Ghána
Ghánai Köztársaság | |||
Republic of Ghana | |||
| |||
Nemzeti mottó: Freedom and Justice Nemzeti himnusz: God bless our homeland Ghana | |||
Fővárosa | Accra | ||
é. sz. 5° 33′, ny. h. 0° 15′Koordináták: é. sz. 5° 33′, ny. h. 0° 15′ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Nana Akufo-Addo | ||
Alelnök | Mahamudu Bawumia | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | twi, moszi-dagomba, ewe, ga | ||
függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1957. március 6. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 32 833 031 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 46 | ||
Becsült | 29 767 108[2] fő (2018) | ||
Rangsorban | 46 | ||
Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
GDP | 2005 | ||
Összes | 54 330 millió USD (73) | ||
Egy főre jutó | 2 781 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 238 540 km² | ||
Rangsorban | 77 | ||
Víz | 3,5% | ||
Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Ghánai cedi (GHS ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | GH | ||
Hívószám | 233 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .gh | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghánai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.
Földrajz
Domborzat
Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.
A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtő területe.
Az országot földrajzilag 5 tájra oszthatjuk: alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó dombság, Volta-medence és magasföldek észak-északnyugaton.
Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a togói határon fekszik.
Képek
|
Vízrajza
Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) a világ legnagyobb mesterséges tava, az ország területének 3,6%-át teszi ki. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.
Éghajlat
Ghána éghajlata trópusi. Délen, a partvidéken az évi csapadékmennyiség 2000 mm felett van, északon csak 1000 mm.
Növény- és állatvilág
Az eredeti növénytakaró a partvidéken és az ahhoz közeli dombságokon esőerdő volt. Nagyobb részét a 20. században kivágták, leginkább délnyugaton találhatók meg az egykori erdőségek maradványai. A kivágott erdőségek helyén ma sűrű bozótos nő. Észak felé haladva, ahogy a csapadék csökken, ezt az övet szavanna váltja fel, tovább északra pedig füves puszták.
Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.
Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.
A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.
A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek. [1]
Nemzeti parkok
Ghánában is kiépült a természetvédelem modern rendszere.[3]
- Mole Nemzeti Park - szavanna, a folyók mentén galériaerdővel.
- Kakum Nemzeti Park - rendkívül magasra növő fáiról nevezetes.
- Digya Nemzeti Park - a Volta-tó nyugati partján szavanna, galériaerdő.
- Bui Nemzeti Park - a Fekete-Volta két partján. Különösen a vízilóról nevezetes.
- Bia Nemzeti Park és bioszféra rezervátum - ott fekszik, ahol az örökzöldekből álló erdő átmegy a lombhullató erdőkbe.
- Nini Suhien Nemzeti Park - a nyugati országrész örökzöld erdeiben fekszik.
- Kyabobo Nemzeti Park - félszáraz lombhullató erdő.
Természeti világörökség
Jelenleg nem tart számon ghánai tájat az UNESCO világörökségként.
Történelem
A középkorban létezett már egy Ghána állam, ahonnan az akan népek ősei erednek, az azonban nem is érintette a mai Ghána területét. 1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.
Az úgynevezett Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany-, az elefántcsont- és a rabszolga-kereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva a hollandok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt.
1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A második világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadseregben.
1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pánafrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. Szándéka szerint ebben az Afrikában a következő elvek érvényesültek volna: szabadság és igazság, egyenlőség és ingyenes oktatás mindenkinek, tekintet nélkül az etnikai háttérre vagy vallásra.
A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki Ghána, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát.
1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására és Ghána hanyatlani kezdett. 1981-ben Jerry John Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.
Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetésimérleg-hiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.
1992 óta az ország demokratikus köztársaság.
Népessége
Képek
|
A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – ritkán lakott.
Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek. Ezért a rokonok könnyen tudnak segíteni egymásnak a problémákban. A városokban él a lakosság közel fele.
