Áporka
| Áporka | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ráckevei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2338 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1260 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 63,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 60″, k. h. 19° 00′ 43″47.233230°N 19.011860°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 60″, k. h. 19° 00′ 43″47.233230°N 19.011860°E | |||
 Áporka
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Áporka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Áporka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Áporka község Pest megyében, a Ráckevei járásban.
Fekvése
A Csepeli-síkon fekszik, amely a Kiskunság északi részén, Budapesttől délre van. A legközelebbi nagyobb település Kiskunlacháza (5 km). A település szélén húzódik az 51-es főút.
A község keleti határszéle közelében halad el a Budapest–Kelebia-vasútvonal, amelyen régebben létezett egy, a falu nevét viselő megálló (Áporka megállóhely) is, de az több kilométerre helyezkedett el a falutól, így félreeső mivoltából adódóan már az 1980-as években megszűnt. A megálló helye Kiskunlacháza és Délegyháza határvonala közelében volt, Áporka központjától majdnem pontosan keleti irányban; a közúti elérését egykor biztosító utak ma már mind alsóbbrendű utaknak minősülnek.
Története
Áporka és környéke ősidők óta lakott helynek számít, területén bronzkori leletek kerültek elő.
A falu sokáig királyi birtok volt, erre utal a közeli Szentkirály elnevezése is.
A 17. században a falu elnéptelenedett.
1694-ben Forster Kristóf népesítette be újra szlovák telepesekkel, azonban ezek a telepesek a kapott kedvezmények lejárta után elköltöztek a faluból.
A 18. században a település legtekintélyesebb földbirtokosa a felsővattai Wathay család lett. Később Dr. csalai Kégl Sándornak, Kégl Jánosnak és Teréznek volt nagyobb birtoka; mellette a persai Persay családbeli persai Persay János (1813-1870), majd halála után fia, ifjabb Persay János (1837–1899) a legjelentősebb közbirtokos a településen.[3]
1775-ben az egykor a Duna közelében fekvő település a gyakori árvizek miatt - földesurának engedélyével - a folyótól távolabb eső helyre költözött.
A 19. század elején a falu legfőbb birtokosa még mindig a Wattai család volt.
1910-ben 975 magyar lakosából 191 római katolikus, 752 református, 13 izraelita volt. Ebből következik, hogy akkor főként magyarok és németek lakhatták.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Berényi János (független)[4]
- 1994–1998: Ágoston Pál Antal (független)[5]
- 1998–2002: Mészáros Lajos (független)[6]
- 2002–2006: Mészáros Lajos (független)[7]
- 2006–2007: Füzesi István (független)[8]
- 2008–2010: Dr. Kovács Tibor (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Kovács Tibor Miklós (független)[10]
- 2014–2019: Mészáros Károly (független)[11]
- 2019-től: Mészáros Károly (független)[1]
A településen 2008. január 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Népesség
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 1121 | 1079 | 1179 | 1276 | 1253 | 1260 |
| 2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek, 1,4% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,6%, református 38,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (25,7% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
- Késő barokk stílusú református templom 1786-ból
- Duna-parti üdülőtelep
- Áporka régi temetőjében faragott kopjafákat láthatunk, melyek többségét a falu neves fafaragó családja, a Márton dinasztia készítette. Ez a régi kézműves mesterség még ma is él a faluban.[forrás?]
Jegyzetek
- ↑ a b Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ a b Áporka települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 27. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Áporka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 15.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Áporka Helységnévtár
További információk
Könyvek
(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5
