Rábasömjén
| Rábasömjén | |
 | |
| A Szent Márk templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Sárvár |
| Irányítószám | 9600 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Rábasömjén
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábasömjén témájú médiaállományokat. | |
Rábasömjén Sárvár egyik földrajzilag különálló, a várostól északra fekvő városrésze.
Megközelítése[szerkesztés]
Két főút is húzódik a közvetlen közelében, lakott területeitől keletre a 84-es, délre pedig a 88-as, úgyhogy azok révén az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető. Sárvár központja és az északnyugati szomszédjában fekvő Ölbő felől a 8446-os úton érhető el.
Történelem[szerkesztés]
Első írásos említése 1293-ban történt.[1] 1359-ben kelt feljegyzés papjáról, ami alapján feltételezhetően temploma is volt ekkor. Az 1698-as egyházlátogatáskor leírják, hogy a keletelt temploma a község közepén áll, amelyet fal vesz körül díszes kapuval és kőtoronnyal. Szentélye és sekrestyéje boltozott. Kegyura a Nádasdy család lehetett. A templom körül egykor fal védmű volt, amely egy temetőt is magába foglalt. Az Árpád-kori eredetű temető létét a templomtól nyugatra 2010. május 13–21. között csatornázás során végzett régészeti feltárás igazolta. A soros temető használata a rendelkezésre álló adatok szerint legkésőbb a 11. században, az írott források alapján a 13. század elején megkezdődött.[2]
Jelenleg ez a település orsó alakú központi tere, északi oldalán korszerű játszótérrel, délen parkosítással.[1] A közigazgatás egykori épülete 1913-ban épült, díszes homlokzattal és szoborfülkével benne Szűz Máriával. A falu klasszikus utifalvak típusához tartozik, fésűs beépítésű hagyományos parasztházakkal. A közelmúltban a tradicionális parasztházak helyén korszerű otthonok épületek.
Dr. Borovszky Samu szerint "Rába-Sömjén, magyar község, 54 házzal és 498 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. Kath temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. A sárvári uradalomhoz tartozott."[3]
1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Sárvár-Zalabérrel is.
1943-ban jelent meg Szenttamási Babos Lajos (szerző) és Dr. Pável Ágoston (szerkesztő) tollából A sárvárvidéki körjegyzőség története- Alcím: Csénye, Kissitke, Nagysitke és Rábasömjén községek monográfiája. Babos Lajos - körjegyző (Nemeskolta, 1895. jún. 29. - Sárvár, 1967. okt. 7.) 1928-ban került a sárvárvidéki körjegyzőségre és 1946-ig dolgozott ott. Több, mint 8 évi gyűjtőmunka eredménye lett ez a kötet.[4][5]
1964-ben olajkutatás során tárták fel a rendkívül magas ásványi anyag tartalmú rábasömjéni forrást. A forrásból készült az 1980-as évek közkedvelt terméke a Sárvári Termálkristály. Maga a termálkristály nem a Sárvári Termálfürdőt vízzel ellátó kútból, hanem a Rábasömjéntől keletre lévő, a falu határában álló forrás vizéből készült. A fürdősót forgalmazó cég azóta megszűnt.[6]
1968-ban Sárvár városhoz csatolták.
2010-2012 március 12. között 872 millió forintból elkészült a városrész csatornarendszere.[7]
2010-ben új játszótér létesült.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Temploma Szent Márk tiszteletére szentelt. Felújítására 1775-ben, bővítésére 1935-ben került sor. Az alaprajza latin kereszt alakú. A román stílusú ikerablakai a nyugati és déli oldalán található a toronynak, amelyeknek a kibontására 1970-ben került sor. Az 1933-ban kapott neoromán homlokzat-architektúrát az 1973-as tatarozáskor eltüntették.
- A templom előtt áll egy 1869-ben emelt kőkereszt.
- A templomtól délre áll a parkban az I. és II. világháborús hősi halottak emlékműve.
- A templom mögött egy kerítésfalban kialakított fülkében áll Mindszenty József 2011-ben felállított szobra. Mellette 2013-ban állított emléktábla emlékeztet a kommunizmus alatt üldözött szombathelyi egyházmegyés papokra.
- Rábasömjéni forrásból elkészített Sárvári Termálkristály.
Képgaléria[szerkesztés]
-
Egykori polgármesteri hivatal -
Egykori polgármesteri hivatal -
Volt Önkormányzat szobordísze -
Mindszenty szobor a templom mögött -
Szombathelyi egyházmegye áldozatainak emléktáblája -
Szent Márk templom -
Szent Márk templom oldalsó szépen faragott kőkeretes kapuja -
Az I. és II. világháborús emlékmű a templom melletti parkban -
Vasútállomás egykori épülete -
Vasútállomás a volt vágányok felől
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek – Szombathely, 1983 - 349. o.
- ↑ Államalapítás kori temető Rábasömjén temploma mellett. Régészeti adatok Vas megye templom körüli temetőinek kialakulásához.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ Szenttamási Babos Lajos: A sárvárvidéki körjegyzőség története
- ↑ Történelmi arcképcsarnok Vas megye 1998.. [2014. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
- ↑ 4. Rábasömjéni Termálkristály?
- ↑ Megépült Sárvár-Rábasömjén csatornarendszere