Népességének változása
Lakosok száma | 6 652 516 | 7 891 194 | 9 083 737 | 10 354 855 | 12 311 805 | 15 043 053 | 17 568 461 | 20 301 686 | 23 691 533 | 32 833 031 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2021 |
Népcsoportok
A lakosság nagyon sokszínű, csakúgy mint egész Afrikában. Sokféle etnikai csoport él az országban, szinte mindannyian sötét bőrű szudáni népcsoportok. Legnépesebb etnikum az akan 44%-kal, őket követik a moszik, a szomszédos Burkina Faso legnépesebb etnikuma 16%-os aránnyal. Nem sokkal kevesebben vannak az ewék 13%-kal. A ga-adaigme törzsek 8%-ot tesznek ki. Több országban is elterjedt szudáni népcsoport a gurmák és a jorubák, előbbiek 3, utóbbiak már csak 0,6%-át adják a népességnek. Ezenkívül még számtalan kisebb szudáni fekete népcsoport él az országban. Ők a csekély számú európai (brit) származású lakossal együtt 15%-át teszik ki a népességnek.[4]
Nyelvek
Vallások
Az országban a 2000-ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 68,8%-a keresztény (18,6% protestáns, 15,1% katolikus, 24,1% pünkösdi/karizmatikus), 15,9%-a muzulmán, 8,5%-a törzsi vallású, 0,7% egyéb és 6,1% nem válaszolt.[5]
Az emberek nagyon vallásosak, úgy gondolják, aki nem hívő, azt könnyen baj érheti.
Népesebb városok
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Államforma: elnöki köztársaság. 1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ez volt az első afrikai ország, amely a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. 1993. január 7. óta elnöki köztársaság a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A többpártrendszerű országban jelenleg az Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) 114 képviselővel vesz részt, az ellenzéki Új Hazafi Párt (NPP) 107 helyet tud magáénak, a Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) 2, a Népi Konvent Párt (CPP) 1 helyet szerzett és 4 független képviselő került be a 228 fős parlamentbe.[6]
A parlament és az elnök is 4 évre kap bizalmat a szavazóktól. A legutóbbi választás 2008 decemberében volt, ahol John Evans Atta Mills győzött. Az alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen és magántulajdonnal rendelkezzen.
Védelmi rendszer
Közigazgatási beosztás
Az országban 10 régió van.
|
Politikai pártok
2008-ban a következő politikai pártok voltak hivatalosan regisztrálva:[7]
- Convention People's Party, (CPP) – Népi Kongresszus Párt (szocialista)
- Democratic Freedom Party, (DFP) - Demokratikus Szabadság Párt
- Democratic People’s Party, (DPP) – Demokrata Néppárt
- Every Ghanaian Living Everywhere (EGLE)
- Ghana Democratic Republican Party, (GDRP) – Ghánai Demokratikus Köztársasági Párt
- Great Consolidated Popular Party, (GCPP) – Nagy Egyesült Nemzeti Párt
- National Democratic Congress, (NDC) – Nemzeti Demokratikus Kongresszus
- National Reform Party (NRP) - Nemzeti Reform Párt
- New Patriotic Party, (NPP) – Új Hazafias Párt
- New Vision Party - Új Vízió Párt
- People's National Convention, (PNC) – Népi Nemzeti Kongresszus
- Reformed Patriotic Democrats - Hazafias Reform Párt
- United Ghana Movement, (UGM) – Egyesült Ghána Mozgalom
- United Love Party - Egyesült Szeretet Párt
- United Renaissance Party, (UNP) – Egyesült Reneszánsz Párt
Elnökök
Elnökök 1960 óta:
- Kwame Nkrumah (1960–1966)
- Joseph Arthur Ankrah (1966–1969)
- Akwasi Afrifa (1969–1970)
- Nii Amaa Ollennu (1970)
- Edward Akufo-Addo 1970–1972
- Ignatius Kutu Acheampong (1972–1978)
- Fred Akuffo (1978–1979)
- Jerry John Rawlings (1979)
- Hilla Limann (1979–1981)
- Jerry John Rawlings 1981–2001)
- John Agyekum Kufuor (2001–2008)
- John Atta Mills (2008–2012)
- John Dramani Mahama (2012–2017)
- Nana Akufo-Addo (2017–)
Külpolitika
Az ország Amerika-barát. Ghána Nyugat-Afrikában a legstabilabb ország. Az ország több humanitárius és katonai bevetésen vesz részt. Az ENSZ megbízásából Libanonban, Koszovóban, Elefántcsontparton, Burundiban és Szudánban (Darfur) is állomásoztat katonákat.
Ghána tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, a Nemzetközösségnek, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségnek (ECOWAS), a Nemzetközi Valutaalapnak (IWP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO).
