Veresegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. május 25., 21:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése)
Veresegyház
Veresegyház címere
Veresegyház címere
Veresegyház zászlaja
Veresegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterPásztor Béla (független)[1]
Irányítószám2112
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség20 783 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″
Veresegyház (Pest vármegye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest vármegye térképén
Veresegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veresegyház város Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Szada fölötti Margita határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Tavait a szentjakabi pusztán eredő Sződrákosi-patak táplálja, amelynek völgyében a város elterül. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely híres fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Története

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Neve

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Közélete

Polgármesterei

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Pásztor Béla független 1990 óta 1990-ből csak a választás végeredménye ismert [3]
1994-ben egyedüli jelöltként nyert, az 1904 érvényes szavazat 100 %-ával (198 szavazat érvénytelen volt)[4]
1998-ban egyedüli jelöltként nyert, a 2256 érvényes szavazat 100 %-ával (323 szavazat érvénytelen volt)[5]
2002-ben két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, a 4069 érvényes szavazat 65,25 %-ával (2655 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 42 volt)[6]
2006-ban két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, az 5443 érvényes szavazat 65,04 %-ával (3540 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 70 volt)[7]
2010-ben három jelölt közül nyert, az 5871 érvényes szavazat 64,78 %-ával (3803 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 78 volt)[8]
2014-ben egy Fidesz-KDNP-s ellenjelölttel szemben nyert, az érvényes szavazatok 87,42 %-ával (5196 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 109 volt)[9]
2019-ben három jelölt közül nyert, az érvényes szavazatok 75,53 %-ával (5228 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 190 volt)[1]

Pásztor Béla 1990-et megelőzően 25 éven át vezette a települést: 1965. szeptember 1-jétől nevezték ki a település tanácselnökének. 56 éves folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll.

Népesség

Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

Képgaléria

Testvérvárosai

Kulturális kapcsolatot ápol [13]

Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény

Romániában: Korond, Farkaslaka

Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy

Ukrajnában: Csongor

Szakmai kapcsolattartás[14]

Franciaországban: Brumath

Dániában: Horsens

Izraelben: Givat Shmuel

Kínában: Xianning

Jegyzetek

  1. a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  5. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  9. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. Veresegyház népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
  11. Veresegyház Helységnévtár
  12. Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  13. Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  14. Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek