Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal útvonala
Vonalszám:100
Vonal:100
Hossz:236 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (160) km/h
BSicon ABZg+lr.svg 145 Kecskemét / 100a Cegléd / 120a Újszász felé
BSicon BHF.svg 100 Szolnok
BSicon SKRZ-Au.svg 32 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Thököly út
BSicon hKRZWae.svg Zagyva folyó
BSicon eHST.svg Szolnok-Alcsi mh.
BSicon ÜST.svg Millér forgalmi kitérő
BSicon hKRZWae.svg Szolnoki vasúti Tisza-híd
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon BHF.svg 110 Szajol
BSicon ABZgr+r.svg Törökszentmiklós elágazás 120 Lökösháza / 130 Szentes felé
BSicon eHST.svg 116 Pusztaszuri
BSicon BHF.svg 119 Törökszentmiklós
BSicon SKRZ-Au.svg 46 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon eHST.svg 124 Barta mh.
BSicon eHST.svg 128 Pusztaszakállas mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4204 Kő út
BSicon BHF.svg 131 Fegyvernek-Örményes
BSicon hKRZWae.svg Nagykunsági-öntöző főcsatorna
BSicon eHST.svg 138 Turgony mh.
BSicon SKRZ-Au.svg régi 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon ABZg+l.svg 102 Kál-Kápolna felé
BSicon BHF.svg 146 Kisújszállás
BSicon eABZgr.svg egykori Kisújszállás–Dévaványa-vasútvonal
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon WBRÜCKE1.svg Villogó-csatorna
BSicon eHST.svg 154 Karcagi puszta mh.
BSicon WBRÜCKE1.svg Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna
BSicon SKRZ-Yu.svg 34103
BSicon ABZg+l.svg 103 Tiszafüred felé
BSicon BHF.svg 162 Karcag
BSicon SKRZ-Yo.svg 3401 Püspökladányi út
BSicon WBRÜCKE1.svg Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna
BSicon eHST.svg 169 Apavára mh.
BSicon hKRZWae.svg Hortobágy-Berettyó
BSicon STR+GRZq.svg Jász-Nagykun-Szolnok megye és
BSicon STR.svg Hajdú-Bihar megye határa
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon ABZg+r.svg 128 Vésztő - Békéscsaba felé
BSicon SKRZ-Yo.svg Baross utca
BSicon BHF.svg 177 Püspökladány
BSicon SKRZ-YBUE.svg Kazinczy Ferenc utca
BSicon ABZgr.svg 101 Biharkeresztes felé
BSicon eHST.svg 182 Kelenc
BSicon eABZg+l.svg egykori Kaba–Nádudvar-vasútvonal
BSicon SKRZ-Yu.svg 48103
BSicon BHF.svg 188 Kaba
BSicon eHST.svg 194 Benedekvölgy
BSicon hKRZWae.svg Keleti-főcsatorna
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon BHF.svg 201 Hajdúszoboszló
BSicon eHST.svg 204 Vérvölgy
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon BHF.svg 209 Ebes
BSicon SKRZ-Au.svg 35
BSicon eHST.svg 214 Ondód
BSicon SKRZ-Yu.svg 4805
BSicon WBRÜCKE1.svg Tocó
BSicon SKRZ-YBUE.svg Vértesi utca
BSicon ABZg+lr.svg 106 Nagykereki / 108 Füzesabony és 109 Tiszalök felé
BSicon BHF.svg 221 Debrecen
BSicon SKRZ-Au.svg 47 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Mikepércsi út
BSicon SKRZ-Yu.svg Vágóhíd utca
BSicon ABZgr.svg 105 Nyírábrány felé
BSicon SKRZ-Au.svg 48 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Faraktár utca
BSicon SKRZ-YBUE.svg Ótemető utca / Huszár Gál utca
BSicon HST.svg 224 Debrecen-Csapókert mh.
BSicon SKRZ-ABUE.svg 471 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Sámsoni út
BSicon BHF.svg 229 Apafa
BSicon ABZgr.svg 110 Mátészalka felé
BSicon eHST.svg 231 Pallagpusztai major
BSicon HST.svg 235 Bocskaikert mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4902 Sámsoni út
BSicon BHF.svg 240 Hajdúhadház
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4901 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Pozsár Gyula utca
BSicon HST.svg 243 Téglás mh.
BSicon STR+GRZq.svg Hajdú-Bihar megye és
BSicon STR.svg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határa
BSicon eHST.svg 248 Kismicske
BSicon BHF.svg 255 Újfehértó
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4912
BSicon WBRÜCKE1.svg Érpataki-főfolyás
BSicon SKRZ-Au.svg M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
BSicon ÜST.svg 263 Császárszállás forgalmi kitérő
BSicon ABZgxr+r.svg 112 Nyíradony és 113 Mátészalka felé
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon SKRZ-YBUE.svg Simai út
BSicon ABZg+r.svg 116 Vásárosnamény felé
BSicon BHF.svg 270 Nyíregyháza
BSicon SKRZ-Au.svg 36 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Bethlen Gábor utca
BSicon ABZgl+l.svg 273 Sóstóhegy elágazás 100c Szerencs felé
BSicon SKRZ-ABUE.svg 38 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Tokaji út
BSicon SKRZ-Yu.svg 3834 Sóstói út
BSicon HST.svg 277 Sóstó mh.
BSicon BHF.svg 279 Sóstóhegy
BSicon BHF.svg 286 Kemecse vasútállomás
BSicon SKRZ-YBUE.svg 3823 Szent István utca
BSicon WBRÜCKE1.svg Kállai-főfolyás
BSicon WBRÜCKE1.svg Senyői-főfolyás
BSicon BHF.svg 290 Nyírbogdány
BSicon SKRZ-YBUE.svg 3827
BSicon HST.svg 293 Kék mh.
BSicon WBRÜCKE1.svg Lónyai-főcsatorna
BSicon BHF.svg 297 Demecser vasútállomás
BSicon HST.svg 300 Gégény mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 3828 Kossuth utca
BSicon BHF.svg 304 Pátroha
BSicon SKRZ-Au.svg 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon HST.svg 309 Ajak mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4145
BSicon WBRÜCKE1.svg Csicsás-csatorna
BSicon eABZg+r.svg egykori Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal
BSicon BHF.svg 313 Kisvárda
BSicon SKRZ-Yu.svg 4108 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Árpád utca
BSicon HST.svg 315 Kisvárda-Hármasút mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 4145 Liptay Béla utca / Hármas út
BSicon BHF.svg 320 Fényeslitke
BSicon BHF.svg 324 Komoró
BSicon BHF.svg 328 Tuzsér
BSicon HST.svg 331 Tiszabezdéd mh.
BSicon DST.svg 334 Záhony-Rendező
BSicon BHF.svg 335 Záhony
BSicon ABZgr.svg 111 Mátészalka felé
BSicon TZOLLWo.svg 337 Tisza folyó (államhatár)
BSicon ABZg+l.svg Kassa–Csap-vasútvonal
BSicon BHF.svg Csap
BSicon CONTf.svg Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, Tuzsér állomásig kétvágányú, tovább egyvágányú, a Záhony–Záhony országhatár szakasz kivételével 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.[1]

