Barabás (település)
| Barabás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Daróczi Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4937 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 799 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′Koordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′ | |||
 Barabás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Barabás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye északkeleti peremén fekszik, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.
A közvetlen szomszédos települések, a határ magyar oldalán: délkelet felől Beregdaróc, dél felől Gelénes, délnyugat felől Vámosatya és Tiszavid, nyugat felől pedig Tiszaadony és Tiszakerecseny. Közigazgatási határa északon, több mint 17 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Mezőkaszony (Косонь).
Megközelítése[szerkesztés]
A község az ország belsőbb részei felől három irányból érhető el: Tiszaadony érintésével a 4121-es, Vámosatya felől a 4123-as, Csaroda-Gelénes felől pedig a 4124-es úton. A 4121-es út a település közigazgatási területén határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.
Története[szerkesztés]
Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.
1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.
1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.
A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.
A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.
A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 846 | 831 | 916 | 991 | 793 | 799 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,7% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 69,3%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 4,1% (16,3% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,1% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 56,7% református, 3,9% görög katolikus, 1,6% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).[5]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Daróczy Pál (független)[6]
- 1994-1998: Daróczy Pál (független)[7]
- 1998-2002: Daróczy Pál (Fidesz)[8]
- 2002-2006: Daróczy Pál (független)[9]
- 2006-2010: Daróczy Pál (független)[10]
- 2010-2014: Daróczi Gábor (független)[11]
- 2014-2019: Daróczi Gábor (független)[12]
- 2019-től: Daróczi Gábor (független)[1]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - A középkorban épült templom tornyát a 15. században emelték, később barokk stílusban átépítették.
Természeti értékei[szerkesztés]
Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bereg vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Barabás Helységnévtár
- ↑ Barabás Helységnévtár
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