Az ENSZ főtitkára 1997 és 2006 között a ghánai Kofi Annan volt. Érdekesség, hogy a Magyarországgal szomszédos Szlovénia egyik városának, Pirannak polgármestere, Peter Bossman is ghánai születésű.[8][9]
Környezetvédelem
Japánból, az Egyesült Államokból és Európából Ghánába szállított elektronikai hulladék kérdése felveti a környezeti igazságosság[10] kérdését, Ghánának komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) adódnak a más kontinensekről odaszállított hulladék miatt is.[11] Több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, akik az alábbi egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve: meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek.[12]
Gazdasága
Képek
|
Általános adatok
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 8,3%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága lehet.[13]
Mezőgazdaság
Ghána ásványkincsekben gazdag monokultúrás mezőgazdasági ország, a bányászat és a fakitermelés 50%, a mezőgazdaság 40%, a feldolgozóipar pedig a GDP 10%-át adja. Az arany és a kakaó a legfőbb kiviteli cikk.
A kakaót a sűrűn lakott Ashanti-küszöbön termesztik monokultúraszerűen. A kisparaszti birtokok sok idénymunkást foglalkoztatnak. Az ország évtizedeken át a világ vezető kakaótermesztője volt, de az elterjedő vírusfertőzés, illetve a talaj kimerülése miatt csökkent a termelés, ma már csak a második, de a cikk még így is a kivitel 1/3-át képviseli.
Az ország középső és északi részén a lakosság naturálgazdálkodást folytat. A kisparcellás művelés a munkaképes korú lakosság mintegy 85%-át foglalkoztatja. Az ország nem képes önellátására, gabonából, rizsből behozatalra szorul. A csapadékosabb területeken őshonos esőerdőt folyamatosan irtják, bár a feldolgozatlan farönkök exportját a kormány 1995-ben betiltotta. [2]
Ipar
Nemzetközileg is jelentős mennyiségű aranyat, mangánércet és ipari gyémántot termelnek. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit. 2007-ben felfedeztek egy tengeri olajmezőt, ami becslések szerint 3 milliárd hordó kőolajat rejt. Az olaj kitermelése 2010 végén kezdődött, ez adja az ország kivitelének 9%-át.[14]
Fontosabb ipari ágazatai közé tartozik a faipar, az élelmiszeripar és a textilipar. A villamos energia nagy része a Volta folyón épült vízerőműből származik, mely 1965-ben készült el. (Az Akosombónál felépített gát felduzzasztotta a folyó vízét, és így egy 520 km hosszú, 8500 km²-es tó keletkezett, a tó feltöltődése miatt a területről körülbelül 80 000 embert kellett kitelepíteni). 1991 és 1999 között a 300 állami vállalat több mint 2/3-át privatizálták.
Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accrában tömörül.
A fő tengeri kikötő Temában található, 30 km-re keletre a fővárostól. Tema mély vizű kikötője 1962-ben készült el. A városban összpontosul a gyáripar (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar).
Nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja le a faipari áruk és bányakincsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak). Takorai az új olajbányászat központja is, mivel a mélytengeri olajlelőhelyek Takoradiból érhetők el legegyszerűbben.
Az általános forgalmi adót 1998-ban vezették be, amelynek egységes mértéke 2000 óta 12,5%
Kereskedelem
- Exporttermékek: arany, kakaó, fa, bauxit, alumínium, mangánérc, gyémánt, kőolaj
- Importtermékek: közszükségleti cikkek, ipari termékek, kőolaj, élelmiszer
- Főbb kereskedelmi partnerek: Togo, Egyesült Királyság, Nigéria, USA, Olaszország, Németország, Franciaország, Spanyolország
Közlekedés
Közúti közlekedés
Az utak hossza 35 000 km, ebből 11 000 km aszfaltozott. A legfontosabb útvonalak a tengerparton futnak, és észak Ghánát, Togót, valamint Malit kötik össze a tengeri kikötőkkel. Egy európai szintű rövid autópálya található Accra és Tema között.
Az utakon főleg személygépkocsik és trotrók (=kisbuszok) közlekednek. Északon az emberek főleg kerékpárral járnak. Az utak túlterheltek és a levegő elég szennyezett, mivel a járművek elavultak.
