Fiktív helynevek Magyarországon

A köznyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Csoportosításuk kialakulás szerint

Egyedi esetek: Kukutyin, Piripócs

Az ilyen fiktív (vagy fiktívnek ható, illetve fiktívként használt) településnevek közt a leggyakrabban előfordulók minden bizonnyal Kukutyin és Piripócs. Ezek használatának külön története van.

Kukutyin

A településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: "Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!" (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de egy alkalommal, az éppen akkor áradó Maros miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés.

Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.

A Csendőr és a csendőrlányok című Louis De Funès film magyar fordításában is előfordul az alábbi mondat 1 óra 21 perc 31 másodpercnél: "Menjen, hozzon nekem három zsák hegyezett zabot Kukutyinból!"

Piripócs

A Pallas nagy lexikona szerint képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése, ezzel szemben a név csak látszólag fiktív: Piripócs a valóságban a Tolna megyei Dunaföldvár egyik városrésze.

Csajágaröcsöge

A név vasúti eredetű: Csajág település vasúti megállóhelye a Csajágröcsöge 14. sz. őrház nevet viselte az 1914-es menetrend szerint. További tisztázást igényel még, hogy hogyan született ebből a helységnévből (vagy más elnevezések felhasználásával) az ugyancsak széles körben elterjedt Mucsaröcsöge fiktív településnév.

Névadójuk puszta humor

A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.

Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze), vagy a megfoghatatlan jelentésű - talán részben hangutánzó - Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.

Sajátos elemét képezi e csoportnak Bivalybasznád, amelynek a magyar nyelvű interneten saját weboldala is van. Az oldal kialakítása és kidolgozottsága eléggé hasonlít egy átlagos települési honlaphoz, de a közhelyek halmozásából, az alkalmazott személynevekből és más jelekből viszonylag könnyű rájönni, hogy paródiaoldalról van szó. Az oldalon várostérkép is található, amely feltűnő hasonlóságot mutat Sopron térképével, a helyi látnivalók ismertetésénél ugyanakkor a honlap a Kerka folyása mellé lokalizálja a harmincezres lélekszámú, nemzetközi repülőtérrel is rendelkező települést. A fiktív térkép Bivalybasznád város nyugati szomszédjaként (Sopron térképét alapul véve nagyjából Ágfalva valódi helyén) említi Piripócs községet.

Vélhetőleg puszta humor szülte a Humbákfalva településnevet is, amely egy fiktív internetes (facebookos) mém, Tibi atya (vagyis egy kitalált alkoholista pap) képzelet szülte szolgálati helye. A Humbák szó kitalált családnév, amely hangalakjával valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő letompultságra utalhat. [Humbákfalva egyik szomszédja Venyigelacháza, melynek nevét szintén a humor szülhette, a létező Kiskunlacháza településnévből és a szőlőtermesztésre (ezáltal pedig a gyakori borfogyasztásra) utaló venyige szóból hibridizálva.]

Névadójuk a környező települések halmaza

Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl: Rákos-patak) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó vagy Tápiórettenetes.

Rákosborzasztó

Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze, amely a taxis szlengben a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyet jelent. Ha egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra és a rossz földutak miatt a tengelytörés sem volt ritka. Rákosborzasztónak nincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep.

Pilisborzasztó

A Pilis hegységet, mint a röghegységeket általában, hepehupás kitüremkedések és völgyek gazdagítják. Lankáin számos település húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.

Nahátszentpéter

Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó - …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós - településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ez adhatott okot a Nahátszentpéter kifejezés megszületésére.

Névadójuk egy közeli hely vagy a régió nevéből jövő áthallás

Ilyenek például Pilissörösjenő, vagy Salakszentmotoros.

Pilissörösjenő

Ahogyan - a szintén nem létező - Pilisborzasztó is, Pilissörösjenő annak köszönheti a létét, hogy a környéken tájékozatlan - azaz átlagos - ember nehezen ismeri ki magát a Pilis hepehupáinak rengeteg Pilis… kezdetű településének útvesztőjében. Emellett Pilissörösjenő létrejöttében nyilvánvalóan szerepet játszott az igazságérzet, tudniillik míg Pilisborosjenő nevében irigylésre méltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.

Bátortenyere

A név Bátonyterenye kifacsarásából jött létre.

Pusztakotkodács

Pusztakócs nevéből származtatható, amelyet leginkább az Ohat-Pusztakócs vasútállomás (innen ágazik ki a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalból az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal) révén ismerhetnek. A név ebből kifolyólag egyrészt összefügghet a vasúti közlekedéssel (használatos „alsó” utótaggal is), másrészt a falusi életről alkotott sztereotípiákkal (állattartás). Vasutasok használják Pusztaszabolcs állomásra is.

Marhahalom

Az ihletője a Csongrád megyei Mórahalom nevű város. Az alföldi állattartás (szarvasmarha), de még inkább a pejoratív (sértő), helyi lakosokra alkalmazott változata (ti. marha) is szóba jön a szóösszetétel eredetében. Tükrözi a nagyváros (Szeged) és vidéke (feltörekvő kisváros) ellentétes viszonyát, érdekkülönbségeit. Sok „halom” (birtokos jelzővel: „halma”) nevű település van az Alföldön: Árpádhalom, Ásotthalom, Mórahalom, Jászjákóhalma, Jánoshalma stb, melyek neve rendszerint kunhalmokra utal.

Salakszentmotoros

Szalkszentmártonra - a közeli cross-motorosok miatt - akasztották rá a becenevet: Salakszentmotoros. Nevét egyébként eldugott, jelentéktelen helyek általános megnevezésére is használják.

Jászkarafaszajenő

Az ihletője valószínűleg a létező Jászkarajenő település.

Baranyaberenye, Zalarottyantó

Gyakran már egy adott régió vagy megye is kikerülhet az ország fő vérkeringéséből, így létrejönnek nagy területet lefedő fiktív településnevek is. Példa a dallamosan alliteráló Baranyaberenye (Baranya megye) (amely a Mézga család nevű rajzfilmsorozatban is meg lett említve), vagy az ismét a testiségre utaló Zalarottyantó (Zala megye).

Névadójuk a vasúti közlekedés

A MÁV számos sebes- és gyorsvonata a fővárostól eltávolodva már nem csak a fontosabb csomópontokon, hanem valamennyi megállóhelyen megáll. Az utazóközönség túlnyomó - inkább a gyors továbbhaladásban érdekelt - része az ebből adódó frusztrációt humorral is feloldhatja, így jönnek létre további fiktív településnevek.

A fiktív településnevek ezen eredetének egyértelmű bizonyítéka, hogy a kisebb utasforgalmú vasúti megállóhelyek megnevezésében jellemzően előfordul az alsó, felső megnevezés. Ezek pedig megjelennek - a humor egyik eszközeként már eleve hosszú - fiktív településnevek további toldalékaiként: például Mészárospusztaszemölcs alsó - vagy pedig mint a jelentéktelenség/eldugottság önálló megtestesítőiként önállóan is alkothatnak aforizmát: például Alsókismellék, Felsőzsebalja, Külső alsó. Hasonlóan utal az eldugottságra a "Bokoraljapusztaszéle" elnevezés is.

Regionális használatban

Egyes környékek megalkották a saját történettel rendelkező szinonimájukat a jelentéktelen helyek megnevezésére. Ilyen például Miskolc környékén az egyébként létező Csincsetanya településnév, amelytől, mint jelentéktelenséget sugalló kifejezéstől még a rendszerváltás előtt maga az érintett (1994-ig Mezőkereszteshez tartozó) község is sietett megszabadulni.

Fiktív települések filmekben, irodalomban

A–F

• Acélváros

Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmje játszódik itt, az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin szó (Joszif Visszarionovics Sztálin nevének) jelentése is acél). Ugyanakkor az Acélváros gyakran volt Miskolc beceneve az 1980-as években (lásd a P. Mobil Miskolc című slágerét).

• Almafalu (németül: Apfelsdorf)

Burgenlandi település a Kisváros című tévésorozat Szurdi András által írt regényváltozatában. A történet szerint ez a határ túloldalán lévő első település Ausztriában. A sorozatban a határ túloldalán lévő településként mindig Rohoncot (Rechnitz) említik, tehát Almafalu feltehetőleg megegyezhet Rohonccal.

• Alsóliszka

Bán Frigyes: Felmegyek a miniszterhez című filmjében hallhatjuk ennek a községnek a nevét.

• Alsó-Ordód

Korompai Márton: Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében említett négy állomás egyike; a történet szerint az innen induló vonatok Hámor és Babod megállóhelyek érintésével Dég állomásra tartottak, amikor az előbbi megállóhelyen összeütköztek. A jeleneteket Acsa-Erdőkürt vasútállomáson forgatták.

• Alsópajka

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

• Alsórókás

Dobray György: A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele. Tolna megyei település, Paks környékén. Bár a település a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő, elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Alsórákosból ered. A jeleneteket Pátkán vették fel.

