Pátroha
Pátroha | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4523 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2767 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 74.6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 00′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 00′ | |||
Pátroha weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátroha témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pátroha község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése
Pátroha Nyíregyházától mintegy 35 kilométerre található a Rétköz területén. A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Nyírtass közelében balra kanyarodva, innen 5,5 km; vasúton: a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.
Története
A falu nevének eredete bizonytalan, lehet szláv eredetű is, de magyar személynév is. Eredeti neve Legyr volt, de mint terrát említik e néven 1232-ben, tehát akkor aligha lakott hely. Majdnem bizonyos, hogy a várispánsági szervezetbe tartozó királyi birtok volt, ,későbbi Őr jelzője is utal ere.
1290-ben IV. László kun hívének, Zvetunnak magszakadása révén reá háramlott Patruh nevű birtokát Kállay Mihálynak adományozta. Az adományos kunok egy részének utódai 1322-ben még éltek, mert ezek adták el a Béla és István királyok által adományozott birtokot Magyar Pál gímesi (Gymus) várnagynak. Más részét pedig Barabási Iván adta el ugyanannak. Kállay Mihály utódai atyjuk részét 20 márka ellenében adták el Magyar Pálnak. A falu hatalmas határral rendelkezett és ez idő tájt két részre oszlott. a templomos részt Egyházas-, a másik falut Őrpatrohának nevezték. 1354-ben Magyar Pál Erzsébet leányának adta leánynegyed fejében.
A 14. század végén a váradi püspök és Várdai János volt a földesura, a 15. század elején még a két földesúr perel egymással érte, de 1470 óta egészében a Várdai-birtokhoz tartozott. Ettől kezdve sorsa egy a Várdai-uradalom sorsával.
1556-ban 39 dézsmafizető jobbágya alapján 195-200 lakója lehetett. A Várdai-örökségből Nyáry Pál birtokába jutott 1603-ban, majd a Lónyay, a Barkóczy, az Esterházy és a Bercsényi család tartott nőági örökség címén rá igényt.
A 18. században az Esterházy és Barkóczy család maradt a két legnagyobb földesúr, mellettük számos középnemesi család alkotta az itteni közbirtokosságot.
A jobbágyfelszabadítás idején 642 lakosa volt, és jellegzetes kisnemesi falunak számított.
A falu határába olvadt be a Bajul nevű, 1324-ben Karászi Sándor birtokaként emlegetett hely. Ez talán azonos a mai napig élő Bajor nevű határrésszel, amely a határ délnyugati sarkában fekszik.
Másik középkori hely Doboka; ma is élő határnév a berkeszi útfélen.
1325-ben tűnik fel Tass határjárása során Magyar Pál birtokaként. Később Diósdoboka a neve.
Végül a középkorban, ugyancsak 1324-ben említik a Temeháza alias Miskolc nevű lakott helyet. Ez is élő helynév a mai határ délkeleti részén.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Szikszai András (független)[3]
- 1994–1998: Szikszai András (független)[4]
- 1998–2002: Tóth Sándor (FKgP)[5]
- 2002–2006: Tóth Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Sándor (független)[7]
- 2010–2014: Tóth Sándor (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Tóth Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Tóth Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választáson nem kevesebb, mint 11 polgármesterjelölt indult el, ez országos rekord volt abban az évben. (Ez a szám magasabb annál is, mint amennyi ugyanazon a választáson a megválasztható önkormányzati képviselők száma volt a községben!)[4]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2905 | 2938 | 2927 | 2821 | 2795 | 2767 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,4%, református 63,4%, görögkatolikus 5,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,1% (9% nem válaszolt).[11]
Nevezetessége
Közlekedés
Közúti közlekedés
Vasúti közlekedés
Galéria
-
Az iskola
-
A községháza
-
A református templom
Jegyzetek
- Rózsa Zoltán - Szigeti Judit 2019: A kincset őrző oroszlánok - Egy különleges gyűrűtípus a tatárjárás előestéjén. Határtalan régészet IV/2.
- ↑ a b Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Pátroha települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Pátroha Helységnévtár