Veresegyház
Veresegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Pásztor Béla (független)[1] | ||
Irányítószám | 2112 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 20 783 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 613,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″ | |||
Veresegyház weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veresegyház város Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése
Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) a Gödöllői-dombságban terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében; délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Szada fölötti Margita határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Tavait a szentjakabi pusztán eredő Sződrákosi-patak táplálja, amelynek völgyében a város elterül. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely híres fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
Története
A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.
Neve
Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.
Közélete
Polgármesterei
Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Pásztor Béla | független | 1990 óta | 1990-ből csak a választás végeredménye ismert [3] |
1994-ben egyedüli jelöltként nyert, az 1904 érvényes szavazat 100 %-ával (198 szavazat érvénytelen volt)[4] | |||
1998-ban egyedüli jelöltként nyert, a 2256 érvényes szavazat 100 %-ával (323 szavazat érvénytelen volt)[5] | |||
2002-ben két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, a 4069 érvényes szavazat 65,25 %-ával (2655 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 42 volt)[6] | |||
2006-ban két jelölt közül, egy civil szervezeti delegált ellenében nyert, az 5443 érvényes szavazat 65,04 %-ával (3540 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 70 volt)[7] | |||
2010-ben három jelölt közül nyert, az 5871 érvényes szavazat 64,78 %-ával (3803 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 78 volt)[8] | |||
2014-ben egy Fidesz-KDNP-s ellenjelölttel szemben nyert, az érvényes szavazatok 87,42 %-ával (5196 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 109 volt)[9] | |||
2019-ben három jelölt közül nyert, az érvényes szavazatok 75,53 %-ával (5228 szavazattal; az érvénytelen szavazatok száma 190 volt)[1] |
Pásztor Béla 1990-et megelőzően 25 éven át vezette a települést: 1965. szeptember 1-jétől nevezték ki a település tanácselnökének. 56 éves folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll.
Népesség
Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)[10]
|
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- műemlék római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
- a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna.
- római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövek
- református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
- medve- és farkasmenhely
- Veresegyházi Termálfürdő
- Veres 1 Színház, Mézesvölgyi Nyár szabadtéri színházi fesztivál
- Szentlélek római katolikus templom 2016-ban épült, főként helyi összefogással[12]
Képgaléria
-
Malomtó
-
Veresegyház belterületi szántói
-
Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi Iskola)
-
A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
-
A település egykori katolikus temploma
-
Veresegyházi Városi Múzeum
-
Műemlék kőkereszt
Testvérvárosai
Kulturális kapcsolatot ápol [13]
Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény
Romániában: Korond, Farkaslaka
Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy
Szakmai kapcsolattartás[14]
Kínában: Xianning
Jegyzetek
- ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
- ↑ Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
Források
- Lea-Katharina Steller (Virághalmy Lea): Veresegyház (2005 január 26. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (a Helytörténeti Műhely előadássorozata, 2004 december)
- Horváth Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Veresegyház, 1977. 251 p.
További információk
- Veresegyház Önkormányzatának honlapja
- Veresegyház Város Önkormányzatának hivatalos facebook oldala
- Veresegyház Római Katolikus Egyházközség honlapja
- Veresegyház az utazom.com honlapján
- Élni Veresegyházon Egyesület honlapja
- Veresegyház várossá nyilvánításának 10 éves évfordulója kapcsán készült dokumentumfilm
- ZENELIGET Alapítványi Óvoda és Családi Napközi - óvodás és bölcsődés gyerekek részére
- Veresegyház műemlékei