Gávavencsellő
Gávavencsellő | |||
Dessewfyy-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Ibrányi | ||
Jogállás | nagyközség[1] | ||
Polgármester | Berecz János (Fidesz-KDNP)[2] | ||
Irányítószám | 4472 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3286 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 51,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 66,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 38″, k. h. 21° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 38″, k. h. 21° 35′ 42″ | |||
Gávavencsellő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gávavencsellő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gávavencsellő nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, Ibránytól keletre kb. 15 km-re, és Rakamaztól északkeletre kb. 20 km-re, Tokajtól északkeletre 25 km-re, vagy Nyíregyházától 25–30 km-re. A település a Volánbusz 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő) és 4243-as (Nyíregyháza – Nyírtelek – Rakamaz – Gávavencsellő) viszonylatával, továbbá a Trans–Tour ’90 Közlekedési Kft. járataival közelíthető meg.
Története
Gávavencsellő két település: Gáva és Vencsellő egyesüléséből jött létre 1971-ben.
Gáva
Gáva neve 1304-ben, a pápai tizedlajstromban tűnik fel először. Nevét ekkor Gana, majd Gawa formában írták az oklevelekben.
A település birtokosai a 13. században a Vayak voltak. 1425-ben a Losonczy családnak volt itt birtoka. 1436-ban a Tatár család szerzett itt birtokot. 1460-ban a Bulyi, Ráskay, Márki családoknak volt itt részbirtoka.
A 19. század elején a jászói prépostság, és mellettük még a Bessenyey, Csécse, Csizy, Vida, Koczog családnak és még más családoknak volt itt birtokuk. A 20. század elején a jászói prépostságnak, valamint Kömmerling Jánosnak, Frankel Sámuelnek, és Pethő Antalnak volt itt birtoka.
Gáva 1950-ig Szabolcs megye Dadai felső járásának székhelye volt.
Vencsellő
Vencsellő nevét az oklevelek 1407-ben említik először, nevét már ekkor is mai alakjában írták.
I. László király is járt a településen, itt folytatta az 1092-ben Szabolcs várában megkezdett zsinatot.
Vencsellő egykor az Ecsedi uradalomhoz tartozott, birtokosai a Báthori-család tagjai voltak. Később a Tárkányi, majd az Upory család birtokában állt. Utolsó birtokosa a Dessewffy család volt.
Önkormányzat és közigazgatás
Polgármesterei
A község polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:
- 1990–1994: Karakó László (független)[4]
- 1994–1998: Karakó László (FKgP-KDNP-MDF-LPSZ–VP)[5]
- 1998–2002: Karakó László (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ-VP)[6]
- 2002–2006: Karakó László (Fidesz-MDF-MKDSZ)[7]
- 2006–2010: Karakó László (Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület-MDF-VP)[8]
- 2010–2014: Vojtó Mihályné (független)[9]
- 2014–2018: Vojtó Mihályné (független)[10]
- 2018–2019: Berecz János (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Berecz János (Fidesz-KDNP)[2]
A rendszerváltás utáni időszak első gávavencsellői polgármestere, Karakó László 1988–1990 között tanácselnökként is vezette a települést, később egy időben a Fidesz színeiben politizált.
2018. szeptember 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak a községben,[11] az előző képviselő-testület feloszlása, valamint a polgármester lemondása miatt.[12] A választáson a 2018. június 15-én lemondott polgármester is indult, de alulmaradt egyetlen ellenfelével, Berecz János korábbi önkormányzati képviselővel szemben.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3528 | 3514 | 3481 | 3359 | 3320 | 3286 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 2,3% németnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,7%, református 22%, görögkatolikus 16,3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (13,4% nem válaszolt).[14]
Közlekedés
Vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK–Kóta–Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part) vonalán volt elérhető. Itt azonban 2009. szeptember 17-től ideiglenesen szünetel a forgalom.
Nevezetességei
- Dessewffy-kastély A Dessewffyek Vencsellőn épült kastélyának magja egy a 18. század második felében készült barokk kiskastély, amely mellé egy másik kastélyt építettek klasszicista stílusban a 19. század elején. A két épületet 1898-ban összeépítették.
1944-ben kápolnájának tornyát felrobbantották, ekkor bal oldalszárnyát és udvari oszlopcsarnokát lebontották.
1950-ben erősen átalakították.
Képtár
-
A kastély bejárata
-
A homlokzata
-
Építésének éve
-
Terem
A kastély parkja
A műemlék épület mintegy 10 hektáros parkja évszázados fákkal védett történelmi kert, melynek értékét a különböző juharok, gyertyánok, platánok és kocsányos tölgyek kora és mérete jelzi, s mellettük még sok értékes cserjefaj is meghúzódik.
A kastélyt a település önkormányzata idegenforgalmi célból magánkézbe adja. Az új tulajdonos a műemlékvédelmi szakhatóság jóváhagyásával eredeti állapotának megfelelően helyreállítja majd az épületet.
Híres emberek
- Itt az egykori Ó-Vencsellőn született 1837 szeptember 22-én Vályi János, eperjesi görögkatolikus püspök.
- Itt született Komócsy József (Vencsellő, 1836. március 25. – Budapest, 1894. június 19.) - költő, újságíró
- Itt járt iskolába Cserhát József Batsányi-díjas költő (1915–1969)
- A település szülötte Kozák András (1943–2005) Kossuth-díjas színművész.
- Itt született Pásztor József (1957–), a Békéscsabai Előre emblematikus labdarúgója és edzője, 9-szeres válogatott
- Itt nevelkedett Seres János, sokszoros válogatott salakmotor versenyző (1960.-)[forrás?]
Irodalom
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
- Hampel József 1911: A gávai sírlelet (Szabolcs m.). Arch. Ért. 31, 135-147.
Jegyzetek
- ↑ Újabb időközi választást húzott be a Fidesz (magyar nyelven). 888.hu, 2018. szeptember 9. [2018. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.)
- ↑ a b Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gávavencsellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ a b „Gávavencsellő települési időközi választás eredményei”, Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. június 25.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Gávavencsellő Helységnévtár