagos hőingás 5 fok körül van egész évben. Az átlaghőmérséklet igen magas, kb. 26 °C. A csapadékmennyiség 1 000 - 1 500 mm között változik. Ezért a páratartalom is nagyon magas, 90%-os.
A magasabb területeken (ez az ország döntő többsége) az éghajlat speciális trópusi, de a szavannákhoz hasonlít leginkább. Ez azt jelenti, hogy a csapadékmennyiségen kívül minden tényező különbözik az általános trópusitól. Az átlaghőmérséklet kb. 21 °C körül van, a hőingás nagyobb, 8 - 10 °C körüli. A csapadékmennyiség hasonlít csak a trópusi éghajlathoz, kb. 1 000 - 1 500 mm. A páratartalom jóval kisebb, csak 50 - 60% körüli.
Szomszédos országok
Az országot északról Dél-Szudán, keletről Kenya, délről Tanzánia, délnyugatról Ruanda, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársaság határolja.
Környezetvédelem
Uganda közel 60 védett területtel rendelkezik, beleértve az UNESCO által a világörökség részéve nyilvánított: Bwindi Nemzeti Parkot és a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkot.[* 1]
Államszervezet és közigazgatás
Az államforma köztársaság, alfajtája prezidenciális köztársaság. A köztársasági elnök (itt elnök) a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg. A miniszterelnök hatalma gyenge. Ez a működésmód az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló.[6]
Az ország jelenlegi elnöke Yoweri Kaguta Museveni, aki az állam és a kormány legfőbb vezetője 1986 óta. Kormányalakításkor ő jelöli ki az alelnököt, aki most Edward Ssekandi, és a miniszterelnököt aki jelenleg Ruhakana Rugunda. Az ugandai országgyűlést 332 tag alkotja. Ebből 104-et a katonaság, érdekcsoportok alakítanak. A többi 228-at szavazással választják meg, amely minden 5. évben történik.
Az 1990-es évek elején dicséretet kapott a nyugati vezetőktől, amiért megalapította az afrikai vezetők új generációja nevű csoportot, amelybe a kelet-afrikai államvezetők tartoztak. A csoport célja az volt, hogy az államfőket bátorítsa az írástudatlanság csökkentésére. Hírnevét viszont rontotta a második kongói háborúban történő támadásai a Kongói Demokratikus Köztársaság felé.
Fejlesztései, és az ország adósságának csökkentése közel 60%-os győzelmet hozott pártjának a 2006-os választáson. Az elnök legnagyobb kihívója a Fórum a Demokratikus Változásért vezetője volt, Kizza Besigye.
Uganda politikája |
---|
Közigazgatás |
Jogrendszer |
Külpolitika |
Személyek |
2011. február 20-án választásokat tartottak. Az akkorra már 25 éve hatalmon lévő elnök még nagyobb fölénnyel nyerte meg a választásokat. A szavazatok 68%-át szerezte meg. A közvélemény kutatások szerint a 2016-os választást is a jelenlegi elnök fogja megnyerni.
A pártok szerepe 1986-tól (az új elnök megválasztása után) korlátozódott, hogy az akkori erősödő szélsőséges pártok megszűnjenek. A Museveni által létrehozott Pártatlan Mozgalom nevű rendszerben minden párt folytathatta tevékenységét, de csak egy központi hivatal ellenőrzésével. Ezek a pártok nem alapíthattak mozgalmakat, nem tarthattak pártgyűléseket. A pártoknak a részleges eltiltásának beszüntetését szavazta meg az országgyűlés 2/3-os többsége 2005 júliusában, így alkotmánymódosításra került sor. Ezenkívül az új alkotmány kimondta azt is, hogy az elnöknek kisebb hatalma van, mint korábban.
