Bautzeni kocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bautzeni kocsi
Pályaszám
  • 51 55 59-41 000-029
  • 51 55 19-80 000-019
  • 51 55 20-80 000-034
  • 51 55 39-80 000-034
  • 51 55 88-81 000-029
Általános adatok
Gyártó
  • VVB Bautzen
Gyártásban19781981
Szolgálatba állás
1980-1981
Darabszám
150
db
Műszaki adatok
Engedélyezett legnagyobb sebesség140 - 160 km/h
SablonWikidataSegítség

Az ún. Bautzeni kocsisorozat a MÁV 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején az NDK-ból beszerzett kocsijait jelenti. A sorozatba első-, másod és vegyes osztályú, illetve étkezőkocsik tartoztak. A bautzeni sorozat tagjai az 1980-as évektől futottak a MÁV nemzetközi vonataiban. A sorozatból a 2020-as évekre csak kis darabszám maradt forgalomban.

A sorozat születése[szerkesztés]

Bautzeni kocsik az európai vasutaknál[szerkesztés]

A bautzeni járműgyár az 1970-es évek közepén kezdte meg az UIC-Z szabvány szerinti személykocsik gyártását. Az első gyorsvonati forgalomra szánt bautzeni kocsi prototípusát, egy vegyesosztályú ABme kocsit az 1975-ös Lipcsei Tavaszi Vásáron mutatták be. A kocsi Görlitz VI típusú forgóvázakon futott. Az ablakok kézzel nyitható félablakok voltak, az ajtók szintén kézzel működtethető ízelt szerkezetek voltak, amelyek nyitáskor félig kifelé, félig a jármű belterébe nyíltak. Az első- és másodosztály közötti jelentősnek mondható komfortkülönbség volt. A fülkés elrendezésű kocsi első osztályú fülkéinek szélessége 236 centiméter volt, a másodosztályon csak 188,5 centiméter. Az első osztályú kocsikban az ablakok szélesebbek, az ülések pedig kárpitozottak voltak, ezzel szemben a másodosztályra csak keskenyebb ablakok és műbőr ülések jutottak. A kocsifűtés berendezéseit a padlóba építették be, ez pedig lehetővé tette a kocsi magasságának csökkentését. A prototípus kocsit természetesen a megrendelők igényeinek megfelelő berendezéssel szállították, így már a tervezéskor ügyeltek arra, hogy a kocsiszekrény lényeges átszabása nélkül kialakítható legyen első- és másodosztályú személykocsi, fekvőhelyes és hálókocsi, illetve étkezőkocsi is.

Az NDK államvasútja kezdetben nem mutatott nagy érdeklődést a bautzeni gyár terméke iránt, így annak a KGST más országaiban próbált megrendelőt szerezni a gyár.

  • A legnagyobb megrendelő Csehszlovákia volt, 1976-ot követően az ország 2300 különböző kiszerelésű vasúti személykocsit vásárolt Bautzenből amelyek 1990-re a csehszlovák vasút személykocsi állományának zömét adták.
  • 1984-ben a keletnémet vasúti vendéglátó, a Mitropa számára értékesítettek 26 étkezőkocsit, amelyek később Kelet-Németország belföldi és nemzetközi vonataiban futottak.
  • Lengyelországba 1989-től 1991-ig 126 egység elsőosztályú, másodosztályú és étkezőkocsit értékesítettek a lengyel államvasút számára.
  • 1985-ben a a keletnémet államvasút változatlan kocsiszekrénnyel, ám fülkék nélküli kivitelben rendelt 10 darab különböző osztályú kocsit. A korábbinál jelentősen komfortosabb kocsikból a DR 500 darab megrendelését tervezte, ám az NDK összeomlása miatt ez az üzlet elmaradt. Az elkészült kocsik egy ideig a Berlin és Prága között közlekedő Progress vonatban futottak, később átalakították őket a CityNightLine éjszakai vonatai számára.
  • 1990-ben 3 étkezőkocsi, illetve kis számú fekvőhelyes kocsi készült a jugoszláv államvasút számára.
  • 1992-ben 19 darab első és, másodosztályú, termes elrendezésű kocsit, illetve 14 fekvőhelyes kocsit építettek a görög OSE számára.

Bautzeni kocsik a MÁV-nál[szerkesztés]

A keletnémet kocsik iránt érdeklődő egyik fél a Magyar Államvasutak volt, amely frissíteni kívánta nemzetközi kocsiállományát. A győri Rába gyár, amely korábban a vasutat távolsági személykocsikkal látta el, új feladatot kapott, így a gyorsvonati kocsik beszerzését külföldről kellett megoldani.[1] Az ötödik ötéves tervben a magyar kormány 170 keletnémet vasúti kocsi beszerzését hagyta jóvá, ebből 150-et a bautzeni gyár készített el.

1978-ban a rendelés első csomagjaként harminc darab másodosztályú fekvőhelyes kocsi érkezett a MÁV-hoz. Az első fekvőhelyes kocsit 1978. november 28-án Günter Steinbogn, a gyár műszaki igazgatója adta át a magyar vasút képviselőinek a Keleti pályaudvaron. A kocsikat a MÁV a kelet-európai járatok járműállományának frissítésére, a szolgáltatás színvonalának növelésére használta fel. Bautzeni kocsik futottak a Budapest–Berlin, a Budapest–Bukarest, illetve a Budapest–Varsó vonalon közlekedő éjszakai vonatokban.[2][3]

1981 folyamán érkeztek Magyarországra a rendelés első és másodosztályú kocsijai, összesen kilencven darab. A kocsik 160 km/h-s sebességre voltak képesek. A MÁV a belföldi távolsági járatok mellett a nemzetközi hálózatban is bevetette a járműveket, főként a szocialista országok felé induló vonatokon. Szintén 1981-ben szállította a gyár a MÁV által megrendelt 30 étkezőkocsit, amelyek közül 10-et a nemzetközi, 20-at pedig a belföldi szolgálatra készítettek fel.

