Pásztor József (labdarúgó)

Pásztor József
Pásztor József válogatott mezben
Személyes adatok
Születési dátum	1954. március 31. (59 éves)
Születési hely	Vencsellő, Magyarország
Becenév	Paszi
Poszt	középpályás
Junior klubok
Időszak Klub -1974 Gávavencsellő
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1974–1987 Békéscsabai Előre 361 (45)
Válogatottság
1976–1980 Magyarország 009 0(1)
Edzőség
Időszak Klub 1991–1996 Békéscsabai Előre FC 1997–1998 Békéscsabai Előre FC 2002 Előre FC Békéscsaba 2002–2005 Gyulai Thermál FC 2006–2007 Békési FC 2007–2010 Jamina SE 2010–2012 Békéscsaba 1912 Előre SE 2013– Békéscsaba 1912 Előre SE
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma)

Pásztor József, becenevén Paszi, (Vencsellő, 1954. március 31. –) a Békéscsabai Előre egykori emblematikus játékosa és edzője, mindkettő minőségében talán a legsikeresebbaz egykoron Békéscsabán játszók és edzősködők közül. Az Előre csapatának kezdőtagja volt 1974-es élvonalba jutástól kezdve, 1978-ban az év játékosa, kilencszeres válogatott. Edzőként 1991–1996, 1997–98, 2002, valamint 2010–2012 között irányította az Előrét, a legsikeresebb bajnoki évadot tudhatja maga mögött, az 1993–1994-es bajnokságban a 3. helyezést érte el a csabai egylettel, ami azóta is klubcsúcs. 2013 áprilisától ismét a lila-fehér csapat edzője.

Játékosként

1974-ben hozta Papp László és Süle István akkori Előre-edző Békéscsabára, bár előzőleg már több nagycsapat, a DMVSC, DVTK és a Nyíregyházi Spartacus is hívta, de ő maradt szülőfalujában, az ificsapatban játszott. Ezután igazolt a Viharsarokba, az új csapatában hamar magára talált, és hamarosan az egyik alapember lett. Vékony, gyors, kiváló technikájú labdarúgó volt, igazi labdazsonglőr és karmester, akit imádott a közönség. Magyarországon csak Békéscsabán játszott, habár szinte mindegyik fővárosi csapat hívta évente. 13 éven át erősített a lilákat, 361 meccsen lépett pályára, ahol 45 gólt szerzett, minden bizonnyal ez a rekord nem fog hamar megdőlni. 1976 és 1980 között 9-szer húzhatta magára a válogatott mezét, ez idő alatt 1 gólt ért el a Szovjetunió ellen. Békéscsabáról 1987-ben külföldre igazolt, alacsonyabb osztályú svájci és belga csapatokhoz. Játékos-pályafutása 1991-ben ért véget, ekkor tért haza végleg Békéscsabára.

Edzőként

A Békéscsabai Előre élén az 1991-2002 között

Hazatérése évében, 1991-ben egykori csapata épp kiesésre állt az NB I-ben, így Szűcs Mihály elnök őt bízta meg az Előre irányításával. Bár kiestek az másodosztályba, a következő évben az első helyen magabiztos játékkal feljutottak, onnantól kezdve pedig 3 év igazi sikerszéria köszöntött az egyesületre. Az 1992–1993-as bajnokságban újoncként elért 5. hely, majd az 1993–1994-es évadban bronzérem, habár a csapat végig versenyben volt a bajnoki aranyért, nagyon sokáig vezette is a tabellát, az utolsó 3 fordulóban bukva el a végső győzelmet. Rá egy évre újabb 5. hely, majd féltucat játékos eligazolása után már csak a 14. helyet tudta megcsípni Pásztor a csapattal. Ekkor kimerült, egy évet pihenéssel töltött, majd újra átvette a gárdát, de 1998-ban már ő sem tudta megmenteni a lilákat a kieséstől. A klub végig szerény anyagi körülmények között működött, Pásztor sok időt töltött el alacsonyabb osztályú együttesek meccseit nézve, tehetségek után kutatva. 2002 tavaszán visszatért az akkor másodosztályú Előréhez, mivel Dajka Lászlót évad közepén elcsábította a DVSC. Így a gárda vele harcolta ki a feljutást az első osztályba, majd az NB I-ben két meccsen át vezette a csabai egyletet, de utána váratlanul lemondott.

Összesen 161 mérkőzésen ült a kispadon NB I-es meccsen, ezt mind a lila-fehér csapat kispadján.

Más csapatoknál

Az ezredforduló után alacsonyabb osztályú Békés megyei csapatoknál vállalt munkát, többek között a másodosztályú Gyulai Thermálnál, a Csorvásnál majd Orosházánál, ezt követően a negyedosztályú Békés és Jamina edzője lett.

2010. áprilisában a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét kapta munkája elismeréseként.

Újra az Előrénél 2010 után

2010. április 20-tól ismét egykori csapata vezetőedzője lett, miután az Előre igen rosszul szerepelt a 2009/2010-es másodosztályban. A klubot benntartotta a bajnokság végén, a következő évadban stabil középcsapattá érett keze alatt az Előre, majd a 2011/2012-es bajnoki évben 3. helyre hozta be a lila-fehéreket, míg a Magyar Kupában egészen a negyeddöntőig jutottak, oda-visszavágós rendszerben kiejtve többek között az első osztályú Vasast és az FTC-ét is.

Az évad végén lejáró szerződését nem hosszabbították meg, pályaedzőként segítette az edzőnek kinevezett Dajka László munkáját. A célként kitűzött biztos feljutás Dajkával a 2012/2013-as évad közepén egyre inkább veszélybe került, a téli alapozás sem sikerült jó, becsúszott több vereség, valamint Dajka összekülönbözött a hazai szurkolótábor egy részével. Ezért 2013 április 2-tól, szinte napra pontosan 3 évvel azután, miután visszatért csapatához, Pásztor ismét átvette a viharsarki gárda edzői posztját.

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1976. szeptember 22.	Berlin	NDK	1 – 1	barátságos
2.	1976. szeptember 22.	Berlin	NDK	1 – 1	barátságos	60'
	1979. november 24.	Miskolc-Diósgyőr	Csehszlovákia	3 – 0	olimpiai selejtező
	1980. április 13.	Prága	Csehszlovákia	2 – 3	olimpiai selejtező	51'
3.	1980. május 31.	Budapest	Skócia	3 – 1	barátságos
4.	1980. június 4.	Budapest	Ausztria	1 – 1	barátságos
5.	1980. augusztus 20.	Budapest	Svédország	2 – 0	barátságos
6.	1980. augusztus 27.	Budapest	Szovjetunió	1 – 4	barátságos	2'
7.	1980. szeptember 24.	Budapest	Spanyolország	2 – 2	barátságos	78'
8.	1980. október 8.	Bécs	Ausztria	1 – 3	barátságos	60'
9.	1980. november 19.	Halle	NDK	0 – 2	barátságos	46'

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Felhasznált irodalom

• Képíró Ferenc: Futball Sikertörténet II. (1974–1994), Békéscsaba, 2008, 7-9.o, ISBN 978-963-06-5137-0
• Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, Békéscsaba 1986

Források

• Ki kicsoda a magyar sportéletben? , II. kötet (I–R). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 443. o., ISBN 963-495-011-6

Külső hivatkozások

• Pásztor József: a megye labdarúgása még gyengébb lesz
• Életük részévé vált ez a lap - Nemzeti Sport
• Sérülések nehezítik az őszi munkát