Az Amerikai Külügyminisztérium által kiadott Az ugandai emberi jogok 2012. című jelentés szerint „a világ bankjainak mutatói tükrözik az ország korruptságát, valamint hogy az ország évente 790 milliárd shilinget költ korrupcióra”.[7] A korrupcióérzékelési skálán 2011-ben a 29-et érte el, ezzel megelőzve Kenyát és Tanzániát. (a mutatón a magasabb számok kisebb korrupciót jeleznek, míg a kisebb számok nagyobbat). Világlistán pedig a 176 ország közül a 130. helyet érte el[8].
Közigazgatási felosztás
Az állam területét 4 nagy régióra (region) osztják: Nyugati-, Keleti-, Északi- és Központi régiókra. Ezeket kisebb kerületekre (District) osztják. Ezekből eredetileg 76 volt, de 2006. július 1-től összesen 80 található. A legtöbbjük kereskedelmi- és közigazgatási városokról lett elnevezve. A politikai felosztást az Ugandai Önkormányzatok Szövetsége (ULGA) végzi. Ez egy önkéntesekből álló non-profit szerv, ami fórumként is szolgál az önkormányzatok kisebbségi részei között.
|
|
|
|
Emberi jogok
Az ország sok részén az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Az állam északi területén lezajlott konfliktusok során sok volt a visszaélés a Lord's Ellenállási Hadsereg részéről. 2009-ben bírósági per indult a szervezet ellen "megdöbbentő" brutalitás vádjával[9].
A kilakoltatott emberek száma meghaladja a másfél milliót. A biztonsági szervezetek között a kínvallatás széles körben elterjedt a háború során. A politikai támadások (beleértve az ellenzéki emberek tevékenységét) nemzetközi vitába sodorták az országot, amelynek végén a brit kormány 2005 májusában egy döntésében megvonta a támogatásait az országtól. Kizza Besigye ellenzéki elnök letartóztatása és a parlament felsőházának ostroma rontotta az ország hírét.
A gyermekmunka gyakori Ugandában. A legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak. Azok, akik dohányfarmokon dolgoznak, egészségügyi veszélyeknek vannak kitéve. Vannak, akik háztartásokban dolgoznak éhbérért. Az emberkereskedelem mértéke az afrikai országok átlagához képest alacsony.
A rabszolgatartást és a kényszermunkát az alkotmány tiltja[10]. Ha a hatóságok lelepleznek valakit ezek miatt, azt a bíróság fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítéli. A kínvallatások és az illegális gyilkosságok száma növekedett az elmúlt időszakban.
Az USA Menekültügyi Bizottsága számos törvénysértést jelentett 2007-ben. Például az ugandai kormány erőszakosan kitelepítette a szomszédos országok bevándorlóit, akik a jobb élet reményében érkeztek.[11]
Museveni 2009 szeptemberében nem adta meg az engedélyt Kabaka Muwenda Mutebinek, a bugandai királynak, hogy meglátogassa az egykori Buganda földjét. Emiatt zavargások törtek ki, közel 40 ember vesztette életét.[12]
Az LMBT jogok
Az LMBT betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBT magyar fordítása. A rövidítés feloldása: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek. Az elnevezés ezen szexuális kisebbségek összefoglaló megjelölésére használatos.
Tevékenység | Engedélyezett/tiltott |
---|---|
Egyneműek szexuális tevékenysége | |
Anti-diszkrimináció alkalmazása | |
Egyneműek házassága | |
Férfiak férfiakkal folytatott szexuális kapcsolata esetén véradás engedélyezése | |
Melegek vagy leszbikusok szolgálják a katonaságot | |
Házasság egy másnemű emberrel egynemű házasság után | |
Gyermek örökbefogadása egy hagyományos házaspártól | |
Béranyaság melegházasság esetén |
Az ország mindig is ellenezte az azonos neműek közti kapcsolatokat. Még amikor az ország gyarmat volt, (ugyan sokkal enyhébben) már akkor is büntették a homoszexuálisokat. Ezen a törvényen tervezett szigorítani az Ugandai Parlament, első ízben 2010-ben. Ekkor a melegeket legsúlyosabb esetben halálbüntetéssel kívánták megbüntetni. A törvényjavaslatot a nyugat rendkívül erősen bírálta, Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyenesen szégyenletesnek tartotta. Azonban az elnök nem írta alá a törvényt, így nem történt semmi változás.[13].
