Tápiószele
Tápiószele | |||
Tápiószele városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykátai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dobos Imre György (független)[1] | ||
Irányítószám | 2766 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5928 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 158,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″ | |||
Tápiószele weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószele témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tápiószele város Pest megyében, a Nagykátai járásban.
Fekvése
Ceglédtől észak-északkeletre, Nagykátától délkeletre, a 311-es főút és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal (Tápiószele vasútállomás) található.
Története
Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték.
Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Józef Wysocki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky Henrik is. Az első világháborúba 1510 fő vonult be katonának, 207 fő nem tért haza. A második világháborúban 138 tápiószelei halt hősi halált, emlékműveiknél zajlanak a községi ünnepségek.
A környék munkaerőpiacán jelentős tényező a Kohászati Gyárépítő Vállalat, majd Ganz Ansaldo, később Ganz Transelektro néven működő gyár. 2009 október 15. óta az indiai tulajdonú CG Electric Systems Hungary Zrt, ahol nagy teljesítményű transzformátorokat, villamos forgógépeket, nagyfeszültségű hálózati kapcsolókészülékeket állítanak elő.
2009. július 1-je óta város.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Molnár János (független)[3]
- 1994–1998: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgári Egyesület-Gazdakör)[4]
- 1998–2002: Balázs Ferenc (független)[5]
- 2002–2004: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgárok Egyesülete)[6]
- 2005–2006: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[7]
- 2006–2010: Kovács Ferenc (Társaskör)[8]
- 2010–2014: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[9]
- 2014–2015: Majoros Tibor (Tápiószelei Polgári Egyesület) [10]
- 2015–2019: Kovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[11]
- 2019-től: Dobos Imre György (független)[1]
A településen 2005. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] mert a Parlament – még tisztázást igénylő okból – feloszlatta az előző képviselő-testületet.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de (csekély különbséggel) alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]
Bő tíz évvel később, 2015. augusztus 9-én újból hasonló ok miatt kellett időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást tartani.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[11]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5992 | 6010 | 5827 | 5866 | 5943 | 5928 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 8,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,5% (30,8% nem nyilatkozott).[14]
Látnivalók
- Blaskovich Múzeum
- Makovecz Imre által tervezett Művelődési ház és Általános iskola (Farmosi út)
- Nyaranta hagyományosan különféle rendezvényeknek (motoros-találkozó, országos nyugdíjas-találkozó, koncertek) ad helyet a Népkert, amelyekre az ország minden részéből érkeznek vendégek.
- Attila Park[halott link]: Tápió-menti idegenforgalmi kulturális központ rendezvényekkel és szállodai szolgáltatással.
A kúria
A tápiószelei Blaskovich Múzeum (valójában Közgyűjtemény) az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A berendezés, a műkincsek és a személyes tárgyak által megelevenedik a húszas-harmincas-negyvenes évek vidéki köznemesi életformája. Blaskovich János és György műgyűjtő, régész, irodalmár tevékenységet folytattak és szenvedélyes vadász hírében álltak (ezt azonban csak a természet közelsége és a nemes vadak szeretete inspirálta, nem az "úri divat"). A család tápiószentmártoni birtokán lótenyésztés folyt, innen származik Kincsem, a legyőzhetetlen versenyló.
A szelei kúriában a helybéli emberek dolgoztak, ők művelték a 200 hektárnyi birtokot is a falu körüli területeken. A konyhalány, szobalány és szakácsnő a kúria erre elkülönített részében laktak. A falu lakóival a fivérek hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak, mindketten köztiszteletnek örvendtek. Legfőbb érdemük a kúria megóvása mellett a szelei közművelődésben vállalt vezető szerepük.
A Növényi Diverzitás Központ
A Növényi Diverzitás Központot 2010. november 1-jén alapította a vidékfejlesztési miniszter az 1959-ben létesített Agrobotanikai Intézet jogutódjaként. Az intézet elsődleges feladata a génmegőrzés.
Híres szeleiek
- Börtsök Samu festőművész.
- Rákóczy János (honvéd őrnagy, Kossuth titkára)
- Danielis János (a feldunai hadsereg 1848-as főhadbiztosa)
- Flór Ferenc (a szabadságharc tábori orvosa, később a Rókus Kórház igazgatója)
- Simonffy Kálmán dalszerző (Petőfi, Arany, Vörösmarty verseinek megzenésítője)
- Dubraviczky Simon (Pest megye első alispánja)
- Kankriny Emília (Petőfi Sándor szerelme - itt is nyugszik)
- Bodrogi József (országos ifjúsági asztalitenisz bajnok)
- Viczián István politikus, államtitkár, országgyűlési képviselő
- Benkó Imre irodalomtörténész
- Sipos-Ete Álmos Dr. református lelkipásztor, 34 évig szolgált a városban (itt is nyugszik 2015)
- Kácsor István válogatott súlylökő, háromszoros magyar bajnok
- Kácsor Gréta válogatott kézilabdázó
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ a b Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b c Tápiószele települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. január 23. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ a b Tápiószele települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Tápiószele Helységnévtár