Érsemjén
| Érsemjén (Șimian) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érsemjén |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417545 |
| SIRUTA-kód | 31342 |
| Népesség | |
| Népesség | 2156 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2061 [1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 91,74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 22° 05′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 22° 05′ 21″ | |
 | |
| Érsemjén weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Érsemjén (románul: Șimian): falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, Érkenéz és Érselénd tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Az Érmelléken, Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar Semjén személynévből származik. Előfordul Érsemlyén írásmóddal is.[2]
Története[szerkesztés]
1321-ben Wysimean néven említik először.
Érsemjén a 14. század elején Simián és Újsimián néven, mint a Balogsemjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is. 1445-ben a falu a Zólyomi család birtoka volt. 1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le. 1560-ban a Makófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt.
Itt született Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én. Az 1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal: Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX. A szobor felállításának költségét Krajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.
A település közelében, attól keletre feküdt egykor Kincse, mára elpusztult település is.
Kincse[szerkesztés]
Kincse (Küncsej) nevét 1291–1294 között említette először oklevél Kunchey néven, mikor Kunchey falu első fizetéskor 24 kepe tizedet adott a püspöknek. 1338-ban Kynche, 1489-ben Kencse, 1342-ben Kenche néven írták. 1318-ban egy oklevél szerint a kincsei nemesek Lecsméren vettek földet, majd 5 évvel később, 1323-ban ugyanők eskütársként szerepeltek. 1323-ban említette oklevél Johanes fia Mauritii de Kenche, valamint Thomas' dictus Nakas nob. de Kenche nevét, majd 1338-ban Pauli dicti Nakas Kynche volt említve. A későbbiekben neve többet nem szerepelt, valószínűleg elpusztult. Kincse nevét 1864-ben Pesty Frigyes is említette, mint Érsemjén határában levő helynevet.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt. 2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született:
- Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) költő, nyelvújító. Szülőháza emlékmúzeum, szobrát 1907-ben leplezték le a faluban.
- Dobsa Ferenc (1768. március 28. – ? szibériai száműzetésben 1813 után) orvos és országgyűlési követ.
- Fráter Lóránd (1872. június 17. – Budapest, 1930. március 13.) nótaszerző. Emléktábla hirdeti munkásságát.
- Csiha Kálmán (1929. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2007. november 7.) református püspök, költő, publicista.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Pásztor Emil: Érsemlyén vagy Érsemjén? In: Magyartanítás, 2001 (42. évf.), 2. sz., 25. o.:„[…] Maga Kazinczy, aki csak kisgyermekkorát és a fogságából való szabadulását követő néhány évet töltötte ebben az érmelléki (az Ér folyócska melletti), ma Romániához tartozó faluban, ennek a nevét – valamilyen hagyomány alapján – ly betűvel és persze kötőjeles formában szerette írni: Ér-Semlyén. […]
Talán épp Kazinczy íráshagyománya alapján terjedt el az utókor Kazinczy-életrajzaiban az ly betűs Érsemlyén írásforma, holott nyelvtörténetileg nézve csak a ma használatosabb (j betűs) Érsemjén alakot fogadhatjuk el a jelenkori megemlékezésekben és tankönyvekben. […]
Mi szól a szülőfalu nevének j betűs, tehát Érsemjén írásformája mellett? Az, hogy ennek Semjén néveleme a Simon személynévnek régi magyar Semján vagy Semjén változatából ered, amelyben a j hangot sohasem jelölte ly vagy l betű. A Földrajzi nevek etimológiai szótára (szerk. Kiss Lajos, Bp., 1988.) ilyen okleveles adatokat közöl a falu nevének írásmódjáról: 1604-ből Eersemien (kiejtve: Érsemjén), 1708-ból Ér-Semjén. Hasonló magyarázó adatokat találunk ebben a szótárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kállósemjén és Kérsemjén, valamint a bodrogközi Semjén község nevének eredetéről is. Az utóbbinak a szócikkében megjegyzi a szótár, hogy a régi, Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat Zemplén vármegyei kötetének 107. oldalán téves – »modernizált« – az 1280-ból ly betűvel közölt Semlyén adat.
A Zala vármegyei Semjénháza falunév is jól érzékelteti, hogy benne a Semjén eredetileg személynév volt: nyilván az egykor ottani birtokos család neve. (Vö. Orosháza). Semjén nevű birtokos család többfelé élhetett az országban.
Megjegyzem még, hogy az 1860 táján megjelent hatkötetes Czuczor–Fogarasi-szótár a Semlyén szócikk helyneveit a helyesebben j betűs Semjén szócikkbe utalta át, köztük a bihari Érsemjén nevét is.
Ha ma élne Kazinczy Ferenc, és rendelkezésére állanának a régi oklevelek nyelvtörténeti adatai, bizonyára azt javasolná a mi korunknak, hogy ne ly, hanem j betűvel írjuk az ő szülőfalujának nevét: Érsemjén. A Trianon előtti Magyarország térképein s a mai történelmi atlaszokban többnyire ezt a helyesebb írásformát találjuk.”
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}