3-4 évvel később 2014. február elején az elnök elfogadta az országgyűlés törvényjavaslatát, amelyben illegálisnak nyilvánítják a homoszexualitást és az eddigiekhez képest súlyosabb büntetés jár érte. Eddig csak a férfiakat büntették, most már a nőkre is kiszabható büntetés. Nők esetében a büntetés maximum 7 év börtön és/vagy pénzbüntetés, férfiaknál életfogytiglani szabadságvesztés.[14][15]
Védelmi rendszer
Az Ugandai Népi Védelmi Erő (angolul:Uganda People’s Defence Force;UPDF) korábban a Nemzeti Ellenálló-hadsereg, egy fegyveres katonai erő Ugandában. 2007-től 2011-ig a International Institute for Strategic Studies (azaz a Nemzetközi Intézet a Stratégiai Helyzetek Tanulmányozására) minden évben becslést végzett a hadsereg létszámáról. A becslések szerint körülbelül 45 000 katona teljesít szolgálatot.
Amikor az állam elnyerte függetlenségét 1962 október 9.-én a Brit Birodalomtól, a kor legkorszerűbb hadi eszközeit örökölte az ország. Az ugandai iratok az állítják, hogy a katonaság fizetése aránytalanul alacsony. Ezek a panaszok végül is destabilizálta a katonaság létét és felerősítette a szélsőséges pártokat, valamint a kisebbségek körében zavargások törtek ki. A függetlenedés után minden kormány csak bővítette a hadsereg létszámát, például toborzással. A jelenlegi elnök, aki 1986 óta az ország elnöke sokat bővítette és fejlesztette a hadsereget. Az első- és a második kongói háborúban is ő volt a hadsereg parancsnoka.
Közlekedés
Az ország közlekedési szempontból, afrikai viszonylatban fejlett. Az átlaghoz képest több kilométer út van leaszfaltozva, mint a szomszédos országokban.
Vasútjaival már kevésbé büszkélkedhet, de ennek a közlekedési formának túl költséges a fenntartása. Ellenben egy-egy pálya megújulóban van. A nyomtávolság keskenyebb a George Stephenson-féle normál nyomtávolságú pályáknál, amelyeknek szélessége 1 435 milliméter. Itt az 1 méteres metrikus nyomtávolság használatos. 2007-ben az elnök megállapodást kötött egy német céggel, amely szerint Kampala és Juba között villamosított vasútvonal fog épülni.
A légi közlekedés viszonylag jónak mondható. Hat darab aszfaltozott repülőtér foglal helyet az ország különböző pontjain. Meglepő módon egyik sincs a fővárosban. A legfontosabb az Entebbei nemzetközi repülőtér, ahova közvetlen járat érkezik például Rio de Janeiroból, a többiből csak a szomszédos országokba indulnak járatok. Ezek mellett nagyon sok nem aszfaltozott repülőtér van.
A vízi közlekedés rengeteg embernek ad munkát, mivel turisták tízezrei keresik fel a Viktória-tavat, valamint az országhatárokat gyakran egy folyó választja el, ahol komppal át lehet jutni a túlpartra.
Népesség
Etnikumok és nyelvek
Az ország nagyon jelentős túlnépesedéssel küzd.[16] A népesség az 1950. évi 4,8 millió főről[17] 2010-re 34 millió főre növekedett. 2001-ben a népességet 25 millióra becsülték. Az országban az átlagéletkor 15 év.[18] A világon a második legnagyobb az egy családban lévő gyerekek száma: 2012-es becslések szerint egy családban 6 gyermek nevelkedik.[forrás?] A születéskor várható élettartam a nőknél 53, a férfiaknál 55 év.[18]
Két nagy nyelvcsalád uralkodik az országban, emiatt sok konfliktus alakult ki a történelem során. A bantuk a déli, a niloták pedig az északi részen élnek.
