Acsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2019. február 20., 12:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kékít)
Acsa
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Acsa címere
Acsa címere		 Acsa zászlaja
Acsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterSzekeres Rezső János (független)[1]
Irányítószám2683
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség1297 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″
Acsa (Pest vármegye)
Acsa
Acsa
Pozíció Pest vármegye térképén
Acsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Acsáról szól. Hasonló címmel lásd még: Acsa (egyértelműsítő lap).

Acsa község Pest megyében, a Váci járásban. A község mai neve Acha személynévből származik, amely az ótörök aca (rokon) szóból ered.

Fekvése

Budapesttől 60 km-re északra van. Közelében található két nagyobb város Vác és Aszód, melyektől egyaránt 25–25 km-re fekszik.

A község a Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el.

Megközelíthetősége

Lakossága

A településen jelentős számú a szlovák (tót) származású lakos, akik hagyományőrző csoportokon keresztül őrzik identitásukat. Galgóczy így írt erről 1877-ben: "Tótosan Jacsa, kevés magyarral, némettel vegyül itt tót község, Nógrád megye felé eső határán.”[3]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1407
1402
1390
1386
1276
1297
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% németnek, 8,6% szlováknak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,5%, református 1,8%, evangélikus 47,7%, felekezeten kívüli 6,8% (21,2% nem nyilatkozott).[4]

Története

Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak. Első írásos, oklevélbeli említése 1341-ből származik Acha írásmóddal. Ekkor Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették. 1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került. A török megszállás alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedett települést ezután szlovákokkal telepítették be. A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15 000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket (Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.

1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt. Ebből 237 római katolikus, 888 evangélikus, 27 izraelita volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váczi járásához tartozott.

Nevezetességei

A Prónay-kastély ebédlője (1910)

Intézmények

Oktatás

Sport

Egészségügy

Hivatal

Híres emberek

A település a filmekben, irodalomban

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Galgóczy 1877, 121-123
  4. ↑ Acsa Helységnévtár
  5. ↑ Gyürke Kata: Brazilok: Foci, romák, szerelem, politika. magyar.film.hu, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2018. március 25.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acsa&oldid=21005475”