• Alsószeg

A mi kis falunk című sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a pap ide akarja áthelyeztetni magát, amikor úgy néz ki, hogy megszűnne a pajkaszegi plébánia.

• Alsótörökverő

A Le a cipővel! c. ifjúsági film egyik helyszíne.

• Alsóvámos

Nemere László Kántor című sorozatának Havas történet című epizódjában találkozhatunk vele. Község az osztrák határ mellett, Szombathely térségében. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos az ugyanilyen nevű egykori községgel, melyet 1950-ben Győrszabadival Vámosszabadi néven egyesítettek.

• Alsózavaros

Az Irigy Hónaljmirigy show, Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában csak említett helység.

• Árkod

Szabó Magda Abigél című könyvében a cselekmény színtere. Feltehetőleg Debrecen és Hódmezővásárhely helyszíneinek „összegyúrásával” jött létre; a könyvből készült film forgatási helyszínei között szerepelt a budapesti Kálvin téri református templom, a váci Püspöki Palota és a vasútállomás, a vácrátóti arborétum, illetve a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola is. Nem azonos a valóban létező szerbiai Árkod településsel.

• Babod

Korompai Márton: Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett, vasúti megállóhellyel rendelkező település.

• Baglyas

A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a nevet. Valóban létezik ilyen nevű település, teljes neve hivatalosan Baglyasalja, a köznyelvben csak Baglyas, Salgótarján egyik városrésze.

• Bagolyneszmény

A Kisváros című televíziós sorozat Sivatagi rózsa című epizódjában találkozhatunk vele. Község Magyarország délnyugati részén.

• Bakod

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos a Dunapatajhoz tartozó Bakodpusztával.

• Bakonypárizs

Fiktív helynév Czakó Gábor író azonos című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Bakony hegységben található; a regényben az egyik fiktív szereplő, Adyutcai Bandi indul el az ottani vadonba, miután osztálya kiközösítette. A helynév az említett személynévvel együtt egyértelmű utalás Ady Endre költészetére, ezen belül is leginkább a Páris, az én Bakonyom című versére.

• Bakonyszéphely

Mág Bertalan: Halál a síneken című regényében találkozhatunk vele. Feltehetőleg megegyezhet Veszprémmel, mert említik, hogy a várost Budapest felől is a 8-as úton lehet megközelíteni, ráadásul aki Pest felől jön, az keresztezi Várpalotát is, ezenkívül a városból Jánosháza is a 8-as úton közelíthető meg. Továbbá említik, hogy a város mellett van a Kab-hegy, illetve, hogy a Balaton is a közelben van. Említést kap még Ajka, Szentgál és Tapolca neve is, mint a környéken lévő települések.

• Baktatófalva

Mocsár Gábor: Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? című szatirikus regényének, és a belőle készült tévéfilmnek a helyszíne.

• Balatonátokháza

A Família Kft. című sorozat Vili, a szépfiú című részében találkozhatunk vele. A történet szerint Alföldi Kázmérnak itt van büféje.

• Balatonbogdány

Rónay György Esti gyors című regényének egyik helyszíne.

• Balatonbögyörő

A fővárostól autópályán másfél óra alatt elérhető település Zoltán Diána Terézapu beájulna, avagy Állítsátok meg a szőke nőket! című paródiaregényében; a főhős egy munkahelyi továbbképzésének helyszíne.

• Balatoncsillag

Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének egyik helyszíne. (A filmben Balatonidrányként szerepel).

• Balatonemőd

Berkesi András A 13. ügynök című regényében találkozhatunk vele.

• Balatonidrány

Katkics Ilona A fantasztikus nagynéni című filmjének egyik fontos helyszíne, a név először a film második részében hangzik fel (ebben a változatban 1 óra 0 perc 23 másodpercnél). A film itt zajló jeleneteinek többségét a soproni Taródi-várban, egy részüket pedig Dunakeszin vették fel.

• Balatonkopács

Oláh Gábor: A múmia közbeszól című filmjében találkozhatunk vele.

• Balatonnádas

Berkesi András Akik nyáron is fáznak című regényében szerepel.

• Balatonszered

Az Egyiptomi történet című filmben találkozhatunk vele.

• Balatonszuttyó

Rényi Tamás Krebsz, az isten című filmjében találkozhatunk ezzel. A település neve a főszereplő és társai által felállított óriásplakáton olvasható a film 24-25. percében: "Fortuna Szépségverseny Balatonszuttyó".

• Balatontelki

A Dániel című televíziós sorozat Csupa öröm az élet! című epizódjában találkozhatunk ezzel.

• Ballószeg

Fiktív község Magyarország délnyugati részén; a Kisváros című televíziós sorozat Gázkitörés és a Halálos emlék I. című epizódjában találkozhatunk vele. A név feltehetőleg a Bács-Kiskun megyei Ballószögből ered. A jeleneteket a Zala megyei Sárhidán forgatták.

• Baranyaberenye

Nepp József A Mézga család kalandjai című rajzfilm-sorozatában említették a nevét. (Autó-tortúra)

• Bánaszalók

Az Új Színház Keleti PU. című színdarabjában, és a belőle készült tévéfilmben említik ezt a települést.

• Bánegres

Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében szereplő település, a csehszlovák határ közelében, viszonylag félreeső vidéken. Mintegy 200 kilométerre fekszik Budapesttől, de vonaton csak hét óra alatt lehet eljutni oda. Az itt működő Magyar Művégtag Művekről ismert, a falu határát is egy különös emlékmű jelzi, melyen a gyárban készült százezredik műláb látható, terméskő emelvényen, az esővíztől való védelem érdekében vörös lakkfestékkel lefestve. A Makkosborostyán–Jenőtábor vasútvonal mellett fekszik, saját vasútállomása is van, továbbá gimnázium és rendőrkapitányság is található itt.

• Bátakér

Kepes András Tövispuszta című regénye szerint Tövispuszta közelében lévő település.

• Becstelep

Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében találkozhatunk vele.

• Berekháza

Kováts Miklós Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket Szarvaskőn forgatták.

• Bertót

Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó fiktív dunántúli település, kénbányája a szintén kitalált, a regény szerint a Balatonba ömlő Iszka patak völgyében húzódó vasúti szárnyvonal végállomása. Nem azonos a valóban létező, a mai országhatárokon túli (felvidéki) Bertót községgel.

• Békésberzence

Bacsó Péter: Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne.

• Biharos

Magyar József: Illatos út a semmibe című filmjének fő helyszíne.

• Bodagmacok

Kitalált település Kozár Gábor A siker titka című novellájában; elhelyezkedéséről az írásban csak annyi derül ki, hogy az ország teljesen más részén fekszik, mint a szerző műveiben visszatérő, szintén fiktív Sárosbütykös.

• Bojtárszeglet

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk vele.

• Bondoros

Békés megyei település Hintsch György Hét tonna dollár című filmjében. A név Kondorosnak a filmesek által elváltoztatott neve, amit az is bizonyít, hogy a film alapjául szolgáló azonos című Csurka István által írt regényben a települést Kondorosként említik.

• Bornóc

Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne, falu a Zemplénben.

• Borsány

Kitalált magyarországi település Vitéz László Békeidő című filmjében.

• Borsosréde

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.

• Bozos

Község Észak-Magyarországon a Zemplénben, Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényének egyik színhelye.

• Bölényes

Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Vasasszentgothárd „álneve”.

• Bőnyrét

Pajer Róbert: Ördög vigye című filmjében tesznek említést róla. Az elnevezést nyilván az egykor létezett (községegyesítéssel létrejött, majd az 1990-es években újból kettévált) Bőnyrétalap község neve ihlethette.

• Budamadaras

Érintőlegesen említett, fiktív település Berkesi András Az öt kódex titka című bűnügyi regényében.

• Budapest 24. kerülete

A Barátok közt televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket a kispesti Wekerletelepen vették fel.

• Budapest 25. kerülete

Szalkai Sándor: Kojak Budapesten című filmjében találkozhatunk ezzel a helynévvel, a jelenetek nagy részét Zuglóban vették fel.

• Bükkapáti

A Linda című tévésorozat Aranyháromszög című epizódjában találkozhatunk vele.

• Bükkszentpál

Kitalált település a Brazilok című filmben, futballcsapata vendégként játszik a főszereplők otthonában.

• Csákóberény

Kitalált település, az itt működő Vitéz Pánczél Ida Helyőrségi Művelődési Központ a Markos–Nádas–Boncz-trió Ki mit tud? 1997 című paródiaműsorának helyszíne. A név nyilván Csákberény elnevezéséből született meg, a csákó előtag pedig utal a közönséget alkotó kiskatonák viseletére.

• Csákvár

Gyurkó László Aranyborjú című regényéből készült filmben szerepel egy ilyen nevű vasútállomás. Nem azonos a Fejér megyében található Csákvárral.

• Csillagkút

A Jóban Rosszban televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket Nagykovácsiban vették fel.

• Csingerpatona

Bacsó Péter: Ereszd el a szakállamat! című filmjének egyik helyszíne. A név minden bizonnyal két létező Veszprém megyei település, Csingervölgy és Lovászpatona neveinek összevonásával született meg.

