H6-os HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ráckevei HÉV szócikkből átirányítva)
H6-os HÉV
← H5-ös HÉV
H7-es HÉV →
Ráckevei HÉV, Tököli HÉV
Budapest H6 HÉV.svg
Térkép
Budapest–Ráckeve HÉV-vonal.svg
Adatok
Átadás 1887. augusztus 7.
Vonal hossza 40 km
Állomások száma 22
Járműtelep Dunaharaszti, Ráckeve
Nyomtáv 1435 mm
Megengedett sebesség 60 km/h
Áramellátás 1000 V
Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Útvonaldiagram
megszűnt összekötővágány
a 2-es villamossal
0,0 Budapest, Közvágóhíd
150-es vasútvonal
0,7 Beöthy utca megszűnt mh.
1,4 Kén utca
BSicon uCONTg.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg
BSicon uABZg+l.svgBSicon uABZgr.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg üzemi kapcsolat a
BSicon uCONTf.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uABZgr.svgBSicon .svg 150-es vasútvonal felé
2,3 Timót utca megszűnt mh.
(régen Lámpagyár)
egykori erzsébetfalvai hurokvágány
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uENDEa.svg
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svg
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uSTRr.svg
3,4 Pesterzsébet felső
egykori csepeli szárnyvonal
Csepeli átjáró
Nagy Sándor utca[1]
megszűnt mh.
Helsinki út 5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Fedéllemez Gyár felé)
Torontál utca
5,2 Torontál utca
(régen Atra gyár)
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Soroksári Papírgyár felé)
150-es vasútvonal
Rézöntő utca
6,9 Soroksár felső
Hősök tere
8,0 Soroksár, Hősök tere
Grassalkovich út 5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Tájkép utca
9,2 Szent István utca
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Közúti Gépellátó felé)
Hunyadi utca
Lórév utca
10,4 Millenniumtelep
Budapest közigazgatási határa
M0-s autóút
12,4 Dunaharaszti felső
Fő út
BSicon uCONTg.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg kocsiszín felé
BSicon uSTRl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uSTR+r.svg
BSicon .svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uSTR.svg
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svg
BSicon .svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svg 13,0 Dunaharaszti külső
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uABZgr.svg
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uENDEe.svg
Ráckevei-Duna
Rév út
16,9 Szigetszentmiklós
Kéktómegszűnt mh.
18,5 József Attila-telep
19,8 Szigetszentmiklós alsó
BSicon uENDEa.svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uCONTfq.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uENDEa.svg
BSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uABZglr.svgBSicon uABZg+r.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svg 20,9 Szigetszentmiklós-Gyártelep
BSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uSTRr.svg
BSicon uENDEe.svgBSicon uSTR.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg
egykori összekötővágányok
tököli repülőtér/Taksony felé
21,7 Szigethalom
23,0 Szigethalom alsó
Mester utca
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uSTR+r.svg
BSicon .svgBSicon uBUE.svgBSicon uBUE.svgBSicon uBUE.svg Kossuth Lajos utca
BSicon .svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon uSTR.svg 24,1 Tököl
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uSTRr.svg
Csépi út
Szigetmajormegszűnt mh.
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uSTR+r.svg
BSicon .svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svg 29,2 Szigetcsép
BSicon .svgBSicon uSTR.svgBSicon uABZg+l.svgBSicon uSTRr.svg
Egyetemi tangazdaság
megszűnt mh.
34,0 Szigetszentmárton-
Szigetújfalu
35,7 Horgásztanyák
37,6 Angyalisziget
Sillingi út
BSicon uSTR+l.svgBSicon uABZgr.svgBSicon uSTR.svgBSicon .svg
BSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon uBHF.svgBSicon .svg 40,1 Ráckeve
BSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uSTR+r.svg
BSicon uSTR.svgBSicon uABZgl.svgBSicon uABZg+r.svgBSicon uSTR.svg
BSicon uENDEe.svgBSicon uENDEe.svgBSicon uENDEe.svgBSicon uCONTf.svg kocsiszín felé

A H6-os HÉV (252-es vasútvonal; 2011-ig ráckevei HÉV) Budapest egyik elővárosi vasútvonala, amelyet MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére a Közvágóhíd és Ráckeve, illetve betétjáratként Dunaharaszti vagy Tököl között. A BHÉV leghosszabb kötöttpályás viszonylata.

