Miksavár
| Miksavár (Macinec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávavásárhely |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1077 |
| Polgármester | Mladen Horvat |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 484 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 16° 19′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 16° 19′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miksavár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miksavár (horvátul: Macinec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 8 km-re nyugatra, központjától Drávavásárhelytől 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A mai falu területén már az 1. században állt a rómaiak Maxentia nevű erődítménye, mely a 7. századig létezett. Emléke azonban a további századokra is fenn maradt, úgyhogy a falut még 1077-ben is "Maksencija" néven említik először. Miksaváron már 1334-ben állt a Szent Márton tiszteletére szentelt templom, melyet ekkor a templomosok gondoztak. Az ezt követő gótikus kápolnát 1475-ben szentelték fel, ezt egy máig fennmaradt dátumos konzol igazolja. A kápolnát később későgótikus templommá bővítették. A mai templomot, mely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére van szentelve 1878 és 1881 között építették.
Vályi András szerint " MACZINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[2]
A 18. század végén Miksavár önálló közigazgatású település lett, majd 1818-tól önálló plébánia is, addig ugyanis Drávavásárhelyhez tartozott. A település fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal 1860-as megépülése. A népiskolát 1857-ben alapították, két évvel később megépült az első iskolaépület is, ahol 1901-től zágrábi apácák tanítottak. Négy falu gyermekei jártak ide. Az iskola 1956-tól nyolcosztályos lett. A mai iskolaépület 1989-ben épült.
A falu 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1913-ban Lipnjak plébános megalapította az itteni híres vegyeskart. 1922-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet, mely a település legrégibb egyesülete. 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. A helyi labdarúgó klubot 1973-ban alapították, a sportház 1986-ban épült. A falu napját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartják. 2001-ben 618 lakosa volt.
Nevezetességei
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot mai formájában 1878 és 1881 között építették. Ma már nemcsak vallási, hanem kultúrtörténeti emlékhely is. Ma már nemcsak vallási, hanem kultúrtörténeti emlékhely is. Restaurálása folyamatban van.
Híres emberek
Itt született 1884-ben a muraközi horvát nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja dr. Ivan Novak. A Magyarországtól történt elszakadás után a muraközi gazdasági és politikai élet szervezője, a Muraköz első polgári biztosa. Az ő nevét viseli a falu iskolája.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