A fő tömegközlekedési eszköz a trotro, amely egy 12–35 fős kisbusz. Az országban nincsenek buszmegállók, vagy csak kevés. Ha valaki le- vagy fel akar szállni, az jelez a buszsofőrnek.
Légi közlekedés
A Kotoka International Airport Accrában a nemzetközi repülőtér, amelyet nemrégiben modernizáltak. Az országba menetrendszerű járatokat indít a Lufthansa, KLM, British Airways, Delta Airlines, Emirates, Egypt Air, Ethiopian Airline, South African Airways és Alitalia.
Az ország alábbi városaiban van belföldi reptér:
|
|
|
Vízi közlekedés
Tema és Sekondi-Takoradi a két nagy tengeri kikötő. 2002-ben felújították Tema kikötőjét, és modern terminálokat építettek.
A Volta-tavon árut és személyeket is szállítanak. A főbb kikötők a tó partján: Kpandu, Kete Krachi, Yeji és Yapei.
Vasúti közlekedés
A gyarmati időkben kezdődött el a vasút építése, amelyen nyersanyagokat és árukat szállítottak. Az első vonalat 1907-ben kezdték el építeni Sekondi és Tarkwa között. Mára a vasúti áruszállítás gyakorlatilag megszűnt, a vasúti pályák felújításra szorulnak, illetve új vonalak építésére lenne szükség.
Kultúra
Ghána legtöbb városa délen van, nagy részük a tengerparton. Bőség és nyomor egyaránt jelen van itt. Megtalálhatók a gyarmati múlt emlékei, a kétemeletes házak, elöl-hátul tágas verandákkal, amelyeket magas fa- vagy kőoszlopok támasztanak meg.
Északon a falusi lakosság főleg kerek, lapos vagy kúpos tetejű, sárból, gallyakból vagy más helyben található anyagból készült kunyhókban lakik. Egy-egy nagyobb család kunyhói kerítéssel vagy fallal körülkerített udvaron körben helyezkednek el. Az udvarban baromfit tartanak, itt raktározzák el a terményeket és pányvázzák ki éjszakára a nagyobb állatokat. Az ősök tisztelete ma is élő szokás és különböző szertartásokon emlékeznek meg a halottak szelleméről.
Minden ghánai városban - kicsiben és nagyban - van piacnap. Ezen a vidám és zajos eseményen az üzlet és a szórakozás keveredik. A nagyobb városok piacán szinte minden kapható: zöldség és szerelmi bájital, valamint a bennszülött hiedelmekre alapozott népszokások szerint készített bonyolult gyógyító szerek. A piacot a testes piaci mamák, azaz kofák uralják, akiknek üzleti fortélyai a maguk nemében egyedülállóak, politikai tájékozottságuk pedig helyi, regionális, néha országos ügyekben rendkívül figyelemre méltó.[15]
Képek a kultúráról
|
Oktatási rendszer
A függetlenség óta folyamatosan bővül a képzés, csökken az analfabéták száma. Az állami büdzséből 1994 és 2004 között 22% volt a képzésre fordított pénzösszeg aránya.
A 6 éves gyerek már iskolaköteles és ennek a minimuma 9 év.
A 2007-es oktatási reform bevezetése után a 4 éves gyerekeknek 2 évig óvodába, majd 6 éves kortól 6 évig általános iskolába, utána 3 évig Junior High School-ba kell járniuk, azután Senior High School-ban tanulnak 3 évet, ezután írják az érettségit (West African Senior Secondary Certificate Examination - WASSCE). Alternatívan lehet technikai iskolát végezni, ahol szakmunkás bizonyítványt kapnak a diákok.
Az országban 6 állami egyetem működik és számtalan magánegyetemet alapítottak.
Főbb egyetemek:
- Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi[16]
- University of Ghana, Legon[17]
- University of Cape Coast, Cape Coast[18]
- University of Education, Winneba[19]
- University of Development Studies, Tamale[20]
- University of Mines and Technology, Tarkwa[21]
- Ghana Institute of Management and Public Administration (GIMPA), Accra
- Central University College, Accra
- Islamic University College, Ghana, Legon[22]
- Methodist University College Ghana, Accra[23]
- All Nations University College, Koforidua[24]
- Catholic University College of Ghana, Fiapre[25]
- Pentecost University College, Accra
- Presbyterian University College, Abetifi[26]
- Valley View University, Oyibi
- Wisconsin International University College, Accra[27]
- Regent University College of Science and Technology, Accra
- Ashesi University College, Accra[28]
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
Az UNESCO az emberiség közös kulturális örökségéhez tartozónak tekinti:
- Erődítmények és várak az Accrai, a Közép és a Nyugati Régióban (1979) - Ghánában páratlan sűrűségben maradtak fenn a rabszolga-kereskedelem emlékei. A kereskedelem biztosítására 1482 és 1786 között számos erődöt és várat épített egész sor európai ország. Ezeket sohasem építették át, így Ghánában jól lehet tanulmányozni a kora újkori európai erődépítészetet.
