Drávamagyaród
| Drávamagyaród (Trnovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávavásárhely |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Mladen Horvat |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′ 10″, k. h. 16° 18′ 43″46.386000°N 16.312000°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 10″, k. h. 16° 18′ 43″46.386000°N 16.312000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávamagyaród (régebbi magyar nevén Ternovec, horvátul: Trnovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 9 km-re, központjától Drávavásárhelytől 6 km-re nyugatra, a Dráva bal partján, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Ternacz maius, Ternacz minus" alakban említik Csáktornya tartozékai között. Az uradalom részeként 1546-tól a Zrínyiek birtoka volt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " TERNOVECZ, és Ternovcsák. Két falu Szala Várm. földes Urok Gr. Álthán Uraság, lakosaik többfélék, fekszik Ternovcsák Stridóhoz közel, mellynek filiája; ama’ pedig Macsineczhez nem meszsze, ’s ennek filiája; földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek."[2]
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járás miksavári körjegyzőséghez tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1936 és 1941 között Miksavárhoz csatolták. Napjainkban a drávavásárhelyi faluközösséghez és a miksavári egyházközséghez tartozik. Közúti határátkelő Szlovénia felé. Egykori cigánytelepe 2005-ben Parag néven elszakadt a településtől, új községet hozva ezzel létre a drávavásárhelyi faluközösségben. A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1922-ben alapították, ma is mintegy 50 tagja van.
Lakossága
1900-ban 307 lakosából 299 horvát és 5 fő magyar nemzetiségű volt. 1910-ben 350 zömében horvát nemzetiségű lakosa volt. 1941-ben 490 lakosából egy fő kivételével mindenki magyarnak vallotta magát. 1991-ben 992 lakosából 693 volt a horvát és 277 a cigány nemzetiségű. Lakosságának száma dinamikusan növekedett, 2001-ben már 1189 lakosa volt. Parag kiválása után ma mintegy 400 lakosa van.
Nevezetességei
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája.
További információk
- Drávavásárhely hivatalos oldala (horvát nyelven)
- Drávamagyaród a község turisztikai honlapján (angol nyelven)[halott link]
- Harangszentelés Drávamagyaródon
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