Ez a két nagy nyelvi közösség sokféle népcsoportnak ad otthont, ezért egyik népnek sincsen meghatározó többsége. A lakosság összetétele a következő: bagandai 16,9%, banyakolei 9,5%, basogai 8,4%, bakigai 6,9%, itesoi 6,4%, langi 6,1%, acholi 4,7%, bagisui 4,6%, lugbarai 4,2%, bunyoroi 2,7%, másfajta nép 29,6%.[18]
A lakosság csupán 15,6%-a él a városokban.[18] A legtöbb ember az észak területeken él, kisebb falvakban.
Az írástudatlanság mértéke csökken, 2014-es adatok szerint a lakosság 73%-a tud írni és olvasni.[18]
Vallás
A 2002-es népszámláláskor a lakosság 84%-a kereszténynek vallotta magát.[19] Ennek 42%-a római katolikus, az anglikánok aránya 35% (az állam elnöke is anglikán vallású). A keresztények 23%-a protestáns.
Uganda vallásai | ||||
---|---|---|---|---|
Vallás | százalék | |||
keresztény | 84% | |||
mohamedán | 13% | |||
pogány | 3% | |||
A lakosság muszlim része elsősorban szunnita vallású. Vannak kisebbségek is, mint a síiták, vagy a csak „papíron vallásos” muszlimok (akik nem ragaszkodnak vallásukhoz). A népesség 3%-át az ateisták és a törzsi vallásúak alkotják. Az ország déli, északi és nyugati részén túlnyomórészt a kereszténység uralkodik. A keleti részen a mohamedánok, az északkeleti csücsökben pedig a törzsi vallásúak vannak többségben. Ez utóbbi kettő között gyakoriak az összecsapások, harcok a területszerzésért.
A zsidók kevesen vannak. 2002-ben összes 2019-en vallották zsidónak magukat, ezért összesen csak egy zsinagóga van (Kampalában), ahol gyakorolhatják vallásukat.
Az indiai bevándorlók magukkal hozták a hindu vallást, de a gyakorlók száma csökken, mivel nagy üldözésnek vannak kitéve a muszlimok részéről.
Oktatás
2014-es adatok szerint az írástudás mértéke 73,2% (férfiaknál 82,6%, nőknél 64,6%).[18] 2014-ben a GDP 3,3%-át költötték az oktatásra, amellyel 164. volt az országok rangsorában.[20] Az oktatási rendszer a következő: 7 év alapfokú oktatás, 6 év középfokú oktatás (benne 4 év alacsonyabb szintű középfok, 2 év emelt szintű középfok) és 3 vagy 5 év felsőfokú oktatás.
Különféle szintű államvizsgák vannak, amit le kell tenniük a tanulóknak az adott szinten. Bár az alapfokú oktatás kötelező a törvény szerint, nagyon sok vidéki környéken ez nem teljesül, mert a családok képtelenek fizetni az egyenruhát és a tanszereket. Akik az általános iskolai tanulmányaikat befejezték, és tovább tanulnak különböző gimnáziumokban, azok kapnak egy listát, hogy mit kell feltétlenül beszerezni a következő tanévre. Általában listákon az alábbiak szerepelnek:tanszerek, WC-papír, fogkefe; amelyek szükségesek a tanulmányok folytatásához. Aki ezeket a követeléseket nem teljesíti, az nem léphet felsőbb osztályba.
A legfontosabb iskolák az egyházi szervezetek által épültek és ők is tartják fenn azokat. Később, 2013-ban, azokat az iskolákat amelyek nem az egyház, hanem az állam tulajdonában voltak privatizálták profitszerzés céljából. Ugandának vannak privát és közegyetemei is.
