Ugrás a tartalomhoz

Geszteréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2020. december 1., 17:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népcsoportok)
Geszteréd
Geszteréd címere
Geszteréd címere		 Geszteréd zászlaja
Geszteréd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásközség
PolgármesterSzabó József (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4232
Körzethívószám42
Testvértelepülései
Lista
Szlovákia Ágcsernyő
Népesség
Teljes népesség1623 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 47′
Geszteréd (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Geszteréd
Geszteréd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Geszteréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Geszteréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-délnyugati részén a megyehatár közelében fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Észak felől Nagykállóval, keletről Birivel és Balkánynyal, északnyugatról Érpatakkal, délről Bökönynyel, Hajdúhadházzal és Hajdúsámsonnal határos.

Településrészei:

  • Lovastanya Balkánytól 3 km-re, Geszterédtől 1 km-re található. A Lovas család birtoka volt évekig. 1990-ig Balkányhoz tartozott. Található itt egy magtár. Lakossága: 10 fő.
  • Nyíritanya Geszterédtől 2 km-re északra található. Lakossága: 8 fő.
  • Szállásföld Balkánytól 11 km.-re, Déssy tanyától 3 km-re, Hajdúhadháztól 15 km-re található. Lakossága 21 fő. Különlegessége, hogy Geszteréd felől nem lehet megközelíteni. Itt található a hajdúhadházi katonai gyakorló tér.

Története

Geszteréd a honfoglalás korától lakott település, területe azonban már a bronz-korban is lakott hely lehetett, itt Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szablya több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.

A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben.

A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták.

1335-ben a falu a Balogsemjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders családé lett, melynek egészen a 17. század elejéig volt itt részbirtoka. 1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett.

17. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is. A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált. 1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbeli falvak lakosainak bérbe adták legeltetésre.

1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg megyei szökött jobbágyokat telepített le rajta.

A 18. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig.

A 19. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy, stb. családok is.

A 20. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos. 1927. május 24-én a község közelében egy disznó túrta ki a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori vezéri leletegyüttesét.[3]

Közélete

Polgármesterei

A településen 2011. december 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület szeptemberben feloszlatta magát.[13] A polgármesteri posztért elindult az addigi polgármester is, de hozzá képest az egyetlen kihívója több mint kétszeres mennyiségű szavazatot szerzett.[10][11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1761
1718
1718
1646
1643
1623
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,7%, református 13,2%, görögkatolikus 17,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,6% (14,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

  • Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola
  • Közművelődési és Iskolai Könyvtár
  • Gajdos János Művelődési Ház
  • Polgármesteri hivatal
  • Egészségügyi központ
  • Római katolikus templom
  • Református templom

Nevezetes szülöttei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Geszterédi Aranyszablya Archiválva 2016. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, geszterediaranyszablya.hu
  4. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  10. ↑ a b Geszteréd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. december 4. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. ↑ a b Kemény polgármestere lett Geszterédnek (magyar nyelven) (html). hirado.hu, 2011. december 5. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  12. ↑ Geszteréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  13. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Geszteréd Helységnévtár

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Érpatak Nagykálló Biri
Újfehértó

Észak
Nyugat  Geszteréd  Kelet
Dél

Balkány
Téglás Bököny Lovastanya
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Geszteréd&oldid=23309832”