MÁV IC+

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MÁV IC+
MÁV IC+.jpg
Pályaszám
prototípus:

Bpmz 20-91 400–401

többcélú:

Bbdpmz 84-91 400–
Általános adatok
Gyártó MÁV-GÉPÉSZET Zrt; MÁV-START Zrt.
Gyártásban 2012-'13
2017-
Szolgálatba állás

prototípus: 2014

többcélú: 2018. december 8.
Darabszám 2 (Bpmz; prototípus)
20 (Bbdpmz; gyártásban)
50 (további tervezett)
Műszaki adatok
Nyomtávolság 1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 160 (200) km/h
Ütközők közötti hossz 26 400 mm
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma 58 / 80
Alacsony padlós rész (%) 0
Osztályok 1. vagy 2.
Hasznos tömeg 48,5 + 1 t
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV IC+ témájú médiaállományokat.

A MÁV IC+ a MÁV-START Zrt. számára tervezett InterCity személykocsi típus.

Története[szerkesztés]

A prototípus-kocsik gyártása[szerkesztés]

A 2010-es évekre a magyar vasút járműparkja elöregedett. A korábbi években a járműállománynak a regionális és elővárosi vonalakon futó részét frissíteni tudták, ám a távolsági forgalomban továbbra is a régi technikailag elavult és elhasználódott kocsik közlekedtek. A távolsági forgalom járműparkjának frissítésére a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. egy új, hazai és nemzetközi igényeknek megfelelő vasúti kocsitípus megtervezését és megépítését javasolta. Az IC+-nak elkeresztelt vasúti kocsi két prototípusát a MÁV-GÉPÉSZET szolnoki telephelyén szándékoztak megépíteni. A vállalat vezetőinek szándéka szerint munka túlmutatott volna a két vasúti kocsi megtervezésén és megépítésén: a valódi cél az 1994 óta szünetelő magyar vasúti személykocsi gyártás feltámasztása volt.[1]

A 200 km/h sebességre is alkalmas IC+ két prototípusát 2012-re tervezték befejezni. 2012. január 31-én a szolnoki vasútijármű javítási telephelyén a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) az Új Széchenyi Terv keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.[2] A gyártás során a vasút számos nehézséggel szembesült: főként a szabályok időközbeni szigorodása hátráltatta a munkát. A Szolnoki járműjavítóban épülő első két IC+-kocsi 2013 kora tavaszán volt olyan állapotban, hogy meg lehetett mutatni a sajtó munkatársainak.[3][4] Az első prototípus-kocsi végül jelentős késéssel, 2013 nyarán készült el.[5]

Engedélyezés és bemutatás[szerkesztés]

A két Bpmz betűjelű vasúti kocsit elkészültük után Ausztriában a legkülönfélébb próbáknak és teszteknek tették ki. A bécsi Rail Tec Arsenal vizsgálóközpontban szélcsatorna- és hőtesztnek vetették alá az előbb elkészült kocsit,[6][7] majd a Bécs–Salzburg-vasútvonalon végeztek vele nagy sebességű próbafutást és fékteszteket.[8] A próbákon átesett kocsikat 2014 márciusában a magyar sajtónak és közönségnek a Nyugati pályaudvaron,[9][10] a nemzetközi szakembereknek pedig szeptemberben a berlini InnoTrans vasúti szakkiállításon mutatták be.[11] A magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság 2014 szeptemberében engedélyezte az IC+-ok próbaüzemben való használatát,[12] így a kocsik 2014 október 21-én először menetrend szerinti forgalomban közlekedhettek.[13] A végleges típusengedélyt a 250 ezer kilométer teljesítése után kapták meg a kocsik 2015 júniusában.[14][15] A kocsik 2015 őszén először jártak Párkányban, hogy a külföldi vasutak személyzete is elsajátíthassa a kezelésüket. Az elkészült két prototípus-kocsit 2015 decemberétől a Budapest-Prága-Hamburg vasútvonal EuroCity és EuroNight vonataiban állították szolgálatba.[16]

A sorozatgyártás[szerkesztés]

Az első elkészült többcélú teres kocsi az InnoTrans vásáron

A MÁV-Start a sorozatgyártás elkezdését 2016-ra tervezte, az elképzelések szerint a kocsi nemzetközi változata 200, a belföldi változat 160 km/h sebességgel közlekedhetne. A MÁV-Start vezérigazgatója terveiben előbb 50,[17] majd 100[18] részben magyarországi, részben nemzetközi IC+ kocsi 2016-os gyártásáról számolt be. 2016 elején Fónagy János egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva 20 kocsi gyártásáról írt 2017-es kezdéssel.[19] A sorozatgyártás megkezdéséről végül 2016 áprilisában született döntés: a Kormány 100 kocsi 2017 és 2019 közötti gyártásának finanszírozásáról határozott.[20] Még ugyanabban a hónapban a MÁV megkezdte 20 nemzetközi kivitelű (10 termes elrendezésű és 10 többcélú teres) kocsi gyártásának előkészítését.[21] A 2018 során zajló sorozatgyártás eredményeként elsőként megépült 61 55 84-91 400-1 pályaszámú Bbdpmz kocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták meg az érdeklődőknek 2018 nyarán, majd a nemzetközi szakmai közönségnek is a berlini InnoTrans 2018 kiállításon szeptember közepén.