- Az asantik hagyományos építményei (1980) - A rabszolgavadászatot nem európaiak, hanem afrikai emberek végezték, és ők hajtották a zsákmányukat a tengerpartra. E tevékenység katonailag erős, jól szervezett államokat kívánt. Ezen államok egyike volt az asantiké. Az asantik nem csak erős hadsereget állítottak fel, hanem egyedi, fejlett kulturájuk volt.
Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: Ghánai költők, írók listája
- Filmművészet
Zene
A hagyományos ghánai zene alaphangszere a dob. A nagy ünnepeken a falubeliek a piactéren ünnepelnek. Többfajta táncot táncolnak ekkor, amit dobbal kísérnek: Bosoe, Adowa, Agbadza, Taka, Kpanlogo. Északon a fuvola kedvelt hangszer.
A dobból többféle változat is létezik, de a legismertebb a donno-dob, amelynek mindkét oldalán van bőr, tehát mindkét oldalán tudnak játszani. További dobok: kpanlogo, djembe, conga, kete, etwiay és atumpan.
Gasztronómia
Ghánai konyha elég színes. A húsfélékben a marha, bárány, szárnyasok, kecske szerepel főleg, de vadhús is könnyen az asztalra kerül. Disznóhúst sokan vallási okokból nem fogyasztanak. A Guineai-öbölben és a folyók mentén halászat folyik.
A halat és a húsokat főleg rizzsel, kukoricával, kölessel, maniokával, yammal, taróval és édes krumplival fogyasztják el.
A kenyeret az asszonyok készítik el otthon. 3 fő kenyérfajta van: Sugar-Bread (édes, kalácsszerű, nagyobb cipó), Tea-Bread és Butter-Bread (nem cukrosak).
A tejtermékek elég drágák, így kevés tejet és sajtot esznek. Friss tejet és vajat is inkább importálnak.
A fő zöldségek: hagyma, paradicsom, sárgarépa, káposzta, zöldpaprika, bab, zöldbab, uborka, avokádó, padlizsán, spenót, okra, csilipaprika.
A ghánaiak 2 fő étkezést tartanak hagyományosan: délelőtt és este esznek.
Hagyományos ghánai ételek: Jollofrice (rizses hús), pörkölt, pálma leves, mogyoró leves, kelewele, banku, kenkey, gari és fufu.
Sportélete
Az országban a nemzeti sport a labdarúgás, 1957-ben alapították meg a Ghánai Futball Szövetséget (Ghana Football Association - GFA). 2006-ban vettek részt első ízben a világbajnokságon. A labdarúgó-válogatott eddig 4 alkalommal nyerte meg az Afrikai Nemzetek Kupáját (1963, 1965, 1978, 1982).
- Lásd még: Ghánai labdarúgó-válogatott
Ghána 2004-ben az olimpián 31 sportolóval vett részt, azonban nem tudtak érmet szerezni. Eddigi eredményeik az olimpiákon: 1 ezüst és 3 bronz. A legeredményesebb sportág az ökölvívás. A labdarúgó-válogatottjuk bronzérmes lett az 1992. évi nyári olimpiai játékokon.
- Bővebben: Ghána az olimpiai játékokon
Turizmus
Képek
|
Látnivalók
A 16. században a Guineai-öböl partvidékén egymás után épültek a rabszolgák fogva-tartására szolgáló erődök. A 19. századra már átlagosan 6 kilométerenként összesen 76 erőd sorakozott az Aranypart mentén. Az erődítmények egy része épségben fennmaradt, ezek ma Ghána nemzeti örökségei, a világörökség részei. Az ország belsejében fekvő Kumasi a 18. században virágzó Asanti Királyság fővárosa ma is őrzi a királyság hagyományát. Kumasi asanti épületei szintén a világörökség részei. Ghána településein az év szinte minden hónapjára esik valamilyen fesztivál. A papok, a törzsfők, a halászok, a vadászok megtartják színes maszkos, zenével és tánccal kísért ünnepségeiket.[29] További látnivalók Accra és a piacai, egyes tengerparti részek és halászfalvak, a vízesések és a nemzeti parkok.
