Villány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 194.228.13.45 (vitalap) 2019. március 15., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Villány
A városháza
A városháza
Villány címere
Villány címere		 Villány zászlaja
Villány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásváros
PolgármesterTakáts Gyula Imre (független)[1]
Irányítószám7773
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1982 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″
Villány (Baranya vármegye)
Villány
Villány
Pozíció Baranya vármegye térképén
Villány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Villány (németül: Willand, Wieland, horvátul: Viljan) város Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

A Villányi-hegységtől keletre található. Villány vasútállomás megközelíthető az Eszék (Horvátország) felé vezető Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon; innen indul a Villány–Mohács-vasútvonal. Korábban ide csatlakozott a Barcs–Villány-vasútvonal is.

Története

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1857. május 2-án elérte a vasút a települést, amikor átadták a Pécset Moháccsal összekötő vasútvonalat, (jelenleg a Villány–Mohács-, illetve Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal részei); majd 1870. december 20-án megnyitották a Villány-Eszék vasútvonalat; legutóbb pedig 1910. július 31-én a Barcs–Villány-vasútvonalat.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

Szőlőültetvények

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2011-ben lakosságának 21,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, de sokan közülük kettős német–magyar identitásúak, hiszen magyarnak is 85% feletti arányban vallották magukat az emberek Villányban.[3]

2014. október 3-án átadták a települést elkerülő 4,3 km-es utat, amely magába foglalja a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal feletti felüljárót is.[4]

Egyéb érdekességek

2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékösszeget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.[5]

Idegen elnevezései

Németül két nevet használnak: Willand és Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Vilanj. A Viljan alakot a Belvárdgyulán, a Biljan alakot a Töttösön, a Vilanje alakot a Monyoródon élő horvátok használták.[6]

Gazdaság

Szőlőművelés

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villány–Siklósi borvidékhez tartozik.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2545
2524
2539
2282
2183
2031
1982
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 21,2% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 7,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,6% (21,5% nem nyilatkozott).[7]

Testvértelepülések

Nevezetességei

  • Teleki Pince és a Bormúzeum
  • Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület, Ammonitesz tanösvény, másképpen használt megnevezés: Őslény tanösvény)
  • A villányi borfesztivál
  • A Siklós-Villányi borút
  • A szoborpark

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. ↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Részletes adattábla Baranya megyéről (XLS). KSH. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  4. ↑ Elkészült a Villányt tehermentesítő elkerülő út[halott link]
  5. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  7. ↑ Villány Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Villány&oldid=21082737”