„Pomázi kőfejtő Felső-barlangja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:


== Kutatástörténet ==
== Kutatástörténet ==

Az 1997. évi ''[[MKBT Műsorfüzet]]''ben szó van arról, hogy a pomázi Öreg kőfejtőben lévő ''Felső-barlang''ban továbbjutott az Anubisz Barlangkutató Csoport. A barlang talpszintjének agyagkitöltésében a csoport tagjai kutatóaknát mélyítettek és kb. 2 m mélységben egy 45° lejtésszögű, 2,5 m átmérőjű akna szájába jutottak. A beszállási ponttól 5 m-re a járat függőleges lett, ezért csak kötél segítségével tudtak továbbmenni. A hévizes jellegű, csőszerű aknában 10 m ereszkedés után 8–10 m hosszú és 2–3 m széles tektonikus hasadékba kerültek. Az aknában tovább ereszkedve 48 m mélységben elértek egy kb. 5×10 m alapterületű termet, amely a barlang jelenleg legmélyebb pontja. A terem talpszintjének kitöltésanyagát jól látható suvadási irányú meredek agyaglejtő képezi.

Az aknát átvizsgálva a hasadék oldalfalában 30 m mélységben két továbbjutási pontot is felfedeztek. Az É-i ág enyhén emelkedve követte a főhasadék irányát, míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve Ny-i irányba indult. Az É-i ág emelkedő lejtőjén felkapaszkodva egy kis terem oldalfalából kb. 1 m magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással megnyílt ablakon át beláttak egy visszhangos, jól huzatoló, járható méretű járatba. A feltételezett nagyméretű terembe az agyagban kerülőjáratot ásva és 3 m hosszú kuszodán átjutva mentek be. A terem 7–8 m hosszú, 4 m széles és figyelemre méltó a terem mennyezetéből felfelé induló tág, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15–20 m-ig belátható része. A kiadványban látható a barlang vázlatos hosszmetszet térképe.


1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a ''Felső'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert ''Kőfejtő Felső-barlang''nak (''Kőfejtő 5.sz.barlang'') 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.
1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a ''Felső'' névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert ''Kőfejtő Felső-barlang''nak (''Kőfejtő 5.sz.barlang'') 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő ''Pomázi Felső-barlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható.

A lap 2021. január 22., 15:33-kori változata

Pomázi kőfejtő Felső-barlangja
Hossz300 m
Mélység45 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés45 m
Ország Magyarország
TelepülésPomáz
Földrajzi tájPilis hegység
Barlangkataszteri szám4820-71

A Pomázi kőfejtő Felső-barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található és megkülönböztetetten védett barlang.

Leírás

2006-ban volt először Pomázi kőfejtő Felső-barlangja néven nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Felső-barlang (Kocsis 1997), Kőfejtő 5.sz.barlang (Kraus 1997), Kőfejtő Felső-barlang (Kraus 1997) és Pomázi Felső-barlang (Baja 1998) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1997. évi MKBT Műsorfüzetben szó van arról, hogy a pomázi Öreg kőfejtőben lévő Felső-barlangban továbbjutott az Anubisz Barlangkutató Csoport. A barlang talpszintjének agyagkitöltésében a csoport tagjai kutatóaknát mélyítettek és kb. 2 m mélységben egy 45° lejtésszögű, 2,5 m átmérőjű akna szájába jutottak. A beszállási ponttól 5 m-re a járat függőleges lett, ezért csak kötél segítségével tudtak továbbmenni. A hévizes jellegű, csőszerű aknában 10 m ereszkedés után 8–10 m hosszú és 2–3 m széles tektonikus hasadékba kerültek. Az aknában tovább ereszkedve 48 m mélységben elértek egy kb. 5×10 m alapterületű termet, amely a barlang jelenleg legmélyebb pontja. A terem talpszintjének kitöltésanyagát jól látható suvadási irányú meredek agyaglejtő képezi.

Az aknát átvizsgálva a hasadék oldalfalában 30 m mélységben két továbbjutási pontot is felfedeztek. Az É-i ág enyhén emelkedve követte a főhasadék irányát, míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve Ny-i irányba indult. Az É-i ág emelkedő lejtőjén felkapaszkodva egy kis terem oldalfalából kb. 1 m magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással megnyílt ablakon át beláttak egy visszhangos, jól huzatoló, járható méretű járatba. A feltételezett nagyméretű terembe az agyagban kerülőjáratot ásva és 3 m hosszú kuszodán átjutva mentek be. A terem 7–8 m hosszú, 4 m széles és figyelemre méltó a terem mennyezetéből felfelé induló tág, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15–20 m-ig belátható része. A kiadványban látható a barlang vázlatos hosszmetszet térképe.

1997. május 24-én Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen a Pomáz Ny-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon látható a Felső névvel jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a jelentős, veszélyeztetett, 1997 előtt is ismert Kőfejtő Felső-barlangnak (Kőfejtő 5.sz.barlang) 1997 előtt is volt térképe. A barlang további kutatást igényel. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő Pomázi Felső-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Pomázi Felső-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Pilis hegységben elhelyezkedő, 4820/71 kataszteri számú Pomázi kőfejtő Felső-barlangja.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Pilis hegységben elhelyezkedő Pomázi Felső-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-71 kataszteri számú Pomázi kőfejtő Felső-barlangja. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Pomázi Felső-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom

  • Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1439. old.
  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
  • Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
  • Kocsis András: Az Anubisz Barlangkutató Csoport hírei. MKBT Műsorfüzet, 1997. március–április. 5–7. old.
  • Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 14., 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kraus Sándor: Pomázi kőfejtő Felső-barlang állapotfelvétel. Kézirat. 2002. szeptember 28. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Leidinger István: Kiterjedt barlangrendszer a Majdánpola alatt. Pomázi Polgár, 1999. december. 1., 1–2. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
  • Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.

További információk