Oltások
Javasolt oltások Ghánába utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (nagy a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (nagy a fertőzésveszély)
Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltások bizonyos területekre utazóknak:
- Járványos agyhártyagyulladás
- Kolera
- Veszettség
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Média
Újságok
Ghánában meglehetősen nagy a sajtószabadság. A rádió, TV és a sajtó különös megszorítások nélkül működhetik, talán a legszabadabban a kontinensen [3].
Megjelenő újságok:
|
|
A Ghanaian Times, a Daily Graphic és a Mirror kormányzati országos újságok.
Televíziók
A televíziózás Ghánában a legkedveltebb időtöltés. Az állami televíziócsatorna mellett az országban több csatorna is működik: Ghana Broadcasting Corporation (GBC).
Magántelevíziók: Metro TV, TV3, TV Africa, Private TV channel, Crystal TV (Kumasi), Multichoice (fizetős műholdas tv-csatornák)
Kábeltelevíziók: (MNET Cable, TV channel, V-NET Cable TV channel, Fantazia Cable TV channel, DSTV, Cable Gold).
Rádióadók
29 rádió FM adó működik Accrában, 17 Kumasiban (a második legnépesebb város) és tíznél több elszórtan az országban. 2 országos adó van: GBC 1 és GBC 2.
Ghánai rádióállomások |
---|
|
Ünnepnapok
- Január 1.: újév
- Március 6.: a függetlenség napja
- Május 1.: a munka ünnepe
- Nagy péntek
- Húsvét hétfő
- Május 25.: Afrika egységének napja
- Július 1.: a köztársaság napja
- December első pénteke: a farmerek napja
- December 25–26.: karácsony
- December 31.: a forradalom napja
- Id al-Adha: áldozati ünnep
- Id al-Fitr: a böjt megtörésének ünnepe (a Ramadán záró napja)
A két utolsó ünnepnap muzulmán ünnep. A holdnaptár miatt csúszó ünnepek, nincs előre rögzített időpontjuk, mint a karácsonynak.
Jegyzetek
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?end=2021&locations=GH&start=2021
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ Nemzeti parkok Ghánában Archiválva 2013. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Forrás:A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008
- ↑ The World Factbook
- ↑ A Ghánai Parlament (angolul)
- ↑ Regisztrált politikai pártok Ghánában
- ↑ Peter Bossman cikke az enwikin
- ↑ BBC: Slovenia elects Peter Bossman as first black mayor[halott link] (angolul)
- ↑ Környezeti igazságosság
- ↑ Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba
- ↑ A Tudatos Vásárló egyesület sajtóközleménye[halott link]
- ↑ Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ Új olajország születik 2018-03-18
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi
- ↑ University of Ghana
- ↑ University of Cape Coast. [2007. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 2.)
- ↑ University of Education, Winneba
- ↑ University of Development Studies, Tamale. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 27.)
- ↑ University of Mines and Technology, Tarkwa
- ↑ Islamic University College, Ghana
- ↑ Methodist University College Ghana
- ↑ All Nations University College, Koforidua. [2008. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 27.)
- ↑ Catholic University College of Ghana. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 15.)
- ↑ Presbyterian University College, Abetifi
- ↑ Wisconsin International University College, Accra. [2008. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 27.)
- ↑ Ashesi University College, Accra
- ↑ Lerner János: Világutazók atlasza
Források
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk
- Ghanaweb.com
- A ghánai Választási Bizottság Honlapja
- Datenmaterial
- művészet
- országinformációk
- hivatalos oldal
- a parlament oldala
- A bíróság oldala
- Adatok a világról -- Ghána
- BBC Országprofil: Ghána
- Az amerikai Kongresszusi Könyvtár anyaga Ghánáról
- Francz Norbert: Az alkotmányos dekolonizáció példája: Ghána függetlenedése (Pécs: PTE BTK) 2013.
- Francz Norbert: A független Ghána első évtizede (Budapest: ELTE BTK) 2016.