Harta
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Harta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kalocsai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | András István[1] | ||
| Irányítószám | 6326 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3341 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 129,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Harta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Harta
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,69449°, k. h. 19,02738° | |||
| Harta weboldala | |||
Harta (horvátul Karta, Hartava, (németül Hartau[3]) nagyközség Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Horvátul a településnek két ismert neve van. A felsőszentivániak Karta, a bátyaiak Hartava néven említették.[4]
Fekvése [szerkesztés]
A Duna mellett; Budapest-től 100 km-re, az 51-es főúton Solt és Dunapataj között található.
Története [szerkesztés]
Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkorból, és avar-korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú honfoglaláskori temetőt is feltártak itt a közelmúltban.
A település nevét az oklevelek 1187-ben említik először. Nevét 1193-ban Horta, 1289-ben Harta alakban írták.
1187-ben e. Eufrozina királyné (1146), II. Géza király neje Harta egy részét a székesfehérvári kereszteseknek adta, míg Harta másik része fehérvári várbirtok volt.
A település a tatárjárás alatt lakatlanná vált, s a lakatlanná vált várföldet (a várjobbágyok, és Hartai(?) nemesek földje mellett) IV. László király, 1289-ben Vejtei Sebestyénnek adta, és határát leíratta. Az oklevélben leírt határ a déli Duna-parttól kelet felé indulva a „várjobbágyok és nemesek Hartája” megfelel a mai Dunapataj mellett fekvő Nagyharta pusztának. Északon Ölle és Szüle faluval (ma puszta) határos.
Hartáról a Madocsai rév vitt át a Dunántúlra.
A települést Harta, Kis-Harta, 1455-ben Nagy-Harta neveken említik az okiratok.
1455-ben Mikolai Mihály és Bálint birtoka. 1573-ban, a török időkben a székesfehérvári vár tartozéka. 1686-os összeíráskor már mint néptelen helyet említették.
1722–1724 között a település földesura gróf Ráday Pál volt, aki az elnéptelenedett faluba Württemberg, Hessen, Pfalz és Speyer környéki németeket telepített.
2001-ben lakosságának 6,4 %-a sváb, a többiek nagyrészt magyar nemzetiségűek.
Nevének eredete [szerkesztés]
Egyes műkedvelő helytörténészek szerint a község neve a német „hart” (kemény) szóból származhat, ugyanis Hartát nagyrészt német telepesek népesítették be a 18. században. A környékbeliek szerint rendkívül keményen dolgoztak, ezért kaphatta a település ezt a nevet.
A fenti magyarázat népetimológia. Tekintve, hogy a falut Horta vagy Harta néven már 12–13. századi oklevelek is említik, neve nyilvánvalóan nem származhat a 18. századi német telepesektől.
Források [szerkesztés]
- HOkl.115-7
- Dl.1259
- Györffy György: Fejér várm.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Nemzetiségi Ház
- Felvidéki szoba
- Dübörgő Sváb Bogarak
- Ribogzi zenekar
- Református templom (1835)
- A falutól északkeletre Dunatetétlen felé Állampusztán az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Harta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