• Csontvár

A Megy a gőzös című filmben találkozhatunk vele. A név feltehetőleg a film forgatási helyszínéből Csongrádból vagy a csontváz-ból eredhet.

• Csudapest

A Liza, a rókatündér című magyar romantikus filmvígjátékban a jelenetek túlnyomó részének színhelye. Az itt játszódó felvételeket általában jól felismerhető budapesti helyszíneken (Erzsébet tér, Andrássy út, SOTE központi tömb) vették fel.

• Csudákfalva (románul Ciudac)

Wass Albert Farkasverem című regényének fő (fiktív) helyszíne az erdélyi Mezőségen, Halasd (Câmpina) mellett.

• Csutkaváralja

A rögöcsei csoda című színműben, és a belőle készült tévéfilmben említik.

• Darasznya

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelenő glosszasorozatának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne. Első okleveles említése idején a neve még Paláncs volt. Címerében Kun László lándzsája szerepel, hiszen Szent Joakimról elnevezett templomát a király gyógyulásának emlékére, az általa lándzsadobással kijelölt helyen állították. Egyes szájhagyományok szerint itt született Ian Fleming, mások szerint valójában a szomszédos Locsmándon.

• Darnapuszta

A Bors című tévésorozat Vesztegzár a határon című epizódjában találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával.

• Dengely

Dunakanyarban található, várrommal rendelkező település a Linda című tévésorozat Hazajáró lélek című epizódjában. A jeleneteket Visegrádon vették fel.

• Dunapüspöki

Koltai Róbert: Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmjében találkozhatunk vele; a film fiktív helyszínének, Acélvárosnak a rendszerváltás utáni neve. A jeleneteket Dunaújvárosban forgatták.

• Dunaszentmárton

Hintsch György: Kártyavár című filmjének egyik helyszíne.

• Dürhővölgy

A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív helynév, az ott feltárt Archanthropus-lelőhely tette ismertté. Közelebbről nincs lokalizálva.

• Fácánpuszta

A tizedes meg a többiek című filmben hallhatjuk ezt a nevet.

• Fácányos

A Dongó örs kalandjai című televíziós sorozat Falun nyaralunk című epizódjának helyszíne, a jeleneteket Besenyszögön forgatták.

• Fartőrákosbendő

A Mézga Aladár különös kalandjai rajzfilmsorozat Musicanta című epizódjában Mézga Géza említi: „Erre azt mondja a góré: 'Nézze, Mézga kartárs, önnek hivatali kötelessége, hogy leutazzon a fartőrákosbendői pótraktártelephelyünkre aktákat pókhálózni.”

• Feketetelek

Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.

• Felsőgádor

Szathmári Sándor Hiába c. utópisztikus regényének egyik helyszíne.

• Felsőhát

Kitalált Vas megyei település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melynek egyik érintőlegesen említett helyszíne.

• Felsőregmec

A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Csehszlovákiához csatolt település. Az elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a valóságban létező és szintén a szlovák határon található Felsőregmec településsel, mert az Sátoraljaújhely térségében lévő magyarországi település, ez viszont Vác környékén található. Érdekesség, hogy 1920-ban Felsőregmec tiszta szlovák falu volt, egy másik érdekesség, hogy a filmben a ,,Regmec" szó Regéc községnek a filmesek által eltorzított neve.

• Felsőtörökverő

A Le a cipővel! c. ifjúsági film egyik helyszíne.

G–L

• Gabos

Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

• Gádoros

Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne, az író szülővárosának Szekszárdnak felel meg; nem azonos a Békés megyei Gádoros településsel.

• Galgarét

Dobray György: A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település.

• Gallyasfa

Szénbányászatból élő község valahol Magyarországon, Sarbu Aladár Töredék, Tűnődő, illetve Tájkép tóval című regényeiben. A szerző és családja a regények születése előtt Pilisszentivánon élt, s a művek megannyi tájleírása, névhasználata is azt támasztja alá, hogy a könyvbéli falut az író e településről mintázta. Említésre kerül még a regényekben Porkövesd település, amely a fenti analógiák alapján Pilisvörösvárral azonosítható, valamint Dombos is, amely a regények leírásai alapján az esztergomi vasútvonal által érintett nagyobb települések valamelyike, talán maga Esztergom, esetleg Óbuda lehetett.

• Galyabérc

Az Angyalbőrben című tévésorozat Military-tours című epizódjában hangzik el. A név feltehetőleg a Galya-tető és a Kajla-bérc nevéből jött létre.

• Gátalja

Alföldi község vagy községrész, folyóparti tanyavilága kulcsfontosságú helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

• Gecsőpuszta

Kitalált település A sípoló macskakő című magyar filmszatírában, a cselekmény egy itteni nyári táborban játszódik.

• Gerlafüred

Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.

• Glogova

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényében szereplő falu egy fiktív település. Mikor Nagy Miklós kutatni kezdett a Beszterce ostroma c. regény valóságtartalma után, az alkotói szabadságot teljesen figyelmen kívül hagyva, a következő ironikus választ kapta Mikszáth 1896. február 2-án kelt levelében: „...Még bizony rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-re, hogy »aljas« koholmány, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában sem fordul elő - Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában.” Mikszáth eme művében igyekezett a mese és a valóság határmezsgyéjén maradni, így a valós helyszínek mellé nem létezőket is beépített a történetbe (esetünkben Glogova).

• Gömörháza

A Szerencsi, fel! című rajzfilm-sorozat helyszíne.

• Göndöcs

Keleti Márton: Fel a fejjel! című filmjének egyik helyszíne.

• Gőzalsóvár

Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában, futballcsapata a Gőzalsóvári Vasutas.

• Gyulaháza

Fiktív kisváros Zsurzs Éva: Othello Gyulaházán című filmjében. Nem azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Gyulaháza községgel.

• Gyűrű

Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényének egyik helyszíne. Város a Duna partján. Egykori megyeszékhely.

• Halasd (románul Câmpina)

Wass Albert Farkasverem című regényének egyik, fiktív helyszíne az erdélyi Mezőségen, Csudákfalva (Ciudac) mellett. [Nem azonos sem a létező, felvidéki Halasd, sem a szintén létező munténiai, Prahova megyei Câmpina településekkel.]

• Hangafok

Fejér Tamás: Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. A jeleneteket Szilvásváradon vették fel.

• Halmaz

Máriássy Félix: Fügefalevél című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Cegléden forgatták.

• Hegyalja

Érintőlegesen említett település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában.

• Hercegudvar

Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényében említett település. A Gyűrűt veszélyeztető árvíz miatt feláldozott három falu egyike.

• Herkópáter

A Barátok közt egyik helyszíne, Berényi András halála után kiderült, hogy itt vett házat a Mátyás Király téren egykor működő nevelőintézet vezetőjének, a Pécsi Ildikó által alakított Kórónak. Az elnevezés feltehetőleg a „tudja a herkópáter” és más formákban fennmaradt szólásból származtatható, melynek eredete több évszázadra nyúlik vissza; egyes feltevések szerint egy egykor létezett XVII. századi pap, más vélekedések szerint az Atyaúristennek a magyar nyelvben eltorzult, német nevét (Herr Gott Vater) őrzi.[10] Ezen a néven a XIX. században legalább két élclap is létezett.[11]

• Hódmezővásárhelykutasipuszta

1920-as években Hugo Andreas Hartung (Netzschkau/Vogtland 1902. szeptember 17. – München, 1972. május 2.) későbbi német író (a Hódmezővásárhely közelében lévő) Székkutason (akkor még Kutaspuszta) vendégeskedett. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet 1955-ben filmként is feldolgoztak. A film első jelenetében szereplő ölnyi hosszúságú állomásnév: Hódmezővásárhely-Kutasipuszta. A név születése összefüggésben lehet a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal egykori Kutasi puszta nevű megállójával, ami Hódmezővásárhely és Székkutas határában volt található. A jeleneteket a Vajdaságban lévő Felsőhegy vasútállomásán forgatták.

• Hollós

Mág Bertalan Zsákutca című regényének és a belőle készült Megtörtént bűnügyek című tévésorozatnak A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele. Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy Hollós községnek a közvetlen szomszédságában egy Rempe nevű település található. Egy másik érdekesség, hogy Nemesrempehollós környékén található egy Egyházashollós nevű település is, amit Hollós néven említenek először az oklevelek.

• Homoknyékvárad

Kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában. A települést az írás szerint két napos vonatúttal lehetett elérni Budapestről, legendás futballcsapata a Nyékvárad UCSTK (Újonnan földhöz jutottak, Családok Testedző Köre).

• Honos

Szőke András Hasutasok című filmjének fő helyszíne. A név feltehetőleg a vasúti járműveken található „Honállomás” és „Honos KTH” feliratokból ered. A jeleneteket Taliándörögdön és a tapolcai vasútállomáson forgatták.

• Horád

Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye; termelőszövetkezetének futballcsapata a járási bajnokságban játszott.

• Hortobágyakasztó

A Kisváros című televíziós sorozat Főnícia Takarék című epizódjában találkozhatunk vele.