Az 1990-es évek elejétől a MÁV újabb, korszerűbb járműveket szerzett be (pl. CAF), így a Nyugat-Európai forgalomból a bautzeni kocsik kiszorultak. A kelet-európai országok felé induló vonatokban viszont a járművek továbbra is komfortosnak, és a helyi járműveknél jobb állapotúnak számítottak.

Szintén az 1990-es évek változása volt a Ro-La szolgáltatás elindulása. A MÁV nagy reményeket fűzött a Kiskundorozsma és az ausztriai Wels között közlekedő kamionszállító vonatokhoz. A MÁV a Dunakeszi Járműjavítóban 1995-től több Bc kocsit is átalakíttatott kísérőkocsivá, amelyeken a teherautók vezetőit szállították. Az átalakított kocsikat szürkére festették, jellegzetes harántirányú zöld sávval, új jelük 89-10 BSc lett. A kísérőkocsik 2008-ig, a MÁV Cargo eladásáig futottak a Ro-La vonatokban, ezután leállították őket, a 2010-es években pedig a még megmaradtakat selejtezték. A MÁV közszolgáltatásában maradt fekvőhelyes kocsik egészen 2021-ig közlekedtek a tengerparti vonatokban.

A sorozat személykocsijai a 2010-es évekre már megfogyatkozván a szezonális szegmensbe szorultak. A 2010-es években másodosztályúvá visszaminősített első osztályú bautzeni kocsikat adott a MÁV a Burgaszba (Nessebar), Várnába (Albena), Koperbe (Istria) és Splitbe induló éjszakai gyorsvonatokba. A 2020-as évek elejére bautzeni sorozat elöregedett és korszerűtlennek számított. A lejáró fővizsgákat a MÁV-Start már nem hosszabbítja meg, így az utolsó MÁV-os ülőhelyes bautzeni kocsikat a 2020-as évek első éveiben kivonják a forgalomból.

Bautzeni kocsik más társaságoknál[szerkesztés]

A MÁV és későbbi személyszállító vállalata az évtizedek során többször is adott át kocsikat üzemeltetésre leányvállalatának, a MÁV-Nosztalgia Kft-nek. A kocsikat az átadás után átalakították az idegenforgalmi felhasználás céljára. A változás leglátványosabb része a kocsik külső festésének megváltoztatása volt, az étkezőkocsik királykék-fehér flottaszínt kapták. A MÁV-Nosztalgia Kft. flottájában összesen négy étkezőkocsi került. A MÁV Rail Tours részére adták át a 029-es étkezőkocsit, amely az eredeti flottaszíneit megtartva futott a vállalkozás vonataiban.

Műszaki jellemzők[szerkesztés]

Kocsi jellege UIC pályaszámok Sorozatjel Gyártás ideje Mennyiség Sebesség Sajátos jellemzők fénykép
Fekvőhelyes
(2. osztályú nemzetközi)
59-41 000-029 Bc 1977-1978 30 db 160 km/h
1. osztályú 19-80 000-019 A 1980-1981 20 db 140 km/h 54 első osztályú ülőhely
2 mellékhelység
2. osztályú 20-80 000-034 B 1980-1981 35 db 140 km/h 60 másodosztályú ülőhely
2 mellékhelyiség
1. és 2. osztályú 39-80 000-034 AB 1980-1981 35 db 140 km/h 24 első osztályú ülőhely
30 másodosztályú ülőhely
2 mellékhelyiség
Étkezőkocsi 88-81 000-029 WRm 1980-1981 30 db 160 km/h étkezőkocsi

Balesetek[szerkesztés]

  • 1984-ben az 59-41 027-6 számú fekvőhelyes kocsi Csehszlovákiában (vélhetően a csehszlovák vasút hibájából) teljesen kiégett. A csehszlovák fél kártérítésként a saját tulajdonában álló, ám a megsemmisülttel azonos felépítésű 51 54 59-41 152-3 pályaszámú kocsiját átadta a MÁV-nak. A magyar vasút számára átadott kocsi volt a sorozat legfiatalabb darabja; 1984-ben hagyta el a bautzeni gyárat.
  • 2013. december 31-én a 20-80 028 számú, Lőkösházáról Budapestre közlekedő másodosztályú kocsi egyik fülkéjében a jegyvizsgáló Békéscsaba után tüzet észlelt. A Muronyban megállított kocsi kiégett. A Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálóbizottsága szerint a tüzet a kocsik fűtőrendszerének túlhevülése, a rendszerben felgyülemlett por okozta, amely elérte az ülések fából készült alkatrészeit is.[4] A teljesen elégett járművet selejtezni kellett.[5]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • NDK kocsik (magyar nyelven). vasutikocsi.hu. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
  1. „Jelentős beruházások a vasúti személy- és áruszállítás fejlesztésére”, Petőfi Népe, 1977. május 28., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  2. „Forgalomba állnak a fekvőkocsik”, Pest Megyei Hírlap, 1978. november 29., 8. oldal (magyar nyelvű) 
  3. „Fekvőhelyes vasúti kocsik”, Délmagyarország, 1979. január 20., 8. oldal (magyar nyelvű) 
  4. ZÁRÓJELENTÉS 2013-1141-5; VASÚTI BALESET - Murony állomás, 2013. december 31. (magyar nyelven). KBSZ, 2015. június 30. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
  5. Zárlat miatt égett a bautzeni (magyar nyelven). Indóház, 2014. január 3. (Hozzáférés: 2021. november 26.)