Ostojići (Dvor)
| Ostojići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Dvor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44443 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 364 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 27″, k. h. 16° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 27″, k. h. 16° 15′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ostojići falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 44, közúton 68 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 23, közúton 26 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén fekszik.
Története[szerkesztés]
Nevét a faluban és a szomszédos Žirovacon is jelentős számban élő Ostojić családról kapta. (A név az Ostoja személynévből származik). A család letelepedésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Ostojići benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Dvori járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért, de a falu mára lényegében kihalófélben van. 2011-ben 5 állandó lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 587 | 594 | 497 | 404 | 505 | 417 | 434 | 379 | 325 | 260 | 214 | 4 | 5 |
(1857 és 1880 között lakosságát Gornji Žirovachoz számították.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
- Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Srpskadijaspora.info: Poreklo srpskih porodica i prezimena (szerbül)
További információk[szerkesztés]