• Humbákfalva

A Tibi atya internetes mémsorozat főszereplőinek lakóhelye.

• Ibusár

Fiktív vidéki település Parti Nagy Lajos: Ibusár című színdarabjában.

• Illéshegyalja

Palásthy György Retúr című filmjében találkozhatunk ennek a településnek a vasútállomásával. A jeleneteket az esztergomi állomáson forgatták.

• Irgács

A Portugál című film, illetve az azonos című színdarab fiktív helyszíne. A 300 lelkes település elvileg a Dunántúlon lehet – bár elhelyezkedése a filmben nincs lokalizálva –, mert a főszereplő fővárosi esszéíró, Bece Portugáliába kívánt eljutni, amikor „elakadt” ebben a faluban. A jeleneteket Viden és Nagyalásonyban forgatták.

• Istvánd

Balaton-parti város Nádasdy László: Fény a redőny mögött című filmjében. A jelenetek egy részét Keszthelyen vették fel. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Istvánddal.

Ivaros vasútállomása valójában Csongrád vasútállomása

• Istvánvárad

Kitalált település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a főszereplő család lakóhelye (kiírva először a 9. perc 26. másodpercében szerepel). Az itt játszódó jeleneteket Vácott vették fel.

• Iszapvár

Település Moldova György Istók, a vizek királya című novellájában.

• Ivaros

Az Indul a bakterház folytatásaként aposztrofált Megy a gőzös című film Ivaros vasútállomásán játszódik. Ivaros a film szerint egy magyarországi kisváros, ahol a két világháború közötti vidéki társadalom jellegzetes képviselői bukkannak fel. A filmet Csongrádon forgatták.

• Ivánmindszent

A Megy a gőzös című filmben hallhatjuk ezt a nevet. A név feltehetőleg a forgatási helyszín Csongrád környékén található Mindszentből ered.

• Jakháza

Bányásztelepülés Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Előléptetés című epizódjában találkozhatunk vele.

• Jenőtábor

Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarország északi részében, a csehszlovák határtól nem messze, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.

• Jósfa

Érintőlegesen említett település a Kisváros című tévésorozat Tolvaj húga című epizódjában.

• Kámváspuszta

Kitalált helynév Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, melyben büntetés-végrehajtási intézet található itt.

• Kárászi

A Drága örökösök sorozat másik vidéki helyszíne, Ökörapáti szomszédságában levő város. A jeleneteket Budakeszin vették fel.

• Kangyal

A Barátok közt sorozatban hangzott el a neve, Balogh Nóra egy időre oda költözött.

• Kardoshíd

Korompai Márton: Állj meg! Itt a vonat! című vasútbiztonsági kisfilmjében tesznek említést róla. A történet szerint a balesetet szenvedett motorvonatnak itt lett volna a végállomása.

• Kecerakonca

A Mézga család rajzfilmsorozatban Mézgáék vidéki rokonai itt laktak.

• Kecskésharkány

A Szeress most című sorozatban itt él Tatai Piroska családja, lásd a sorozat 31. részét.

• Kékberek

Alföldi falu vagy falurész egy meg nem nevezett folyó mentén, tanyavilága Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik lényeges színhelye.

• Kékújhely

Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, a szintén fiktív Kék megyében, a jelenetek többsége itt játszódik. Van matematikai gimnáziuma, ahova azonban a hatályos rendelet értelmében csak Kék megyei lakosok vehetők fel, más megyeiek – mint a főhős – még annak ellenére sem, hogy Zöld megyében például nincs is gimnázium. Az igazgatónő azonban korántsem akkora erkölcsi „lángoszlop”, mint amekkorának mutatja magát, így demonstrálva, hogy minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle.

• Kerepeshuta

Miklauzic Bence Hőskeresők című filmjének fiktív helyszíne; a forgatókönyv szerint borsodi falu, ahol a megélhetést a rendszerváltás előtt a közeli vasgyár biztosította. Elhangzik a filmben a Nagyhuta településnév is, mint a szomszéd falu neve, ez utóbbi azonban létező településnév. A film jeleneteit Pátyon és Tökön forgatták.

• Keresztszeg

Thurzó Gábor A szent című regényében felbukkanó kitalált, vélhetően dunántúli település. Semmi nem utal arra, hogy azonos lenne a 19. században ilyen néven is emlegetett, Bihar vármegyei Körösszeg településsel.

• Kétháza

A Csere Rudi c. ifjúsági film (1988, r. Fejér Tamás) egyik helyszíne.

• Kisbánya

Fejér Tamás Princ, a katona című sorozatának Estétől reggelig című epizódjában találkozhatunk vele. Község a Bükk-vidék területén, Eger térségében. Nem tévesztendő össze a romániai Kisbányával.

• Kiskunbékás

Palásthy György: Hazai pálya című filmjének fő helyszíne. A jeleneteket Kunszentmiklóson vették fel.

• Kiskunhalom

"Nagy Lajos remekműve, a Kiskunhalom egy dunai falu – Apostag – 1930-as évekbeli társadalmát örökíti meg. Az egész könyv egyetlen vaskos tévedés: a címe. A Kiskunság, az más világ. Nem jobb, nem rosszabb, de más. Apostagra legfeljebb a Dunahalom név illett volna." Varga Domokos: Vizek könyve című könyvéből 132. o.

• Kisküllő

Bánki Viktor 1943-ban bemutatott Shakespeare-adaptációja, a Makacs Kata című filmvígjáték egyik színhelye.

• Kispirics

Pusztai Zsolt: Ufoman című filmjének fő helyszíne; község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A jelenetek nagy részét Ibrányban forgatták. A falunév bizonyára a létező Kispiricse (a nyírségi Piricse településrésze) nevével azonos, de része lehetett a népdalbeli név kialakulásában a Veszprém megyei Kispirit község nevének is.

• Kisrozsdás

Jellemzően bortermelésből élő, kitalált település, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában. Határában jó bor is terem – borellenőr érkezésekor természetesen azzal kínálják –, de a borászatban tárolt, illetve más településeken (például Nagyrozsdáson) kisrozsdási minőségi borként árult tételek jelentős hányada „egérízű, zsákízű, hordóízű”.

• Kisteszér

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban említik. Nem tévesztendő össze Teszérrel.

• Korog

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település. Nem azonos Szamoskóróddal, amelyet Korog néven említenek először az oklevelek.

• Korpáspuszta

Érintőlegesen említett, kitalált település Végh Antal A Rákosi-kupa című novellájában.

• Ködörkút

Cserépy László Orient Express című, 1943-ban bemutatott romantikus filmjében a főhősnő e kitalált település földbirtokosának a lánya.

• Kőhegy

Korompai Márton: Azt hittem... című vasútbiztonsági kisfilmjében említik.

• Kunbajom

Dobray György: A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében érintőlegesen említett település.

• Kurjantó

Egy kiskunsági település írói fantázia szülte álneve Temesi Ferenc Amszterdam, stb. című regényében, amely – az életrajzi ihletésű műveket alkotó író helynévadási szokásait figyelembe véve – nagy valószínűséggel létező települést fed, ahol – a mű szerint – a XIX. században Petőfi Sándor családja is lakott. Az 1970-es években még vasúton is elérhető volt az akkor 2500 lelkes település, mely Akasztó, Apostag, Harta, Izsák, Kaskantyú és Kiskőrös közelében terül el. Bizonyára azonos Solttal.

• Laposladány

Vidéki kisváros és egyben Szép Ernő: Patika című színdarabjának színhelye is.

• Lajosgerecse

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk vele. A történet szerint innét szöknek meg azok a fegyencek, akik később a főszereplő szakasz egyenruháit lopják el egy filmforgatáson, ahol a szakasz tagjai fegyenceket alakítanak.

• Légrád

Fejér megyei település Rohonyi Gábor: Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmjében. A jeleneteket Pétfürdőn vették fel. Nem tévesztendő össze horvátországi Légráddal.

• Léta

Szolnok megyei település Örkény István: Macskajáték című kisregényében, illetve színdarabjában.

• Licsipancs

Hamvas Béla Karnevál című regényében egy kitalált gyilkosság kitalált helyszíne.

• Locsmánd

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelenő glosszasorozatának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne, Darasznyával szomszédos település. Minden bizonnyal nincs köze a ténylegesen létező, őrvidéki Locsmánd községhez.

M–R

• Magasgyörgye

Település Tomka Ágoston A nagyság varázsa című regényében.

• Magyarnafta

Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékában találkozhatunk vele.

• Magyarszurdok

Alapvető anyagi nehézségekkel küzdő kisváros az 1980-as évek Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című tévéjátékban, amelyet az a veszély fenyeget, hogy beolvasztják a szomszédos Tatárszegbe – hacsak nem történik valami addig. A jeleneteket Dunaföldváron vették fel.

• Makkosborostyán

Egy vasúti mellékvonal egyik végállomása valahol Magyarországon, Moldova György Hitler Magyarországon című szatirikus regényében.

• Makkosfüzítő

A Barátok köztből ismert helyszín, a történet szerint innen származik Kertész Vilmos jelenlegi felesége, Fekete Bözsi mama.