A legnagyobb egyetem Kampalában található, ez a Makerere Egyetem. Az ország egy korábbi elnöke, Milton Obote itt diplomázott közgazdaságtanból és politikából.
Egészségügy
Ugandának mindig is nagy gondot okozott a HIV vírus[21]. A megfertőződések aránya az 1980-as éveki 30%-ról 6,4%-ra esett le[22]. Azonban volt egy változás a 2000-es évek elején a 90-es évekhez képest [23], ugyanis a USA támogatási politikája megváltozott. Egy felmérés szerint, amelyet Uganda AIDS biztosa készített, a támogatások megvonásának következtében a HIV fertőzöttek száma nagyjából megduplázódott, azaz a 2003-as 70 000 főről 2005-re 130 000 emelkedett. Kutatók szerint az új fertőzések aránya 2005-től stabilizálódott, melynek okai, hogy az emberek odafigyelnek szexuális egészségükre és óvszert használnak. Eközben az emberek önmegtartóztatási képessége csökkent[24].
Az UNICEF 2013-as jelentése szerint a nők megcsonkításának prevalenciájának igen kicsi[25]. A nők mindössze 1%-án végeztek el ilyen műveleteket. Ezek a tevékenységek tiltottak az országban[26].
A születéskor várható élettartam 2012-ben 53,5 év volt[27]. A csecsemőhalandóság mértéke is viszonylag kicsi, 1000 újszülöttből 61 halt meg[28]. 100 000 emberre összesen csak 8orvos jutott a 2000-es évek elején[21]. A 2006-ban felmért adatok szerint évente közel 6000 nő hal meg szülésben[29]. Azonban a legújabb kísérleti tanulmányok kimutatták, hogy ez az arány jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi szolgáltatások és az utak javításával[30][31].
Annak az állami intézkedésnek következtében, mely megszünteti az egészségügyi létesítmények használati díját, a betegek látogatásának száma 80%-kal nőtt. Ennek a növekedésnek 20%-át a legszegényebb rétegek tették ki[32]. Ez kulcsfontosságú tényező abban, hogy Uganda eleget tegyen Az ENSZ Fejlesztési Programjának alapköveteléseihez[33]. Ennek ellenére mégis vannak olyanok, akik inkább a drágább, de jobb minőségű magánkórházakba járnak[34]. A rossz kommunikáció a kórházban[35] az egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedetlenség [36] valamint az egészségügyi központoktól való nagy távolság aláássa a minőségi ellátást, különösen a szegények és idősek tekintetében[37].
2012 júliusában ebola járvány tört ki az ország középső-nyugati részén[38]. Október 4.-én az egészségügyi minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy a járvány véget ért, amely legalább 16 emberrel végzett[39].
Legnépesebb települések
Rang | Város | Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Kampala | 1 659 600 | ||||||||
2 | Gulu | 154 300 | ||||||||
3 | Lira | 108 600 | ||||||||
4 | Mbale | 91 800 | ||||||||
5 | Jinja | 87 900 | ||||||||
6 | Mbarara | 83 700 | ||||||||
7 | Entebbe | 79 700 | ||||||||
8 | Kasese | 74 300 | ||||||||
9 | Masaka | 74 100 | ||||||||
10 | Soroti | 66 000 | ||||||||
11 | Njeru | 64 900 |
Gazdaság
Az Ugandai Nemzeti Bank (Bank Of Uganda; BOU) a központi bank, amely teljes mértékben az állam tulajdonában van. A legfontosabb feladata az ugandai shilling nyomtatása.[40]
Az állam gazdaságának leginkább a mezőgazdaság az alapja, ebből származik az ország bevételének nagy része. Például kávéból 467 millió $, teából 72 millió $, halból pedig 136 millió $[41]. Egyes becslések szerint ha az ország teljes területét művelnék, az egész kontinensre tudnának exportálni.