Forgalomba állás[szerkesztés]

Az első többcélú teres IC+-kocsi 2018. december 8-án kezdte meg utasforgalmi próbaüzemét. 2019. február 26-án már 6 kocsi szállított utasokat, mely napon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztálya az egyik többcélú IC+-kocsi hatósági futópróbája során az ajtóműködésben műszaki rendellenességet tapasztalt az oldalajtók zárásának vezérlésével összefüggésben. Az ITM azonnali hatállyal kivonta a kocsikat a forgalomból, az utasforgalmi próbaüzemet a fellépő hiányosság megoldásáig és a hatóság részére történő bemutatásáig átmenetileg felfüggesztették.[22]


Műszaki jellemzése[szerkesztés]

Az új kocsik jellemzői a MÁV-START Zrt. által megfogalmazott műszaki és utaskomfort-igények szerint készülnek. Fő jellemzőik:

  • korszerű, műanyag nagypaneles utastérburkolat,
  • a kocsi teljes légkondicionálása,
  • zártrendszerű illemhely, mely pelenkázóasztallal is el van látva,
  • hordozható számítógépek, mobileszközök energiáját biztosító hálózat,
  • GPS-vezérelt, fedélzeti és külső audiovizuális utastájékoztató rendszer,
  • háromnyelvű (magyar-német-angol nyelvű) hangos utastájékoztató rendszer,
  • vezetéknélküliinternet-szolgáltatás (WIFI).
  • 100%-os villámvédelem

A kocsik 200 km/h sebességgel való közlekedésre alkalmasak, amely megfelel a nemzetközi vonalak követelményeinek is. Emellett öt áramnemű (1000V 16,6 Hz, 1500V 50 Hz, 1500V=, 3000V= és 3000V 50 Hz) energiaellátó-egységgel, valamint Európában használatos mindkét vészfékáthidaló-rendszerrel (DB és UIC), továbbá EP-fékkel, valamint a 160 km/h felett szükséges mágneses sínfékkel is el vannak látva. Az IC+-kocsi kielégíti a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó TSI-előírásokat is, ezek tartalmazzák mindazon követelményeket, amelyek biztosítják az Európa országain belüli átjárhatóságot. A TÜV Rheinland InterCert Kft. látja el a műszaki paraméterek megfelelőségi értékelését, amely a vonatkozó irányelvek (2009/131/EK és 2011/18/EU irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv) szerint biztosítja a hagyományos és nagysebességű európai vasúti rendszerekben a kölcsönös átjárhatóságot.

A kocsik részegységeinek és alkatrészeinek túlnyomó része, az előzetes felmérések szerint, a nyílt pályáztatásokat követően hazai beszállítóktól érkezhet majd. A projekt finanszírozásába a MÁV-GÉPÉSZET saját erőforrásai mellett uniós források bevonását is tervezi. A MÁV-GÉPÉSZET célja, hogy a külföldi beszerzési forrásokkal összevetve versenyképes áron kínált termékkel vegyen részt a MÁV-START tervezett járműkorszerűsítési programjában. A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 17 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely új munkahelyeket teremthet, egyúttal a hazai járműgyártási iparág egyes szereplőinek kínálhat partnerséget.[23]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kiss László: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (magyar nyelven). Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2011. július 24. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  2. MÁV Zrt. - Kommunikációs Igazgatóság: EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). MÁV-Start Zrt., 2012. január 31. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  3. Csaknem kész a hazai vasúti járműgyártás első IC+ kocsija (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  4. WiFi, kamerák, légkondi: bemutatták az új IC-kocsikat (magyar nyelven). HVG, 2013. május 19. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  5. Elkészült az első IC+ (magyar nyelven). Szolnok.hu, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  6. Jól teljesített az extrém körülmények próbáján az IC+ kocsi (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2013. július 19. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  7. Hőségbe, zimankóba és szélviharba küldték az új IC+ kocsit (magyar nyelven). HVG, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  8. Vörös Attila: Vészfékezés kétszázról (magyar nyelven). Indóház, 2013. november 29. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  9. Bemutatták az IC+-kocsikat (magyar nyelven). Indóház, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  10. Megjöttek a MÁV saját fejlesztésű IC-i (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  11. InnoTrans: ezrek szemlélték meg a magyar IC+ kocsit a nemzetközi premierjén (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2014. szeptember 30. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  12. MÁV: Van engedélye a MÁV-Start saját fejlesztésű IC+ kocsijának (magyar nyelven). HVG, 2014. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  13. LM: Csatasorba álltak a szolnoki IC+ kocsik (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  14. Típusengedélyt kaptak az IC+-kocsik (magyar nyelven). Indóház, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  15. Típusengedélyt kapott a MÁV-Start új IC+ kocsija (magyar nyelven). HVG, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  16. Korcsmáros Gábor: Ablakpárkány (magyar nyelven). Indóház, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  17. Jámbor Gyula: Kezdődhet a vasúti kocsik sorozatgyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  18. Jámbor Gyula: Hamarosan indul a magyar vasúti kocsik gyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. november 22. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
  19. Jövőre jönnek az új IC+ kocsik (magyar nyelven). Tőzsdefórum, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  20. Tevan Imre: Harmincmilliárdért gyárt magának vasúti kocsikat a MÁV-Start (magyar nyelven). Origo, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  21. Száguldó vonatok gyártására készül a MÁV (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  22. Ajtóhiba miatt ideiglenesen szünetel az IC+ kocsik próbaüzeme (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  23. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (application/pdf objektum). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. november 2.)