Kerekegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2021. május 8., 08:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Megközelítése)
Kerekegyháza
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza egykori vasútállomása
Kerekegyháza címere
Kerekegyháza címere		 Kerekegyháza zászlaja
Kerekegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásváros
PolgármesterDr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6041
Körzethívószám76
Testvértelepülései
Lista
Gutor
Népesség
Teljes népesség6448 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 13″, k. h. 19° 28′ 37″
Kerekegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Kerekegyháza
Kerekegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kerekegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése

Kecskeméttől mintegy 17 kilométerre nyugatra, Kunbaracstól 7,4 kilométerre délkeletre helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Lajosmizse, kelet felől Kecskemét (Hetényegyháza), délkelet felől Ballószög, délnyugat felől Fülöpháza, nyugat felől Szabadszállás, északnyugat felől pedig Kunbaracs.

Megközelítése

A település a főutaktól kissé távolabb esik, csak mellékutakon érhető el. Lakott területét a Ladánybenétől induló 5212-es, az 52-es főútból Szabadszállás irányába kiágazó 5214-es és a Hetényegyházától idáig vezető 5218-as utak érintik, külterületei közt elhalad még az 52-es főút, továbbá a Lajosmizse-Kunszentmiklós közti 5211-es, a Fülöpházát feltáró 5215-ös és az Izsákra vezető 5301-es út is.

Története

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tárták fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A török hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltotta, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.

A jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 1848-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori kunszentmiklósi pusztarész is, illetve 1937-től Kunpuszta[3] is. A fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.

A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek. Továbbá a XX. század első évtizedeiben – a jobb megélhetés reményében – néhány római katolikus vallású szlovák (tót) család is érkezettm a mai Szlovákia északi területén, a Kis-Fátra lábánál fekvő, egykor Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozó Terhely (Terchova) faluból. Ezek közül a Czingel és az Ondrus-Vribinszki családoknak még ma is élnek leszármazottjai a településen.

A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Czakó István (független)[4]
  • 1994–1998: Czakó István (független)[5]
  • 1998–2002: Czakó István (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Czakó István (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Kelemen Márk (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Dr. Kelemen Márk Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Dr. Kelemen Márk (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6354
6330
6509
6730
6458
6448
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek, 1% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 10,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,9% (21,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

Kunpuszta - Kunkerekegyháza református temploma
  • A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
  • A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. 1924-ben dr. Ravasz László megyéspüspök is meglátogatta.[12] A templom eklektikus stílusú, imapadjai – az országban egyedülálló módon – a pusztai homokon állnak.
  • Római katolikus templomát Szent István nevére szentelték, a neogót stílusú építményt Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
  • Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
  • A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
  • A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
  • Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
  • Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
  • Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
  • A köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
  • Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.
  • Halász- és S. Nagy-tanya

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tanyai élet a kiskun pusztán az ezredfordulón, Magyar Múzeumok, 1999/2. (nyár), 9.oldal
  4. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Kerekegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. ↑ Kerekegyháza Helységnévtár
  12. ↑ Dr. Ravasz László püspöki körútja a solti egyházmegyében, Reformátusok Lapja, 1924.10.05., 3. oldal

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerekegyháza&oldid=23849138”