• Makucska

Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című szatirikus elbeszélésének helyszíne.

• Maracska

Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmjében találkozhatunk vele. Tolna megyei település Paks környékén. Bár a település a filmben nincs lokalizálva, de említik, hogy a Paksra közlekedő elrablásra szánt vonat Dunaföldvár felé közelít, ezenkívül megemlítik Bölcske nevét is. A név feltehetőleg Baracskából vagy a Dunaújváros melletti Baracs községből ered.

• Mátraszentanna

Örkény István Tóték című kisregényének fő helyszíne. Község a Mátrában, Eger térségében. Az Isten hozta, őrnagy úr! című filmváltozatában a jeleneteket Szarvaskőn forgatták, ami Eger mellett a Mátra és a Bükk-vidék határában fekszik, tehát a kisregény helyszínével megegyező helyen.

• Mátravárad

Marton Endre: Már nem olyan időket élünk! című filmjének egyik helyszíne.

• Mecske

Magyar–osztrák határszakasz mentén lévő település a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódjában. A történet szerint ennél az állomásnál térítik el a vonatot. A jeleneteket a Győr–Veszprém-vasútvonal Porva–Csesznek állomásán forgatták.

• Mezőkertes

Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település. A név feltehetőleg Mezőkeresztesből eredhet.

• Mérgespata

Fiktív település az Irigy Hónaljmirigy show, Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjában, csak említik.

• Miklósdomb

Wass Albert Kard és kasza című regényének egyik fő helyszíne, az erdélyi Mezőségben található Cege „álneve”.

• Mitér

Békés megyei település Bacsó Péter: Te rongyos élet című filmjében, ide telepítették ki a grófokat, gyártulajdonosokat. Neve feltehetőleg a Mit ér az élet?-ből ered. A jelenetek nagy részét Nagybörzsönyben forgatták.

• Modolány

A Na végre, itt a nyár! című film és a belőle készült sorozat fő helyszíne. A jeleneteket Pilisszentlászlón és Pilisszentléleken forgatták.

• Mogyoróújfalu

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában találkozhatunk vele.

• Mohor

Gáll István: A ménesgazda című regényének helyszíne, fiktív település Magyarország déli határánál, Mohácstól délre, annak közelében.

• Monostor

Ottlik Géza: Buda című regényében a főhős, Bébé ide vonul el vidékre a fővárosból. Monostor a valóságban Gödöllő városa. Ottlik Géza anyja 1924-ben vásárolt itt házat, ahol az író a vakációit töltötte. 1946 és 1954 között itt is élt.

• Mosonfüzes

Határátkelővel rendelkező település Pajer Róbert: Ördög vigye című filmjében. A történet szerint itt lép be az országba az ördög és a társa.

• Nádasterebes

Település a Robog az úthenger című filmsorozat Balatoni betyárok című részében.

• Nádori-Csabadul

Település, Szabó Magda Az ajtó című, 1987-ben megjelent regényében. Eredetileg két különálló falu, de törvényhatóságilag egyesítették őket. Innen származik Szeredás Emerenc a regény egyik hősnője (akit a Túrkevéről származó Szőke Julianna valóságos figurájáról mintázott az írónő, ezért feltehetően Túrkevének felel meg Nádori-Csabadul).

• Nagyfüzitő

Rohonyi Gábor: Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című filmben kerül említésre a fiktív Fejér megyei település salakbányája, ott szökött meg a rabló házaspár az őket üldöző rendőrök elől. A film külső felvételeit részben a Balaton-felvidéken, Vigántpetenden és környékén, részben Leányfalun forgatták.

• Nagymagony

Kitalált település Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ahol érintőlegesen említik az itteni termelőszövetkezetet.

• Nagyrozsdás

Korrupcióval és pletykákkal átszőtt, kitalált kisváros, A nagyrozsdási eset című, 1952-ben játszódó, 1957-ben forgatott, de csak 1984-ben bemutatott magyar filmszatírában, annak fő helyszíne. Jellegzetes létesítménye a fürdője; ennek külső felvételeit az óbudai selyemgombolyító épületénél vették fel.

• Nagytárkány

Kováts Miklós: Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne, ahol súlyos vasúti baleset történik. Nem azonos a Tisza-partján lévő Nagytárkánnyal.

• Nászliget

A Kisváros című televíziós sorozat Aknamunka című epizódjában találkozhatunk vele.

• Nemesjános

A Munkaügyek című televíziós sorozat IV. évfolyamának 11., Workplace Consulting című epizódjában hangzik el a neve, amely Nemesvámos eltorzításával, „személynevesítésével” születhetett.

• Nemesdomb

Kitalált falu, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényében. Itt élt a Baradlay család.

• Nógrádregmec

A Bors című tévésorozat Borban a szabadság című epizódjában találkozhatunk vele. Határmenti község Vác térségében.

• Nyírkenderespuszta-Homokfelső

A Robog az úthenger című sorozat Balatoni betyárok című részében említik. A történet szerint innét származik a főszereplő Józsi rendőrismerőse.

• Nyírmadocsa

A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne. A név feltehetőleg Nyírmada és Madocsa nevének elegyítéséből ered. A jeleneteket Pilisszentlászlón forgatták.

• Nyírszamos

Koltai Róbert Világszám! című filmjének egyik helyszíne, az egyik főszereplő (Naftalin) bátyja bebörtönzésétől az 1956-os forradalom kitöréséig az ottani színház kellékese volt. A név arra két városra utal, amelyek támogatták a filmet és a forgatási helyszínek egy részét is adták: Nyíregyháza és a Szamos folyó partján lévő Szatmárnémeti.

• Olaszröszke

Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényének egyik fő helyszíne. A Zemplénben elhelyezkedő község valódi megfelelője Girincs, mivel itt élt a Dőry család.

• Orbác

A Kisváros című televíziós sorozat Hamis pénz című epizódjában találkozhatunk vele. Község Magyarország délnyugati részén. A jeleneteket a Baranya megyei Hobolon vették fel.

• Orgonásliget

Kitalált helyszín az Utánam, srácok! című sorozatban, Lillafüred filmbeli megfelelője.

• Oroszvár

Szentendrei-szigeten lévő település Bacsó Péter: Megint tanú című filmjében. A történet szerint itt lakik Pelikán József, és ennek a településnek lesz a polgármestere. Elhelyezkedése miatt nem lehet azonos a ma Pozsonyhoz tartozó Oroszvárral. A név feltehetőleg a forgatási helyszín Kisorosziból eredhet.

• Oszú

Fiktív helyszín Nyíri János Madárország című regényében, megfelel a létező Tarcal településnek.

• Óbánya

Berkes Péter Az öreg bánya titka című regényének fő helyszíne. Határmenti falu a Hegyköz térségében. Nem tévesztendő össze a Baranya megyében található Óbánya nevű településsel. A filmváltozatának jeleneteit Csolnokon forgatták.

• Ógyarmat

Keményffy Tamás Mázli című filmjének fő helyszíne; a forgatókönyv szerint a magyar-osztrák határ mentén található. A film jeleneteit az Észak-Magyarországon található Cserhátszentivánon vették fel.

• Ökörapáti

A Drága örökösök című tévésorozat fő helyszíne. A falut Budakeszi és Telki között építették fel, Budakeszi külterületén.

• Öregberény

Az Öregberény című televíziós sorozat helyszíne. A jeleneteket Budajenőn és a solymári vasútállomáson forgatták.

• Öregtelep

Kitalált település vagy településrész az Utánam, srácok! című sorozatban.

• Öregvisnyó

A Gyalogbéka című ifjúsági tévésorozatban találkozhatunk vele. A jeleneteket Nagyvisnyón, illetve a szarvaskői és az ózdi vasútállomáson forgatták (még Velence-telep házai is látszódtak), de néhány jelenetet Pilisszentlászlón, Pilismaróton és a Szentendre közelében lévő sikárosi erdészháznál vettek fel.

• Örvény

Az Öregberény című tévésorozatban tesznek említést róla.

• Pajkaremete

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

• Pajkarét

A mi kis falunk című sorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a fő helyszín, Pajkaszeg szomszéd települése, akikkel állandó rivalizálásban állnak a pajkaszegiek. A jeleneteket Pilisszentlélek végén vették fel.

• Pajkaszeg

A mi kis falunk című sorozat fő helyszíne. Pest megyei település, aminek eredetileg "Pajtaszeg" lett volna a neve, csak az erősen ittas lakosok remegő kézzel vésték fel a nevét a táblára. Lakosainak száma 147 fő. A jeleneteket Pilisszentléleken vették fel.

• Pajkavölgy

A mi kis falunk című sorozatban érintőlegesen említett település.

• Papháza

A Kisváros című televíziós sorozat Mérkőzés című epizódjában találkozhatunk vele. Település Magyarország délnyugati részén. Nem tévesztendő össze a Felvidéken található Papházával.

• Parlaghát

Moldova György Parlament gebinben című novellájában szereplő település, a „Nincsen hézag” termelőszövetkezet székhelye.