Történelem[szerkesztés]

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal, a földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg.[2] Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok[3]). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám az 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A SzolnokDebrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg.[4] A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszakaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak.[5] A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve TuzsérBátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.) Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.[6][7]

Közelmúlt[szerkesztés]

A kétvágányú pályát Szajol és Nyíregyháza között 1970-ben villamosították.

A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik súlyos balesete volt 1994. december 2-án, amikor is 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.A balesetet emberi mulasztás okozta.

A vasútvonal története alatt több, a lakóterületektől távol lévő megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése miatti gyenge utasforgalom miatt, például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta menetrend szerinti személyszállító vonat már nem áll meg Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeknél sem, ezek a vonalon 2012-ben zajló átépítéssel megszűntek. 2009-ben Császárszállás megálló is megszűnt.

Tervezett fejlesztések[szerkesztés]

Az I/1. ütemben a SzajolPüspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték-rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történt meg. Kivitelezés befejezése: 2015. október 3. volt.[8] A folyamtban lévő fejlesztések eredményeként a PüspökladányDebrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni. ebből 2020. október 16-án átadásra került a 8,04 km-es Ebes-Debrecen szakasz felújítása.[9][10][11][12] Debrecen-Csapókert állomás megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában. Ezzel új csomópont létrehozására nyílna lehetőség, hiszen a leendő megállóhelynél van több trolibusz végállomása, valamint helyi és helyközi autóbuszok áthaladó megállóhelyei.[13][14]

Forgalom[szerkesztés]

A Latorca InterCity vonat a Nyugati pályaudvarról indul Kárpátaljára, Munkács felé. A vonal folytatása Záhonyon át a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Ütemes menetrend szerint felváltva óránként sebes- illetve személyvonatok, valamint szintén óránként InterCity vonatok közlekednek. Közülük minden második ún. kör-IC, melyet 2006-ban vezettek be. E vonatok Nyugati pályaudvarról indulnak, és Debrecenen keresztül Nyíregyházáig közlekednek, onnan pedig a Keleti pályaudvarra indulnak vissza Szerencs-MiskolcFüzesabony útirányon keresztül a 80-as vonalon, ezzel kétirányban biztosítanak kényelmes, átszállásmentes utazást a fővárosba.

A ritka megállóhelyek, a gyakoribb nagyobb állomások és a jelentősebb távolsági forgalom miatt a helyközi személyvonatok száma kevés.

Járművek[szerkesztés]

A vonalon villamos vontatás a jellemző. Hétköznap a személy illetve a sebes vonatokat MÁV V43-as villanymozdony, hétvégén Stadler FLIRT motorvonat továbbítja. A 2010-es menetrendváltáskor egyes IC-ket a MÁV 1047, 2011-től pedig szinte kivétel nélkül MÁV TRAXX és V63 mozdonyok továbbítják az InterCity járatokat. A tehervonatokat MÁV V63 továbbítja. Néha megjelennek tehervonatok élén MÁV M62-es dízelmozdonyok és számos magánvasúti gép is.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 100 Budapest-Nyugati–Záhony. www.vpe.hu. VPE Kft. (Hozzáférés: 2018. jan. 27.)
  2. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 128. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. Ószolnok a vasutallomasok.hu oldalon
  4. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 150. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  5. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 72. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  6. IHO - Vasút - Kipróbálták a munkácsi IC-t. iho.hu. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  7. IHO - Vasút - Hét óra alatt Budapestről Munkácsig 1435 milliméteren!. iho.hu. [2019. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  8. Archivált másolat. [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  9. Megépült a 160 km/órás sebességű Ebes-Debrecen vasút
  10. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  11. [1]
  12. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  13. Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  14. Vasúthálózat

További információk[szerkesztés]