Vajszló
Vajszló | |||
Református templom és református gyülekezeti ház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Horváth István (független)[1] | ||
Irányítószám | 7838 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1622 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 51′ 48″, k. h. 17° 58′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 48″, k. h. 17° 58′ 34″ | |||
Vajszló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajszló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vajszló nagyközség Baranya megyében, a Sellyei járásban.
Idegen elnevezései
A falu horvát neve hivatalosan Vajslovo, amelyet a drávasztárai horvátok használtak, a Vajslov alakot a szalántai-németi horvátok használták.[3]
Fekvése
A megye délnyugati részén, Magyarország déli határa mellett, Pécstől 33 km-re fekszik; a Dráva folyótól Vejti felé megközelítve 11 km-re van. A település patakja a Fekete-víz.
Nevének eredete
A község neve szláv eredetű személynévből, Wojislav, Voyzlow, Wohwslo, Woyzd, vagy Vayzlo, esetleg Vojislav, vagy Vojslav alakulhatott ki.[4]
Története
Az Árpád-korban a közelében vár állhatott, mert írásos forrás még 1257-ben is említi.
Vajszló nevét az oklevelek 1244-ben említették először Woyzlou alakban írva, mint a kovászdi vár vajszlói földjét, melyet ez évben IV. Béla király Németi nemzetségbeli Ambrus ispánnak adott, és határát leíratta.
1257-ben Vajszlót a margitszigeti apácák sámodi uradalmának határjárásában említették. 1257-ben Petre és Pál kovázdi vár jobbágyai vajszlói földjüket erdővel és kaszálóval együtt a margitszigeti apácáknak adták zálogba, s ez évben IV. Béla király engedélyével az apácák szabad jobbágyai közé léptek olyan feltétellel, hogy amennyi földre szükségük van, azt maguknak megtarthatják, a többit az egyháznak adják. 1268-ban ezt V. István ifjabb király is megerősítette. 1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett. A török hódoltság alatt is lakott a falu, de a török kiűzésekor alig néhány család maradt.
A 20. század elején a falu fejlődésnek indult, jó pár egyesület és egy bank is létesült.
2013-ban felújítják a Görcsöny-Vajszló közti utat, amely az 5801-es közút része, ezáltal strapabíróbb útja lesz a térségnek, és jobb lesz a megközelíthetősége is Pécsnek az ormánságiak számára.[5]
2007 óta nincs vasúti közlekedése, azonban még járható állapotban van a sínpár.[6]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1821 | 1811 | 1774 | 1709 | 1686 | 1606 | 1622 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 18,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,1% (11,8% nem nyilatkozott).[7]
Gazdaság
A mai napig jelentős a görögdinnye-termesztés.[8]
Látnivalók
- Kodolányi János emlékmúzeum
- Római katolikus temploma - 1778-ban épült. A templom főoltára és a szószék copf stílus-ban készült.
- Református temploma - 1785-ben épült, barokk stílusban.
Híres lakói
- Kodolányi János író tízéves korától Vajszlón élt hosszú ideig.
Források
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
- ↑ Vajszló település önkormányzati választási eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
- ↑ útfelújítás
- ↑ Szigetlakók vonata a baranyai vicinálisokon
- ↑ Vajszló Helységnévtár
- ↑ Piacra kerül a vajszlói is