A vonalat a ráckevei és a dunaharaszti kocsiszín szolgálja ki.

Története[szerkesztés]

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) első helyiérdekű vasútvonala a közvágóhíd épülete mellől indult, Erzsébetfalván (ma Pesterzsébet) áthaladva, Soroksárig épült ki. A vasútvonal egykori soroksári végállomása a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának soroksári vasútállomása közelében létesült, a fővonalig egy összekötővágány is épült. A 10 km hosszú, gőzmozdonyüzemre berendezett vasútvonalat 1887. augusztus 7-én nyitották meg.[2] A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását Harasztiig (ma Dunaharaszti), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt 1887. november 24-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 8,6 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vasútvonal folytatását Harasztitól Ráckevéig külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4 km hosszú szakaszát 1892. november 6-án nyitották meg.[3] Itt már 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól. 1897-ig kiépült Soroksárig a növekvő forgalom miatt szükségessé vált második vágány. A újonnan épült vonalszakaszok felépítményénél már 30,0  kg/fm tömegű síneket alkalmaztak.

A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT 1905-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát 1906-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori Sertésvágóhídig hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500 V feszültségű, közúti vasúti felsővezeték épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel 1906. áprilisáig továbbépítette az 500 V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen Erzsébetfalváig.[4] A kedvező tapasztalatok után a társaság a következő években létesített vonalszakaszait eleve villamosított üzemre építette meg, úgymint az 1907. június 7-én megnyitott erzsébetfalvai hurokvágányt, amelyet 1914-ben kibővítettek egészen a pesterzsébeti Előd utcáig.[5] Az egyvágányú hurokvágányon kezdetektől fogva villamosjellegű forgalom zajlott, így a vonal viszonylag hamar a pesterzsébeti villamoshálózat része lett.

A BKVT a villamosítás költségeinek csökkentése érdekében - a németországi fejlesztések alapján - a továbbiakban 1000 V üzemi feszültségű rendszert alkalmazott. A magasabb feszültség biztonságosabb üzemeltetésére a felsővezetéket Fischer–Jellinek-féle rendszerben alakították ki, így a villamosvonalakhoz képest nagyobb pályasebesség is alkalmazható volt. A villamosítást megelőzően nagyarányú pályafelújítást végeztek, a régi felépítményt 30,0 kg/fm sínrendszerűre cserélték, több szintbeni kereszteződést felszámoltak. Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a zimonyi országút (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az 1900-as évek végén történt nyomvonalváltoztatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.[5] A gyors ütemű villamosítási munkák révén az villamosüzemű forgalom 1910. augusztus 3-tól indult meg Dunaharaszti állomásig.

A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre.[6] Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki a második vágány a Duna-ági hídtól Szigetszentmiklósig.

A második világháború alatt Szigethalom határában épült fel a Dunai Repülőgépgyár, amelyhez a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe.[7] A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefvárosi pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon HÉV tarifák voltak érvényesek.[6]

A második világháború végén a harci cselekmények a vonalon komoly károkat okoztak, felrobbantották többek között a dunaharaszti Duna-hidat. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949-ben került sor. 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós Gyártelep-Tököl szakasz villamosítása.[8]

A taksonyi szárnyvonal személyforgalmát 1976-ban megszüntették, az utasszállítást előbb a BKV, majd 1980-tól a Volánbusz autóbuszai vették át. Ugyanebben az évben villamosították a TökölRáckeve szakaszt.[8]

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[9]

2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[10]

2017. június 16-ától a Beöthy utca és a Timót utca megállóhelyeken nem áll meg, a Kén utca megállóhelyet pedig délelőtt a Közvágóhíd felé, délután Ráckeve felé érinti néhány menet.[11]

Járművek[szerkesztés]

A vasútvonal első mozdonyai kéttengelyes, lemezekkel teljesen burkolt, úgynevezett gőztramwayok voltak. A BHÉV 5–8 sorozatú, kis teljesítményű gőzmozdonyokat az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára gyártotta.[12] A gyors ütemben növekvő forgalom hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokat kívánt, ezért a BKVT 18941906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól.