Uganda természeti kincsekben gazdag. A termékeny talaj, és a csapadék szabályos eloszlása segíti a mezőgazdaság fejlődését és biztosítják a termény jó minőségét. Felmérések szerint ha az ország egész területét művelnék, egész Afrikát el tudnák látni élelemmel. A kelet-afrikai-magasföldön bányászott kobalt, higany és réz a helyi ipar előrehaladását eredményezi.[42] Nagyon sok, még kiaknázatlan kőolaja és földgáza van, amely a vegyipar számára előnyös. Nagy volt az energiafüggősége mindaddig, amíg Nyugat-Ugandában (az Albert-tó környékén) nem találtak rá egy nagy petróleummezőre.
1986 óta a Yoweri Museveni-féle kormányok mindig a gazdaság talpraállítása felé tettek lépéseket. A közlekedés és a kommunikáció az Ugandai–tanzániai háborúban vagy elpusztult vagy megsérült. Ezeket újraépítették részben önerőből, részben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól kölcsönkért 1 millió $-nyi pénzből.
Később komolyabb lépéseket tettek a gazdasági egyensúly eléréséhez. Ennek alapja az volt, hogy jobban beosztották a befolyó pénzeket. Ennek eredményeképpen ki tudták fizetni a béreket, tudták javítani az infrastruktúrát, tudták ösztönözni támogatással a mezőgazdaságban dolgozó gazdákat, hogy többet termeljenek és kevésbe inflálódott a shilling.
Az 1990-es években az ország gazdasága nőtt az infrastruktúrába való beruházásoknak köszönhetően, de szerepet játszott benne az alacsony infláció és az export növekedése. A második kongói háborúba való csatlakozás, a megnövekedett korrupció következtében kétséges volt a további fejlődés. 2000-ben benne volt a tíz legszegényebb ország között. Így kénytelen volt a gazdasági fellendülés utáni megtakarított pénzt adósságtörlestésre fordítani. Így az államadósság 1,3 milliárd $-ról 145 millió $-ra csökkent. 2008-ra az állam kikerült a tíz legszegényebb országa közül.
Különféle gazdasági reformok miatt a gazdaság robbanásszerűen erősödött 2008-tól. Ebben az évben 7%-os gazdasági növekedést jeleztek a gazdasági mutatók, a világválság ellenére.[43] Ennek következtében csökkent az államadósság, javult az életszínvonal.
Az ország gazdasága nagyban függ Kenyától, mivel az exportra szánt mezőgazdasági, ipari és más termékeket Kampalából teherautókkal és vonattal juttatják el Mombasa tengeri kikötőjéhez, ahonnan kereskedelmi hajókkal juttatják el a termékeket különböző országokba az Indiai-óceánon[44].
Gazdasági ágazatok, export
Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (házikecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.
Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesfémércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Kiviteli cikkek: kávé, halak, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.
Kultúra
A sokféle közösségnek köszönhetően a kultúra nagyon változatos a közép-afrikai országban. Sok ázsiai (leginkább indiai) hagyta el a területet Idi Amin rezsimje alatt,akik később visszatértek.[45]
Zene
A zene nagyon sokféle a különböző etnikumok miatt. Uganda közel 30 féle népnek ad otthont és mindegyiknek megvan a saját kultusza. A törzsekben a zenei stílus öröklődik generációról generációra, már a 18. század óta. A bagandaiak vannak a legtöbben, és ők uralták leginkább a zenét két évszázaddal ezelőtt is.
A zene egy nagyon fontos kulturális és kommunikatív eszköz Ugandában. Az elmúlt években a Smithsonian Folkways nevű folklórzenekar két albumot készített, amelyek két régió zenéjét foglalják magukba. Ezek a Music from the Jewish People of Uganda (Zene az ugandai zsidóktól) és a Coffee, Music & Interfaith Harmony in Uganda (Kávé, zene és vallások harmóniája Ugandában) címet viselik.
