Komora (Dvor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komora
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Dvor
Jogállás falu
Irányítószám 44443
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 15 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 195 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komora (Horvátország)
Komora
Komora
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 10″, k. h. 16° 10′ 30″

Komora falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 41, közúton 69 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 20 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Glinát Dvrorral összekötő 6-os számú főút mentén, a bosnyák határ közelében fekszik. Két településrésze Donja és Gornja Komora.

Története[szerkesztés]

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Komora benépesülése is a 17. század végén kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 221, 1910-ben 350 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért. 2011-ben 15 állandó lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
221 270 266 313 377 350 397 432 344 350 294 223 188 178 26 15

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Aleksandar Savić emeletes faháza a 20. század elején épült.
  • A régi glinai főút mentén fennmaradt néhány színes faragássokkal gazdagon díszített ház, melyek a 20. század elején épültek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]