• Pasaháza

A Le a cipővel! című ifjúsági film egyik helyszíne.

• Pálháza

Dunántúli település A tizedes meg a többiek című filmben és a belőle készült kisregényben. A film jeleneteit Telkiben forgatták. Nem azonos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Pálházával.

• Pándok

Kitalált vidéki kisváros Szász Péter Egy kis hely a nap alatt című, 1973-ban bemutatott filmjében, a film szerint a városnak szimfonikus zenekara volt, futballcsapata pedig a Fradi együttesével is játszott. A név legvalószínűbben Pánd és Mándok nevének elegyítésével születhetett meg.

• Pávabánya

Üdülőhely, Parti Nagy Lajos: A fürdőző leány című novellájának egyik színhelye.

• Pelyhes

Téglagyárral rendelkező határmenti település Magyarország délnyugati részén. A Kisváros című televíziós sorozat Túszdráma a vonaton című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket Pilisjászfalun forgatták.

• Perenyevackor

Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai rajzfilmsorozat Távszerviz című epizódjában érintőlegesen említett vidéki település, "Új Barázda" (vagy "Új Garázda"?! nem érthető pontosan) Tsz. nevű termelőszövetkezetéről ismert.

• Peretnek

A Dollárpapa című film fő helyszíne.

• Pétermizse

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozatban találkozhatunk vele. A név feltehetőleg Lajosmizséből ered.

• Piliskéve

Az Aranyélet című sorozatban érintőlegesen említett település.

• Pilisszentgerő

Fiktív helynév Czakó Gábor író azonos című regényében. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Pilis hegységben található.

• Pirosujhely

Kitalált település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, Piros megyében. Annyi derül ki róla a filmből, hogy van matematikai gimnáziuma, a különféle korábbi kalamajkák után, a film utolsó szakaszától itt folytatja középiskolai tanulmányait a fiatal főhős. A film egyes jeleneteiből ítélve a települést az M3-as autópályán lehetett megközelíteni, egy helyen látható egy útjelző tábla is, ahol a neve rövid u-val írva szerepel.

• Pogányszentgyörgy

A Frici, a vállalkozó szellem című sorozat helyszíne. A név feltehetőleg a forgatási helyszínnek, Tatárszentgyörgynek a filmesek által megváltoztatott neve.

• Porlód

Temesi Ferenc Por című szótárregényének fő helyszíne. A regény számos szereplője, fordulata és egyéb momentuma jelzi, hogy a regénybeli város vitán felül Szegeddel azonos (a regényben még Porlód-térkép is található, amely pontosan megfeleltethető a csongrádi megyeszékhely térképének). A helynév, azonos jelentéssel felbukkan az író számos későbbi művében is.

• Porvár

A kitalált Taksony vármegye székhelye Eötvös József A falu jegyzője című regényében.

• Pórakút

Fiktív település Örkény István: Glória című, 1956-os kisregényében.

• Pötke

A Napirajz című humoros webképregényben felbukkanó fiktív település, a sorozat fő helyszínének számító Szecső közelében; az ottani erdő legmagasabb fája varázserővel bír.

• Pusztaszemere

A Barátok közt c. sorozatban itt zajlik a „víz-projekt”. Az egyik epizódban utalnak rá, hogy a forgatókönyv szerint a település Győr közelében van.

• Rablóvágás

Település Moldova György A beszélő disznó című szatirikus kisregényében.

• Raplód

Falu, egyik színhelye Mohácsi János, Mohácsi István és Kovács Márton: Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című színművének.

• Rácmeggyes

A Budai cukrászda című filmben találkozhatunk vele.

• Rácpácegres

Lázár Ervin meséiben előforduló helység, melynek elnevezését gyerekkori lakóhelye, Alsórácegrespuszta nevéből alkotta meg.

• Rákosmákos

Egy budapesti, a központtól nagyon távol eső városrész elnevezése Temesi Ferenc műveiben. A regényekben említett jellegzetességei alapján (megközelítési útvonal, a városrész egykori ismert lakói) a név valószínűleg Rákoshegyet takarja.

A Rákosszentmihályi toronyváros szférakarcolói

• Rákosszentmihályi toronyváros

A Mézga család rajzfilmsorozatban MZ/X 30. századi lakóhelye.

• Rátót

Több régi, a vidéki elmaradottságot csúfoló klasszikus falucsúfoló („rátótiáda”), továbbá Schwajda György A rátóti legényanya című regény és az abból született, A legényanya című film színhelye. Egyes források szerint e csúfolók Gyulafirátótról szólnak, de mind az ottani lakosok, mint két másik hasonló nevű magyarországi településen (Rátóton és Vácrátóton) élők el szoktak határolódni a rátótiádák által megjelenített nagy mérvű együgyűségtől, ezért az anekdotikus, illetve az említett regényben és filmen is megjelenített település inkább fiktívnek tekinthető. A filmet Gyermelyen forgatták.

• Rempe

Mág Bertalan Zsákutca című regényének és a belőle készült Megtörtént bűnügyek című tévésorozatnak A kiskirály című epizódjában találkozhatunk vele. Rába-parti község Vas megyében. Az elnevezés születése összefügghet a létező, és ténylegesen a környéken található Nemesrempehollós településsel, amit az is bizonyíthat, hogy Rempe községnek a közvetlen szomszédságában egy Hollós nevű település található.

• Rendes

Bán Frigyes: Felmegyek a miniszterhez című filmjében találkozhatunk ezzel a községgel.

• Repcsány

Fiktív észak-magyarországi, borsodi kistelepülés, a Hacktion: Újratöltve c. televíziós sorozat Falazásban profi című epizódjában. A sztori szerint a településnek korábban cementgyára volt, a falu iskoláját egy budapesti építési vállalkozó a halála előtt nagy összeggel támogatta; a magas munkanélküliség miatt a munkaképes helyi férfiak egy része ugyanezen vállalkozó fővárosi építkezésein talált munkát.

• Rózsavár

Dévényi Tibor A Tökéletes Robot című, 2097-ben játszódó, tudományos-fantasztikus kisregényének kitalált színhelye, hatszámjegyű lélekszámmal rendelkező nagyváros.

• Rögöcse

Nagyközség valahol Magyarországon, A rögöcsei csoda című komédia színhelye. A mű filmváltozatát javarészt debreceni, hajdúnánási és pocsaji helyszíneken forgatták.

S–Zs

• Sajókút

Fábri Zoltán: Életjel című filmjében találkozhatunk ezzel a településsel. Bányásztelepülés Észak-Magyarországon. A film az 1952-es szuhakállói bányaszerencsétlenséget dolgozza fel, tehát feltehetőleg a település megegyezhet Szuhakállóval.

• Sáfrányos

Kováts Miklós: Akik a halálból jöttek vissza című vasútbiztonsági kisfilmjének egyik helyszíne.

• Sármező

A Csere Rudi c. ifjúsági film egyik helyszíne.

• Sárosbütykös

Kitalált település az Öregpatak folyása mentén, Kozár Gábor Aranyláz Sárosbütykösön című novellájában; határában fogták el egy ötvenkét rendbeli betöréses lopást elkövető bűnbanda egyik tagját. Sajnálatos módon csak az egyiket.. A település és annak EztRád nevű zenekara a szerző más novelláiban is felbukkan.

• Sárszeg

Kosztolányi Dezső: Pacsirta és Aranysárkány című regényeinek színhelye, egy poros, istenháta mögötti kisváros, ahogy a neve is mutatja. A regényekből készült filmadaptációkat Baján forgatták.

• Somogymogyoród

A Mézga család rajzfilmsorozatban említett település, itt élnek Mézga Géza rokonai.

• Sonk

Németh László Emberi színjáték című regényében szereplő település, valószínűleg a Tolna megyei Gyönk „átkeresztelése”.

• Sót

Babits Mihály Halálfiai című regényének egyik helyszíne, az író Pécsről mintázta, ahol rokonai éltek.

• Süle

Thurzó Gábor A szent című regényének egyik fiktív nyugat-dunántúli helyszíne, itt állatorvos a történet egyik kulcsszereplője, a nyilvánvalóan a Jézus Társaságáról mintázott kitalált szerzetesrend, a Szent József Fiainak Társasága mintatehenészetében.

• Süttőlapocka

Dél-dunántúli település Örkény István Fellendülés a sportszeriparban című egyperces novellájában, a település határában a Déldunántúli Mélyfúró Vállalat kutatói kőolajat kerestek, amikor egy fúrásból 2200 méteres mélységből a földgázkitörést követően teniszcipők lövelltek az égbe.

• Szacsa

Sas Tamás Rosszfiúk című filmjének helyszíne. A városi jeleneteket Esztergomban, az intézetben játszódó jeleneteket pedig a csobánkai Margitliget kastélyában forgatták.

• Szamosháza

Végh Antal Jégzajlás című kisregényének egyik fő helyszíne, 18 kilométerre fekszik Szatmárnémetitől.

• Szárcsapuszta

Magyar József: Illatos út a semmibe című filmjében hangzik el ennek a településnek a neve.