Gasztronómia
Uganda gasztronómiájára az angol és az arab konyha is hatott. Mint ahogy a legtöbb helyen, itt is vannak könnyen elkészíthető (pl: sült csirke hasábburgonyával vagy sült mogyoró) és nehezen elkészíthető, többfogásos ételek (pl: csalamádé, káposztával és rizzsel). A szóját reggelire vagy délutáni csemegeként eszik.
Az edényekben leggyakrabban mogyorómártás, bab vagy pörkölt készül. A keményítőt eredetileg csak az ugaliban használták (marhapörkölt babbal, rizzsel és paradicsomos szósszal),[46] de egyre elterjedtebb az ételek körében.
Az ugali egyre ismertebbé kezd válni, mert eredetileg csak Uganda déli részén, az egykori Buganda területén fogyasztották, de az északi városokban is ismerté vált, majd Ruandában is. Ma Kelet-Afrikában szívesen fogyasztják.
Az italok szempontjából bőséges a választék. Üdítőitalokból egyre többfélét lehet kapni. 2005-ben egyszerre három üdítőféle jelent meg: a Coca-Cola, a Pepsi és a Fanta. Ezeken kívül könnyen és olcsón lehet teát, kávét beszerezni.
Kulturális intézmények
Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Kasubiban a bugandai királyok síremlékét. Buganda a legnagyobb, legerősebb királyság volt a gyarmatosítás előtt a mai Uganda területén.
A Kasubi síremlékek az ugandai fővárosi Kampala vonzáskörzetében található Kasubi hegyen fekszenek; a síremlék Buganda négy korábbi Kabaka királyának temetkezési helye. A helyszínt 2001-ben vették fel az UNESCO Világörökség listájára.
Sport
A labdarúgás nemzeti sportnak számít. Amikor az ugandai labdarúgó-válogatott játszik, a világ minden pontjáról érkeznek ugandaiak, hogy megnézhessék a mérkőzést. A csapat a 85. helyen áll a listán.
Az Ugandai Szuper Liga az a szerv, amely a játékosok a válogatottba jutásáról dönt. Jelenleg vannak olyan játékosok, akik más bajnokságban játszanak.
Ugandában mindenhol elterjedt ez a sport. A gyerekek az iskolában, a felnőttek pedig este, a szabadidejükben űzik ezt a sportot. A leghíresebb játékos David Obua, aki a skót Heart of Midlothian FC-ben középpályás, valamint Geofrey Massa, aki a nemzeti válogatott színeiben 40. gólt szerzett.
Egy dél-afrikai közvetítő, a NTV televízió közvetítette a 2015-ös afrikai nemzetek kupája selejtezőjének minden mérkőzését. Itt az ugandai labdarúgó-válogatott számára a következő eredmények születtek:
|
|
Ünnepek
Dátum | Elnevezés | Angolul | Megjegyzés | Munkaszüneti nap |
---|---|---|---|---|
Január 1. | Újév | New Year's Day | Az újév első napja | Nem |
január 26. | Felszabadulás napja | Liberation Day | Igen | |
Március 8. | Nemzetközi nőnap | International Women's Day | A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja | Nem |
Változó | Nagypéntek | Good Friday | Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. | Nem |
Változó | Húsvét | Easter | A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a kalendárium központi főünnepe. | Igen |
Május 1. | A munka ünnepe | Labour Day | A munka ünnepe a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap. | Igen |
Június 3. | Mártírok napja | Martyr's Day | Nem | |
Június 9. | Nemzeti Hősök napja | National Heroes Day | Igen | |
Október 9. | Függetlenség napja | Independence Day | Uganda 1962. október 9-én vált el az Egyesült Királyságtól. | Igen |
December 25. | Karácsony | Christmas Day | Jézus születésének napja. | Igen |
December 26. | Dobozoló nap | Boxing Day | Az emberek ezen a napon keresik fel ismerőseiket és töltenek időt együtt. | Igen |
Megjegyzések
Források
- ↑ https://www.macrotrends.net/countries/UGA/uganda/population-growth-rate
- ↑ a b Uganda. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
- ↑ International Human Development Indicators. ENSZ, 2014. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ East Africa Living Encyclopedia – Ethnic Groups. Pennsylvaniai Egyetem. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Pre-capitalist Social Formation: The Case of the Banyankole of Southwestern Uganda, 1990
