Nagyvisnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvisnyó
Népi lakóházak a Dózsa György utcában
Népi lakóházak a Dózsa György utcában
Nagyvisnyó címere
Nagyvisnyó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállásközség
PolgármesterCsőgér Bálint (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3349
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség825 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,02 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájÉszaki-Bükk[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″
Nagyvisnyó (Heves vármegye)
Nagyvisnyó
Nagyvisnyó
Pozíció Heves vármegye térképén
Nagyvisnyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvisnyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyvisnyó község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szilvásváradtól 5 kilométerre, hegyekkel ölelt helyen, a Bükki Nemzeti Park területén, a Szilvás-patak mellett fekszik. Az 1950-es megyerendezés előtt Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

A település főútja az Eger és Kazincbarcika térsége (Mónosbél és Vadna) között húzódó 2506-os út. Határában helyezkedik el a főként síelők körében népszerű Bánkút turistaközpont, mely a 2513-as útból kiágazó 25 139-es úton közelíthető meg.

Korábban vasútvonal (Eger–Putnok-vasútvonal) is érintette a községet, megállóhelyéhez a 25 312-es út biztosított közúti kapcsolatokat. [A vonatforgalom ezen a szakaszon 2009-ben szűnt meg.][4]

Története[szerkesztés]

Az ősrégi kis település nevét a 12. században említették először Vyznyo néven, ekkor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Idővel itt két Visnyó: Kis- és Nagyvisnyó alakult ki.

1407-ben Lastóczi Sebestyént iktatták be a település birtokába, majd utánuk a Csapi családé, 1460-ban Krucsai Tamás, Agócz Péter birtoka lett, 1473-ban Kozma Istváné, és a század végén, 1492-ben Ujfalussi Miklósé és Pálé volt.

1569-ben Kisvisnyó pusztára I. Rákóczi György, Kálnássy Ferenc és Deregnyei Pál kapott János Zsigmond királytól királyi adományt.

1598-as összeíráskor Nagy-Visnyó a varannai plébániáé volt.

1663-ban Bocskai István, Soós György és a Drugeth család birtoka volt.

1672-ben Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozta. A pálos rend megszűntével később az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Likai Jánosné (független)[5]
  • 1994–1998: Molnár Albertné Sebők Ilona (független)[6]
  • 1998–2002: Molnár Albertné (független)[7]
  • 2002–2006: Molnár Albertné (független)[8]
  • 2006–2010: Csőgér Bálint (független)[9]
  • 2010–2014: Csőgér Bálint (FideszKDNP)[10]
  • 2014–2019: Csőgér Bálint (FideszKDNP)[11]
  • 2019-től: Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
968
939
913
867
847
825
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,5%, református 52,6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 9% (19,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% románnak, 0,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,6% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1800 körül épült késő barokk stílusban. A népi barokk stílusú templombelső festett fakazettás mennyezete az ország második legnagyobb méretű ilyen mennyezete. 1805-ben Rezbár Szügényi Antal várkonyi képfaragó mester készítette.[15]
  • A Faluházban a palóc nagyvisnyóiak életét, a kenderfonás kellékeit és az 1930-as évek paraszti kultúráját bemutató állandó kiállítás látható.[16]
  • A községben található az 1982-ben védetté nyilvánított Mihalovics-kőfejtő. A vékonypados kifejlődésű fekete mészkőben a padok közé fekete márga, mészmárga települ. A kőzet rendkívül gazdag ősmaradványokban.[17]
  • A Nagyvölgy még érintetlen környezetben fekvő turistaútvonal. A faluból gyalog fel lehet jutni Bánkútra.
  • A település határában (Dédestapolcsány és Nagyvisnyó között) több ifjúsági tábor található, így például a Bánvölgye Erdei Tábor, a Boróka Tábor, valamint a 2020-ban felújított Vásárhelyi István Üdülőtábor.[18]

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1944. június 3-án Oláh Aranka festőművész.
  • Itt élt házasságkötése után és nagyvisnyói lakosként ismertté Idős Sütő Gyula furulyaművész. Saját maga készítette bodzafából a 6 lyukú furulyát. Részt vett a Ki Mit Tud?-on, a tévés elődöntőig jutott. Az akkori két műsorvezető, Antal Imre és Kudlik Júlia később többször meglátogatták nagyvisnyói otthonában. Életéről és művészetéről portréfilm készült, amit az MTV1 többször is megismételt. Tagja volt a Kodály-évforduló olaszországi delegációjának. Ortutay Gyula néprajzkutató több ízben is meglátogatta gyűjtőmunkája során. Halála után a falu úgynevezett régi temetőjében helyezték végső nyugalomra, felesége, Klára mellé. Gyermekei Jolánka és Gyula, unokái Mária, József, Éva és Gyula – sajnos a művészeti tevékenységet a családban senki nem folytatta.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Archivált másolat. [2014. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 5.)
  5. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. Nagyvisnyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  13. Nagyvisnyó Helységnévtár
  14. Nagyvisnyó Helységnévtár
  15. Református templom. nagyvisnyo.hu. Nagyvisnyó Község Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  16. Faluház. nagyvisnyo.hu. Nagyvisnyó Község Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  17. Mihalovics-kőfejtő. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság weboldala. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  18. Osztalykirandulas.hu. (Hozzáférés: 2021. október 30.)

További információk[szerkesztés]

Csokvaomány Nekézseny Nekézseny
Lénárddaróc

Észak
Nyugat  Nagyvisnyó  Kelet
Dél

Mályinka
Szilvásvárad Bükki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park