Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal

Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
Vonalszám:	100
Vonal:	100
Hossz:	236 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 (160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal témájú médiaállományokat.
145 Kecskemét / 100a Cegléd / 120a Újszász felé 100 Szolnok Thököly út Széchenyi István körút Zagyva folyó Szolnok-Alcsi mh. 3225 Besenyszögi út Millér forgalmi kitérő Szolnoki vasúti Tisza-híd 110 Szajol 4629 Köztársaság út Törökszentmiklós elágazás 120 Lökösháza / 130 Szentes felé 116 Pusztaszuri 119 Törökszentmiklós 124 Barta mh. 128 Pusztaszakállas mh. 4204 Kő út 131 Fegyvernek-Örményes Nagykunsági-öntöző-főcsatorna 138 Turgony mh. régi 102 Kál-Kápolna felé 146 Kisújszállás egykori Kisújszállás–Dévaványa-vasútvonal Villogó-csatorna 154 Karcagi puszta mh. Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna 34 103 103 Tiszafüred felé 162 Karcag 3401 Püspökladányi út Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna 169 Apavára mh. Hortobágy-Berettyó Jász-Nagykun-Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye határa 128 Vésztő - Békéscsaba felé Baross utca 177 Püspökladány Kazinczy Ferenc utca 101 Biharkeresztes felé 182 Kelenc volt Kabai cukorgyár felé / egykori Kaba–Nádudvar-vasútvonal 48 103 188 Kaba 194 Benedekvölgy Keleti-főcsatorna 201 Hajdúszoboszló 204 Vérvölgy 209 Ebes 214 Ondód 4805 Tócó-patak Vértesi utca 106 Nagykereki / 108 Füzesabony és 109 Tiszalök felé 221 Debrecen Debreceni Erőmű felé Mikepércsi út Vágóhíd utca 105 Nyírábrány felé Faraktár utca Ótemető utca / Huszár Gál utca 224 Debrecen-Csapókert mh. Sámsoni út 229 Apafa 110 Mátészalka felé 231 Pallagpusztai major 235 Bocskaikert mh. 4902 Sámsoni út 240 Hajdúhadház iparvágány a Hajdúsági Iparművek felé 4901 Pozsár Gyula utca 243 Téglás mh. Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határa 248 Kismicske 255 Újfehértó 4912 Érpataki-főfolyás 263 Császárszállás forgalmi kitérő 112 Nyíradony és 113 Mátészalka felé Simai út 116 Vásárosnamény felé 270 Nyíregyháza Bethlen Gábor utca 273 Sóstóhegy elágazás 100c Szerencs felé Tokaji út 3834 Sóstói út 277 Sóstó mh. 279 Sóstóhegy 286 Kemecse vasútállomás 3823 Szent István utca Kállai-főfolyás Senyői-főfolyás 290 Nyírbogdány 3827 293 Kék mh. Lónyai-főcsatorna 297 Demecser vasútállomás 300 Gégény mh. 3828 Kossuth utca 304 Pátroha 309 Ajak mh. 4145 Csicsás-csatorna egykori Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal 313 Kisvárda 4108 Árpád utca 315 Kisvárda-Hármasút mh. 4145 Liptay Béla utca / Hármas út egykori kiágazás Fényeslitke-Északi rendező felé 320 Fényeslitke 321 Fényeslitke-Déli rendező 324 Komoró 328 Tuzsér Eperjeske-Rendező - Bátyú (Ukrajna) felé 331 Tiszabezdéd mh. 4145 Kossuth Lajos út 334 Záhony-Rendező 111 Mátészalka felé 335 Záhony 4115 337 Tisza folyó (államhatár) Kassa–Csap-vasútvonal Csap Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, Tuzsér állomásig kétvágányú, tovább egyvágányú, a Záhony–Záhony országhatár szakasz kivételével 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.

Történelem

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal. A Tiszántúlt közel merőlegesen átszelő fővonal földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg. Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám az 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A Szolnok–Debrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg. A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszakaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve Tuzsér–Bátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.) Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.

Közelmúlt

A pályát Záhony és Nyíregyháza között 1967-ben, Szajolig 1970-ben villamosították.

A vasútvonal története alatt több, a lakóterületektől távol lévő megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése miatti gyenge utasforgalom miatt, például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta menetrend szerinti személyszállító vonat már nem áll meg Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeknél sem, ezek a vonalon 2012-ben zajló átépítéssel megszűntek. 2009-ben Császárszállás megálló is megszűnt.

Tervezett fejlesztések

Az I/1. ütemben a Szajol–Püspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték-rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történt meg. Kivitelezés befejezése: 2015. október 3. volt. A folyamatban lévő fejlesztések eredményeként a Püspökladány–Debrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni. ebből 2020. október 16-án átadásra került a 8,04 km-es Ebes-Debrecen szakasz felújítása. Debrecen-Csapókert állomás megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában. Ezzel új csomópont létrehozására nyílna lehetőség, hiszen a leendő megállóhelynél van több trolibusz végállomása, valamint helyi és helyközi autóbuszok áthaladó megállóhelyei.

Forgalom

A Latorca InterCity vonat a Nyugati pályaudvarról indul Kárpátaljára, Munkács felé. A vonal folytatása Záhonyon át a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Ütemes menetrend szerint felváltva óránként sebes- illetve személyvonatok, valamint szintén óránként InterCity vonatok közlekednek. Közülük minden második ún. kör-IC, melyet 2006-ban vezettek be. E vonatok Nyugati pályaudvarról indulnak, és Debrecenen keresztül Nyíregyházáig közlekednek, onnan pedig a Keleti pályaudvarra indulnak vissza Szerencs-Miskolc–Füzesabony útirányon keresztül a 80-as vonalon, ezzel kétirányban biztosítanak kényelmes, átszállásmentes utazást a fővárosba.

A ritka megállóhelyek, a gyakoribb nagyobb állomások és a jelentősebb távolsági forgalom miatt a helyközi személyvonatok száma kevés.

Járművek

A vonalon villamos vontatás a jellemző. Hétköznap a személy illetve a sebes vonatokat MÁV V43-as villanymozdony, hétvégén Stadler FLIRT motorvonat továbbítja. A 2010-es menetrendváltáskor egyes IC-ket a MÁV 1047, 2011-től pedig szinte kivétel nélkül MÁV TRAXX és V63 mozdonyok továbbítják az InterCity járatokat. A tehervonatokat MÁV V63 továbbítja. Néha megjelennek tehervonatok élén MÁV M62-es dízelmozdonyok és számos magánvasúti gép is.

Galéria

• 
  InterCity vonat Debrecenben 1993-ban
• 
  Vonat Nyíregyházán 1993-ban
• 
  Törökszentmiklós vasútállomás új felvételi épülete
• 
  Karcag vasútállomás felvételi épülete
• 
  Püspökladány vasútállomás felvételi épülete

Balesetek

• A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 27-én bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg.
• A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik súlyos balesete volt 1994. december 2-án, amikor is 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A balesetet emberi mulasztás okozta.

További információk

• YouTube videó a Szolnok-Debrecen szakaszról
• Nyolc percért 137 milliárd forint – Index, 2010. március 5.