Szamosszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 00:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Szamosszeg
Szamosszeg címere
Szamosszeg címere		 Szamosszeg zászlaja
Szamosszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterGergely Lajos (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4824
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1653 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 22′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 22′
Szamosszeg (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szamosszeg
Szamosszeg
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamosszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosszeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szamosszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Szatmári-síkság keleti csücskében, a Szamos folyó nagy kanyarulata és a Kraszna folyó között fekvő település, Nyíregyházától 72 km távolságra. Szomszédos települései: nyugatról Nagydobos, keleti irányból Szamoskér. A település lakónépessége: 2040 fő, belterülete 231 ha. külterülete 3.299 ha. A 41-es útról Vásárosnaménynál leágazó alsórendű úton érhető el, A településen vasútállomás nincs, a legközelebbi vasútállomás a Záhony-Mátészalka vasútvonalon Nagydoboson található.

Közigazgatás-története

Az eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozó települést 1411-ben királyi engedéllyel Szabolcs vármegyéhez csatolták birtokrészeivel együtt.[3] Mint szabolcsi exclavét, az 1827. évi XXXIV. tc.-kel ismét átkebelezik Szatmár vármegyéhez.

Története

Szamosszeg nevét a folyószabályozás előtti Szamos egyik hatalmas kanyarulatáról, szegéről kapta Szamos előtagja a település folyó melletti fekvésére utal.

Nevének első említése 1290-ből ismert (Zomuszigh-alakban IV. László okleveléből, melyben vámszedőit szólítja fel, hogy a Szamoson egészen Szamosszegig a Balogsemjén nemzetségbeli Mihálytól és fiaitól ne szedjenek vámot hajóik után.

Szamosszeg az egészen eddig kiterjedő Ecsedi-láp északi csücskében állt. A falu Szamos folyón lévő átkelőhely(vámhelye) a középkori hadi- és kereskedelmi nagy utat kötötte össze a folyó bal partjával, mely út főbb állomásai voltak a közeli Gyarmat és Szatmár).

Szamosszeg 1312-ben a Borsa nemzetségbeli Kopasz nádor birtoka volt, neje után.

A falut a király 1350 után eladományozta, birtokosai a Cudarok lettek, majd rövidebb ideig a Rozgonyiak, Várdaiak. Ekkortájt tűnnek fel a Perényiek is. Ők 1945-ig birtokoltak a községben. Szamosszegnek talán fontos révátkelőhely volta teremtette meg egy időben a városias jellegű fejlődést. Ez idő tájt lakóit civisnek, polgárnak nevezik, és az ítélkezés joga a magánföldbirtoklások idején is a bíráké, esküdteké és hospeseké.

A 18. századtól a Perényiek mellett a 19. század közepéig főleg a gr. Károlyi, hg. Eszterházy, Lónyay család-ok, majd a múlt század elején a Perényi, Károlyi és Mandel családoknak vannak itt nagyobb birtokai.

Határában több középkori elpusztult falu nyoma lelhető fel, mint például BACHNA, ez a település 1322-ben tűnik fel (p. Bachna alakban) a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály fia István falujaként, melyet a közelben lévő hermánszegi és jánki népek pusztítottak el. Bachna neve a feltevések szerint a szláv bástya (torony) szóból származhat, s névadója talán a IV. László engedélyével a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály építtette vár lehetett.

A község története során sokat szenvedett a Szamos árvizei miatt, utolsó emlékezetes dátum 1970. május 14-15, amikor a település egy részét újból elöntötte.

A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920-as évek elejétől körjegyzőség, hozzátartozott Szamoskér. 1971-től önálló községi tanács, majd 1973-tól közös községi tanács székhelye, Szamoskér társközséggel. Jelenleg körjegyzőségi székhely Szamoskér község tartozik hozzá.

A település a domborzati viszonyokhoz igazodó szabálytalan alaprajzú többutcás község. Az utcák csatlakozásánál tölcsérszerű bővültek alakultak ki, s ezekre néznek a szélesebben terpeszkedő korábban rangos porták. A magasabb területeket kirajzoló az azt követő utcás szerkezet település az elmúlt évtizedekben a korábbi utcák folytatásában fejlődött tovább. Itt is és az archaikusabb településrészben is az utcák előkertkes beépítésűek. A településre kizárólag a szalagtelkes forma a jellemző. Gyakorlatilag minden udvar soros beépítésű, s valamennyin a tagolt épületrendezés figyelhető meg.

A község lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat 1960-ban még 3000 fő feletti népességet számlált, ez napjainkra 2200 fő alá csökkent. Az árvíz hatására kialakult tömeges elvándorlás napjainkra sem fordult át, hiszen az elköltözők száma meghaladja a betelepülőkét, s ezt a folyamatot erősíti a természetes fogyás. Sok az időskorú, arányuk az összlakosságon belül eléri a 30%-ot.

A község infrastrukturális ellátottsága a megyei összehasonlításban megfelelő. 1991-1994 között valósult meg a vezetékes gázellátás, a telefonhálózat kiépítése. A 737 lakás 90%-a kap vezetékes ivóvizet, 75%-uk vezetékes gázzal füthető. 2001-ben átadásra került a teljes belterületi szennyvizelvezető hálózat, valamint korszerű szennyviztisztitó telep.

Mai lakóinak nagy része mezőgazdaságból él.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Molnár András (független)[4]
  • 1994–1998: Molnár András (független)[5]
  • 1998–2002: Molnár András (független)[6]
  • 2002–2006: Oláh János (független)[7]
  • 2006–2010: Oláh János Miklós (független)[8]
  • 2010–2012: Oláh János Miklós (független)[9]
  • 2012–2014: Gergely Lajos (Fidesz)[10][11]
  • 2014–2019: Gergely Lajos (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Gergely Lajos (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2012. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1955
1932
1946
1684
1669
1653
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,7%, református 74,9%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 2,7% (11,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

  • Műemlék jellegű református templomát 1843 és 1863 között építették az elpusztult előző helyett.
  • Copf stílusban készült szószékét valószínűleg az elpusztult templomukból hozták át.

Híres emberek

Itt születtek:

  • Kovács Sándor (1860 Szamosszeg) hírlapíró is itt született.
  • Szabó Béla levéltáros (Szamosszeg, 1905. szeptember 30. – Zalaegerszeg, 1984. december 27.)
  • Bodó Sándor (1920–2013) festőművész
  • Ozsváth Sándor művelődéstörténész, tanár, újságíró (Szamosszeg, 1950. január 29.)

Itt élt:

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Maksai Ferenc: A középkori Szatmár m.,1940
  4. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. ↑ a b A 2012. november 18-i időközi választások eredményadatai (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2012. november 18. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg (a polgármester-választás adatainak webhelyén is az egyéni listás választásnak a maga helyén már helyesen rögzített, szkennelt jegyzőkönyve olvasható).
  12. ↑ Szamosszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  13. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsorai (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
  15. ↑ Szamosszeg Helységnévtár

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szamosszeg&oldid=23578162”