Sela (Sziszek)
| Sela | |
 | |
| A Mária Magdolna plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sziszek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44273 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 886 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′, k. h. 16° 18′Koordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 16° 18′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sela témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sela falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától 6 km-re nyugatra, az Odra-mező délnyugati szélén, a 36-os számú főút és a Zágráb-Sziszek vasútvonal mellett, Greda és Stupno között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település kedvező földrajzi fekvése és életfeltételei lehetővé tették, hogy területe már nagyon korán benépesüljön. Bár első írásos említése 1334-ben történt, de szinte bizonyos, hogy már a zágrábi káptalan sziszeki uradalmának alapításakor 1215-ben is létezett. Története során kisebb igazgatási központnak számított. Szent Mária Magdolna plébániáját 1702-ben alapították, iskolája pedig már 1771-ben működött. A plébánia alapítása előtt a település a sziszeki Szent Kereszt plébániához tartozott. Ekkor még csak egy fából épített kápolna állt a faluban. 1739 és 1745 között itt volt plébános a neves horvát történész, később zágrábi kanonok Adam Baltazar Krčelić, aki távozásakor emlékirataiban ír a plébánia életéről is. 1765-re felépítették a mai plébániatemplomot, melyhez a római Siscia köveit használták fel.
1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Szella” néven szerepel. 1857-ben 299, 1910-ben 481 lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegyletét 1882-ben alapították. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu labdarúgó klubját az „NK Selát” 1946-ban alapították. 1981-ben megalakult a „HKUD Radost” kulturális és művészeti egyesület. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2002-ben új kápolnát építettek a településen, melyet Jézus szenvedő szíve tiszteletére szenteltek. 2011-ben 963 lakosa volt. A településes pasztorális központ, elemi iskola, anyakönyvi hivatal, posta, óvoda, faluház, valamint több szolgáltató és kereskedelmi egység működik.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 299 | 348 | 346 | 436 | 402 | 481 | 447 | 441 | 492 | 509 | 652 | 882 | 978 | 1.019 | 960 | 963 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1759 és 1765 között épült. Elődje egy fakápolna volt. A templom építői itáliai mesterek voltak, akiknek a falu lakói és a káptalan jobbágyai segédkeztek. Érdekesség, hogy az építőanyagot Sziszekről hozták, a római város köveiből. A plébániához Sela, Greda, Jazvenik és Stupno falvak tartoznak.
- A plébániatemplom orgonáját 1777-ben építette a cseh mester Joannes Franciscus Jenechek. Az orgona ma is az eredeti állapotában van és egyike a neves mester Észak-Horvátországban épen megmaradt alkotásainak. Emiatt kulturális védettséget élvez. A cseh orgonaépítő iskola barokk hagyományait és jellegzetességeit viseli magán. A plébánia alapításának 300. évfordulójára 2001-ben a Heferer orgonaépítő cég a hangszert teljes egészében restaurálta.
Kultúra[szerkesztés]
- A templom orgonája a minden évben megrendezésre kerülő „Ars organi sisciae” nemzetközi orgonafesztivál egyik hangszere. A másik két orgona a martinska vesi Szent Márton templom és a sziszeki Szent Kereszt székesegyház orgonája.
- A falu kulturális és művészeti egyesületét a HKUD Radostot 1951-ben alapították. Az egyesületnek népzenei, színjátszói, sakk, labdarúgó és röplabda szekciói működtek. Eredeti formájában 1962-ig működött. 1981-ben az egyesületet újraalapították a hagyományok ápolására és a mai napig több generáción át mintegy 200 aktív tagja volt.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Hajduk Sela labdarúgócsapata a megyei 3. osztályban szerepel.
Galéria[szerkesztés]
-
Az elemi iskola épülete -
Sela központja a faluházzal -
Naplemente Selán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4395.
Források[szerkesztés]
- Sziszek város hivatalos oldala (horvátul)
- Sziszek község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Képek a településről Archiválva 2017. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalom[szerkesztés]
- prof. Antun Barić: Sela kod Siska - monográfia, 2002.
További információk[szerkesztés]
- Sziszek turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A selai Radost kulturális és művészeti egyesület Archiválva 2017. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