1906-ban a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig villamosított vonalszakaszon a próbaüzemhez hat motorkocsit vásárolt a társaság a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól. A 2×50 LE-s motorkocsik villamos berendezéseit a Ganz Villamossági Rt. szállította.[4]

A vonalon napjainkban az egykori Kelet-Németországban gyártott MX és MXA motorkocsikból és a közéjük sorolt PXXVIII, PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek.

Megállóhelyei[szerkesztés]

Budapest H6 HÉV.svg (Közvágóhíd ◄► Dunaharaszti ◄► Tököl ◄► Ráckeve)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Közvágóhíd
végállomás
73 Budapest H7 HÉV.svg
BKK hajo symbol.svg D11 budapest.svgD12 budapest.svg
KRESZ villamos.svg 1, 2, 24
BKV busz symbol.svg 23, 23E, 54, 55, 179
Bkktavolsagibusz.svg 630, 631, 632, 635, 636, 655, 661
3 Kén utca 69 BKV busz symbol.svg 23, 54, 55
BSicon MAV.svg  S25  (Soroksári út vasútállomás)
7 Pesterzsébet felső 65 Pesterzsébet felső H:
BKV busz symbol.svg 23, 66, 66B
Bkktavolsagibusz.svg 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1080, 1081, 1090, 1110
Csepeli átjáró:
BKV busz symbol.svg 66, 66B, 119, 151, 166
11 Torontál utca 62 BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 166
14 Soroksár felső 59 BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 135, 166
17 Soroksár, Hősök tere 56 BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 135, 166
BKK hajo symbol.svg D14 budapest.png
Bkktavolsagibusz.svg 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1080, 1081, 1090, 1110
19 Szent István utca 54 BKV busz symbol.svg 135
22 Millenniumtelep 51 BKV busz symbol.svg 135
24 Dunaharaszti felső 48
27 Dunaharaszti külső 46 Bkktavolsagibusz.svg 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1110
33 Szigetszentmiklós 40 BKV busz symbol.svg 238, 280
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674
36 József Attila-telep 37 BKV busz symbol.svg 38, 238, 279, 280
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674, 675, 676, 682, 683, 684, 689, 691
38 Szigetszentmiklós alsó 35
41 Szigetszentmiklós-Gyártelep 33 Bkktavolsagibusz.svg 660, 661, 663, 664, 665, 667, 668, 673, 674, 675, 676, 684, 689, 690, 691, 692, 693, 694, 695, 696
43 Szigethalom 31 Bkktavolsagibusz.svg 692, 693, 694, 695, 696
46 Szigethalom alsó 28
48 Tököl 26 Bkktavolsagibusz.svg 673
55 Szigetcsép 19
62 Szigetszentmárton-Szigetújfalu 10 Bkktavolsagibusz.svg 676
65 Horgásztanyák 7
68 Angyalisziget 4
72 Ráckeve
végállomás
0 Bkktavolsagibusz.svg 665, 669, 670, 671, 675, 676, 697, 698

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A BKV 1977-es menetrendi tájékoztatója, 240. oldal
  2. Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 83–84. o. ISBN 9635523130 (1996) 
  3. szerk.: Csárádi János: Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 186. o (1994) 
  4. ^ a b Keller László: Hetven éve villamosították a BHÉV vonalhálózatát (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  5. ^ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1900–1914 között, Magyar Vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 94, 173–174. o. ISBN 9635523149 (1996) 
  6. ^ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között, Magyar Vasúttörténet 5. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 135–136. o. ISBN 9635523149 (1996) 
  7. Horváth János: A Taksony-Szigetszentmiklós HÉV-vonal (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
  8. ^ a b Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  9. Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  10. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  11. Változik a H6-os, a H8-as és a H9-es HÉV menetrendje – több vonat, jobb csatlakozások. MÁV-HÉV Zrt.. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  12. Németh Zoltán Ádám: A BHÉV járművei (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]

  • Dr. Szabó Dezső: A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak egy évszázada (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)

További információk[szerkesztés]