• Szecső és Szecső–Tibortelep

A Napirajz képsorainak visszatérő helyszíne, fiktív, valaha jobb napokat látott magyar kisváros. Itt található többek között a Gébics söröző is, a képsorok legtöbb visszatérő szereplőjének törzshelye.

• Szegényrét

Budapest szegény, lakótelepi része Árkus József 1987-es szilveszteri Szuperbolájában, ahol a magyar család, "Takács 2"-ék laknak. Itt él Román szomszéd, aki Horvát szomszéd szerint lopja az áramot, valamint itt laknak Ny-Németék és K-Németék egy hatalmas, közös, ámbár fallal leválasztott lakásban, és Tót szomszédék is, akik azonban szilveszter este nem tartózkodnak odahaza, ugyanis a hétvégi vízlépcsőjüket építgetik Gabčíkovón. Lakóit az akkori európai államok, névadását az abban az évben indult Szomszédok című tévésorozatban is szereplő Gazdagrét ihlette.

• Szekcső

Részben német nemzetiségiek lakta település, a női főszereplő otthona Szász János Örök tél című tévéfilmjében. Minden bizonnyal nem azonos a Baranya megyei Dunaszekcsővel, mert a filmben az hangzik el, hogy Tolna megyében fekszik. A forgatáshoz szükséges dél-dunántúli sváb környezetet az alkotók a szentendrei Skanzenben találták meg.

• Szénás

Kitalált település a Gyalogbéka című televíziós sorozatban, melynek az itt játszódó epizódjait Tóalmáson vették fel.

• Szentalj

Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjében találkozhatunk ezzel a településnévvel. A névválasztás feltehetőleg összefügg a Baranya megyei Szentlászló község nevével, amely község szomszédos a film forgatási helyszínéül szolgáló Almamellékkel.

• Szentimre

Az Állomás című televíziós sorozatban találkozhatunk vele. Település a magyar-román-szerb határnál.

• Szentkereszt

Alföldi város, Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik érintőlegesen említett színhelye; az itteni MEDOSZ focicsapata a megyei bajnokságban szerepelt.

• Szentvázsony

Az Aranyélet című televíziós sorozat egyik helyszíne, Zebegény községből kölcsönzött helyekkel. Miklósi Janka itt indult polgármesteri posztért.

• Szepetlelke

A Linda című tévésorozat Pop-pokol című epizódjában találkozhatunk vele.

• Szepezd

A Munkaügyek című televíziós vígjáték-sorozat visszatérő motívumai közé tartozik a „Szepezdi Köztisztviselő Találkozó”. Említés szintjén néhány korábbi epizódban is felbukkant ez a képzelt rendezvény, de a III. évad 8. epizódja (Műkedvelő előadás) kifejezetten a munkaügyesek e találkozóra való felkészüléséről, és az ottani fellépésükről szólt. A Köztisztviselő Találkozón zajló jeleneteket a solymári művelődési ház színháztermében forgatták. A név nyilván Balatonszepezd nevéből ered, de a sorozatban a Balaton- előtag sehol sem hangzik el.

• Szigetkeve

Község a Csepel-szigeten. A Zimmer Feri 2. című film helyszíne. A név feltehetőleg a Csepel-szigetből és a település szomszédságában található valóban létező Ráckevéből ered. A jeleneteket is Ráckevén forgatták.

• Szigetnádasd

Bacsó Péter A tanú című filmjében itt dunai gátőr Pelikán József.

• Szikbottyán

Koltai Róbert Világszám! című filmjében találkozhatunk vele.

• Szikhalom

A Megy a gőzös című film egyik helyszíne. A név feltehetőleg Szihalomból és Szeghalomból ered.

• Szotyolás

Petrovácz István Csere Rudi című ifjúsági regénye, illetve az abból készült film (1988, r. Fejér Tamás) egyik helyszíne, vasútállomása van.

• Talárd

Község a Balaton-felvidéken. Köpfler Tibor: El Nino – A kisded című filmjében találkozhatunk vele.

• Tarcsa

Koltai Róbert: Világszám! című filmjének egyik helyszíne. A történet szerint az egyik főszereplőt, Dodót itt börtönözték be. A név feltehetőleg Kistarcsa, Nagytarcsa és Kerepestarcsa nevével lehet összefüggésben.

• Tarnád

Kilátástalan sorsokkal teli, kitalált város valahol Észak-Magyarországon, Goda Krisztina Veszettek című filmjében és a film alapjául szolgáló regényben. A film jeleneteit kazincbarcikai, ózdi, várpalotai és budapesti helyszíneken forgatták.

• Tarlóspaszulyfalva

Kitalált falu az Irigy Hónaljmirigy show, Volt egyszer egy Paszulyfalva című epizódjának helyszíne. A felvételek Etyeken készültek.

• Tatárszeg

Fiktív kisváros az 1980-as évek elejének Magyarországán, Várkonyi Gábor A tönk meg a széle című televíziós vígjátékában, melynek kezdetén küszöbön áll az összeolvasztása a szomszédos Magyarszurdokkal – ám egyik településnek sem mindegy, melyikük lesz a településegyesítés nyertese.

• Tengőd

Temesi Ferenc Híd című regényének egyik fő helyszíne, nem tévesztendő össze a valóban létező Somogy megyei Tengőddel. A regénybeli település valójában Kistelekkel azonos. Vélhetően beszélő név, amely arra utal, hogy a (szintén fiktív) Porlód (Szeged) vonzáskörzetében lévő, de attól viszonylag távol fekvő kisváros lakóinak, a megyeszékhellyel összevetve csak a tengődés jutott osztályrészül. Elvétve felbukkan az író későbbi műveiben is. A Kistelekkel való azonosítást az író maga támasztja alá az Apám című regényében, ahol egyértelművé teszi, hogy a könyvben megörökített életű anyai nagyapja ezen a településen élt.

• Tihanyküküllő

Település a Robog az úthenger című filmsorozat „Balatoni betyárok” című részében.

• Tiszabottyán

Koltai Róbert Szamba című filmjében találkozhatunk vele. A jeleneteket Tiszalúcon forgatták.

• Tiszarét

Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált faluban zajlik, a település a képzelet szülte Taksony vármegyében található, elhelyezkedéséről még annyi derül ki a regényből, hogy látható innen Tokaj hegye is.

• Tokánypuszta

A Tóth János című televíziós sorozat A nyomozás című epizódjában felbukkanó település, ahova a címszereplő egészen váratlanul, rejtélyes módon kerül egy éjszakába nyúló pesti buli után. A hely falusias jellege ellenére a lakosok nagy része a közeli Mercedes-gyárban dolgozik.

• Tótsomlyód

A Kisváros című televíziós sorozat Ereklyék című epizódjában találkozhatunk vele.

• Tömpemizsér

Község, Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról című művének színhelye.

• Tövispuszta

Kepes András azonos nevű regényének egyik helyszíne, a mai Magyarország területén, közelebbről nem meghatározott helyen. A településnek Szentjakabbal történt egyesítése előtt nem volt vasútállomása.

• Turanád

Kováts Miklós: Szemed a pályán! című vasútbiztonsági kisfilmjében érintőlegesen említett település.

• Tuslag

Az Állomás című televíziós sorozat fő helyszíne. Falu a magyar-román-szerb határon. A jeleneteket Angyalföld vasútállomásán forgatták.

• Tűzkő

Fiktív kisváros Kostyál Márk 2016-ban forgatott, Kojot című akciófilmjében. A film jeleneteit Epölben vették fel.

• Újfalu

Viharsarki település a Kisváros című televíziós sorozat Túsz-szedés című epizódjában.

• Újhely

Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének központi helyszíne, szinte az egész történet itt zajlik, leszámítva a film nyitó és záró jeleneteit (pályaudvari és lóversenypályai epizódok), melyek Budapesten játszódnak. A filmet többek között a régi sashalmi piacon és más helyszíneken – többnyire Sátoraljaújhelyen – forgatták.

• Vacsa

Alföldi város, érintőlegesen említett helyszín Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényében.

• Vakbottyán

A Robog az úthenger című tévésorozat egyik helyszíne.

• Váralja

Korompai Márton: Azt hittem... című vasútbiztonsági kisfilmjében említik. Nem azonos a Tolna megyében található Váraljával.

• Várda

Az Öregberény című tévésorozatban találkozhatunk vele. A történet szerint a sorozat fő helyszíne, Öregberény közelében lévő város. Nem azonos a Somogy megyében található Várda községgel.

• Várkony

Czakó Gábor Várkonyi krónika című, 1978-ban megjelent regényének írói képzelet szülte helyszíne, pár száz lakosú zsákfalu, amelyet csak a Váradra vivő távolsági busz köt össze a külvilággal. Néhány kivétellel csak Gaál és Guti nevű emberek lakják. Bár a regényben erre egyértelmű utalás nem szerepel, valószínűnek látszik, hogy a települést az író – legalább részben – a szülőhelyétől nem messze fekvő Zengővárkonyról (Váradot pedig a vele szomszédos Pécsváradról) mintázta.