- ↑ Uganda-USA kapcsolat. US Department of State. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ UGANDA 2012 HUMAN RIGHTS REPORT (pdf). United States Department of State, 2012. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Corruption Perceptions Index 2012. Transparency International, 2012. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ AFP: Attacks of 'appalling brutality' in DR Congo: UN
- ↑ 2010 Findings on the Worst Forms of Child Labor - Uganda. United States Department of Labor, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ World Refugee Survey 2008. refugees.org. [2009. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Uganda. Human Rights Watch, 2013. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Eltörölték Uganda melegellenes törvényét. NOL.hu, 2014. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ STATE-SPONSORED HOMOPHOBIA. A world survey of laws: Criminalisation, protection and recognition of same-sex love (pdf). ilga.org, 2014. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Uganda's anti-gay law prompts World Bank to postpone $90mn loan. Uganda News, 2014. február 28. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ (2014) „Futures EXPLOSIVE POPULATION GROWTH IN TROPICAL AFRICA” (70), 120–139. o, Kiadó: C �Taylor & Francis Group, LLC. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Activists push for more reproductive health cash. The Observer, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ a b c d e f Uganda. CIA World Factbook, 2014. június 20. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ 2002 Uganda Population and Housing Census. UBOS, 2002. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ 2014 Human Development Report (pdf). UNDP. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ a b Human Development Report 2009 – Uganda [Archived]. Hdrstats.undp.org. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
- ↑ Kelly, Annie (1 December 2008) "Background: HIV/Aids in Uganda". The Guardian.
- ↑ UNAIDS: Uganda Profile. UNAIDS. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ Sablon:Cite pmid
- ↑ UNICEF 2013, p. 27.
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/8406940.stm
- ↑ CIA World Factbook: Life Expectancy ranks
- ↑ CIA World Factbook: Infant Mortality ranks
- ↑ Uganda Demographic and Health Survey 2006. Measure DHS. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
- ↑ Improving Access to Safe Deliveries in Uganda. Future Health Systems. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
- ↑ Women's Perceptions of ANC and delivery care Services, a community perspective. Future Health Systems. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ The MDGs and equity. Overseas Development Institute, June 2010
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)ODI
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Dugger, Celia. „Maternal Deaths Focus Harsh Light on Uganda”, The New York Times , 2011. július 29. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
- ↑ Sablon:Cite pmid
- ↑ Kiguli, Julie (2009). „Increasing access to quality health care for the poor: community perceptions on quality care in Uganda”. Patient Preference and Adherence 3. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ Pariyo, G (2009). „Changes in Utilization of Health Services among Poor and Rural Residents in Uganda: Are Reforms Benefitting the Poor?”. Int J for Equity in Health. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ „Ebola Outbreak Spreads”, Daily Express , 2012. július 31. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Biryabarema, Elias. „Uganda says it is now free of deadly Ebola virus”, 2012. október 5.
- ↑ Makroökonómiai jelentés 2014. Bank of Uganda
- ↑ Makroökonómiai jelentés 2014. Bank of Uganda
- ↑ Derricks in the darkness. The Economist, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Uganda. African Economic Outlook. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Tanzania and Uganda agree to speed up railway project. Business Daily Africa, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Kampala Journal; Cast Out Once, Asians Return: Uganda Is Home. The New York Times, 1993. március 22. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ Uganda. Foodspring. (Hozzáférés: 2015. február 17.)