• Vasakarattya

Az Angyalbőrben című televíziós sorozat Elveszett szakasz című epizódjában érintőlegesen említett település.

• Vasbogdány

Az Angyalbőrben sorozat kitalált helyszíne, neve a történet szerint onnan származik, hogy Vas megyében található és ott temették el Bogdán vezért. A 13. részben megemlítik, hogy a várostól 3 km-re található a valóságban is létező Bük. A jeleneteket a Budapest és Budaörs határában lévő egykori Vasvári Pál laktanyában, valamint Csobánkán és Zsámbékon forgatták.

• Vastava

Fehér Béla Szilvakék paradicsom cím alatt megjelenő glosszasorozatának egyik jellegzetes, visszatérő helyszíne.

• Végvár

A Kisváros sorozat helyszíne, a valódi forgatási helyszín Szigetvár volt, ahol 1566-ban a végvári harcok egyik jelentős ostromát vívták. Fontos különbség a valós és a kitalált város közt, hogy Szigetvár Baranya megyében található, Végvár viszont az osztrák-magyar határ mellett. A 76. részben tudjuk meg, hogy Végvár irányítószáma 4867. A határátkelős jeleneteinek jelentős részét a bozsoki határátkelőnél forgatták, amit nemegyszer Végvárként említenek meg, annak ellenére, hogy többször mutatják az épületen lévő Bozsok feliratot, tehát feltehetőleg a sorozatban Bozsok Végvár településrésze. Nem tévesztendő össze az Erdélyben található Végvár nevű településsel.

• Verőcsény

Vidéki város Pintér Béla A bajnok című, a Katona József Színházban játszott zenés színdarabjában, ahol a polgármester közéletileg évtizedek óta sikeres ugyan, magánélete viszont romokban hever, leszbikus felesége egy, a város által támogatott fiatal olimpiai bajnok sportolónővel csalja; a történethez a 2010-es évek egy ismert magyarországi közéleti pletykája szolgált mintául. A név feltehetőleg a Pest megyei Verőcéből és Perőcsényből ered.

• Vértesréva

Többször visszatérő fiktív helynév Czakó Gábor író azonos című regényében, buszjárat is érinti. Nevének előtagja alapján feltehető, hogy a Vértes hegységben található, határában bükkerdő terül el.

• Vértesszilas

Kitalált település a Vértes lábánál, Tolnai Kálmán A Mohikán-galeri című bűnügyi dokumentumregényében, ebből a faluból származott a regénybéli galeri azon tagja, aki a bűnszervezet lebukása előtt halálos balesetet szenvedett, s így az ő esetében nem kerülhetett sor büntetőjogi felelősségre vonásra. Az elnevezés feltételezhetően Vértesszőlős és a -szilas utótagú településnevek elegyítésével született meg a szerző fantáziájában.

• Zagyvaapáti

A Munkaügyek című televíziós sorozat VI. évfolyamának 4., Átvilágítás című epizódjában hangzik el többször is a neve, az epizód szerint a településen Kazimir Róbertnek van telke, amely tény lényegesnek bizonyult az iroda vezetőinek nemzetbiztonsági átvizsgálása szempontjából.

• Zalavermes

A Kémeri című tévésorozatnak A nuncius látogatása című epizódjában találkozhatunk vele. A jeleneteket a Fejér megyei Ráckeresztúron vették fel.

• Zöldpuszta

Település Mamcserov Frigyes Csak egy telefon című zenés filmjében, ahol a főhős és édesanyja lakik; csak állattenyésztési szakközépiskolája van, matematikai gimnázium viszont – ahova a főhős szeretne járni – nemcsak itt, de egész Zöld megyében nem található.

• Zsály

Alföldi község, a határában elterülő folyóparti tanyavilág Kristóf Attila A menyét éjszakája című regényének egyik fő színhelye.

• Zsarátnok

Móricz Zsigmond Rokonok című művének helyszíne, kitalált alföldi város. Az azonos című filmet Kecskeméten forgatták.

• Zsókatelep

Az Öregberény című tévésorozatban érintőlegesen említett település.

• Zsolyonka

Fiktív település Nemere István A fantasztikus nagynéni című regényének filmváltozatában, a történet szerint a 37-es főút mentén helyezkedik el, a közelében folyik bele a Bodrog a Tiszába és itt található a Tisza Csokoládégyár. Először film 22. percének 47. másodpercében hangzik el, majd utána még jó néhány egyéb alkalommal is felhangzik a neve.

Más fiktív közigazgatási egységek, helynevek filmekben, irodalomban

• Bábony

Észak-Magyarországi hegységnév Örkény István: Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.

• Bartalaposi völgy

Észak-Magyarországi völgy Örkény István: Tóték című kisregényében, illetve színdarabjában. A művekből készült filmet a Heves megyei Szarvaskőn forgatták.

• Bernyés

Fiktív erdő Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényében. A helység valószínűleg Heves megyében található Erdőtelek közelében, mivel itt található a Buttler család egykori birtoka.

• Csenger megye

Érintőlegesen említett, kitalált helyszín Örkény István Egy országgyűlési felszólalás című egyperces novellájában.

• Csömör megye

Porlód, valamint Tengőd és Rizseshurkád fiktív településeket is magában foglaló megye Temesi Ferenc több könyvében és esetenként más kisebb írásában, nyilvánvalóan megfeleltethető Csongrád megyének.

• Eufémia

Államalakulat Czakó Gábor író azonos című regényében. Helye nincs egyértelműen lokalizálva, de mivel az összes személyneve magyar, és vannak a mű szövegében visszautalások megtörtént magyarországi eseményekre, konkrét helyszínekre, ezért kevés kétség férhet ahhoz, hogy az írói fantázia az államot a mai Magyarország területére képzelte el. Bükkfanyelvet használó civilizációja …37-ben ért véget; az író megjegyzése szerint, amit az erről tudósító beszámoló kísérőleveléhez fűzött, „[a]z évszázad teljesen olvashatatlan, az évezredet jelölő szám föltehetőleg 2 volt a fordítógép szerint”. Államberendezkedését jól illusztrálják a fontosabb hivatalok és hatóságok elnevezései, pl. Demokráciaelosztó, Viszonyokat Természetesítő Igazgatóság (korábban Spontaneitást Biztosító Hatóság), Művészi Szabadságot Engedélyező Igazgatóság, vagy a Legfőbb Érték Az Ember Klinika (valójában abortuszklinika) elnevezése. Nemzeti tizenegye drapp-szürke mezben lép pályára.

• Krahács megye

Baktai Ferenc kabarészámaiban szerepel. Gyakorta emlegetik név szerint székhelyét – Lóvár –, néha pedig egy másik települést – Posványos – is.

• Okatootáia

Petőfi Sándor ilyen című versében szereplő, fiktív ország, "második szomszédja Kína, az első Ausztr(ál)ia". A jellegzetesen feudális, elmaradott műveltségű állam a versben valójában magát az 1848-as szabadságharc előtti Magyarországot jelképezi. Érdekesség, hogy Petőfi létező földrajzi nevet használt fel (csekély módosítással) a fiktív országnév megalkotására, ami nyilván fiatalkori olvasmányélményeiből maradt meg a fejében: Martinkó András kutatásai kiderítették, hogy Tahiti szigetvilágának egyik szigete viseli az (O)takootaia, vagy Takutea nevet, James Cook felfedező harmadik útjáról készített leírásában. Az Okatootáia országnevet felhasználta Laczkó Géza is, a Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön című tudományos-fantasztikus regényében. (Tartalmazza az Innen és túl című kötet is.)

• Pol Pot megye

Temesi Ferenc író az Apám című, ténylegesen a saját apjáról írt regényében említi, mint olyan kifejezést, amellyel széles körben elterjedt módon illették az 1970-80-as években Csongrád megyét. Magyarázata szerint a névadás oka az volt, hogy a háború utáni évtizedekben kiemelkedően nagy súlya volt a megye politikai életében a Komócsin családnak, melynek egyes tagjai az akkori állami vezetésnél is szélsőségesebb, a kambodzsai Pol Potéhoz hasonlóan agresszív baloldali kommunista politikát követtek.

• Taksony vármegye

Eötvös József A falu jegyzője című regénye nagyrészt e kitalált, reformkori vármegyében játszódik. Székhelye Porvár, itt található a megyei börtön is.

• Tuhutum vármegye

Jókai Mór A kiskirályok című regényében szereplő vármegye.

• Kék megye, Piros megye, Zöld megye

Fehér Klára Csak egy telefon című írásában (és az abból készült filmben) szereplő kitalált megyék.

• 78-as körzet

Bonyolult határvonalú, ezért feltehetőleg kitalált közigazgatási egység a 80-as évek Budapestjén, Rákospalota területén, az azonos című hatrészes tévéjáték-sorozatban. A felvételek jelentős részét ténylegesen a fiktív körzethatár által közrefogott rákospalota-újfalui helyszíneken forgatták, de néhány forgatási helyszín a körzethatáron kívül volt (pl. Kozák utcai általános iskola, Kozák téri felüljáró, stb.)