Ugrás a tartalomhoz

Piricse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2021. február 1., 17:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népcsoportok)
Piricse
Piricse címere
Piricse címere
Piricse zászlaja
Piricse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterOrosz László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4375
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1906 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′
Piricse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Piricse
Piricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Piricse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piricse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Nyírségben, Nyírbátortól délre található település. Nyírbátor 10 km, Mátészalka 28 km, Vállaj 21 km, Bátorliget 11 km, Nyírpilis 3,5 km távolságra található.

Története

A település és környéke már az újkőkor óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek alapján.

Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban.

A 14. századból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka. A 1617. században több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortájt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a 16. században is.

A 17. században a település nagy része a Vay családbeliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.

A 18. században újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után a gróf Erős család, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.

1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt. 1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település. 1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Páll Antal (KDNP-MDF)[3]
  • 1994–1998: Hatvani Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Hatvani Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Hatvani Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz László (Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)[7]
  • 2010–2014: Orosz László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Orosz László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Orosz László (Fidesz-KDNP)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1810
1802
1834
1805
1817
1906
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94,5%-a magyar, 5,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 16,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,3%, református 30,9%, görögkatolikus 23%, felekezeten kívüli 3,3% (33,3% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

  • Műemlék református temploma román stílusban épült, a 13. században. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajóinak falai nem futnak párhuzamosan, hanem a szentély felé szűkülnek.

A templom belső berendezése késő barokk stílusú, a 19. század elejéről való. Orgonáját 1936-ban Váradi Miklós építette. Érdekességek még a templom felszerelései között található ón tárgyak: 1725-ből való ón tányér, 1729-ből való ón kancsó, 1824-ből valóón kehely, és úrasztali terítője is, mely 1728-ban készült.

  • A falu római katolikus temploma 1801-ben épült a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós, félköríves szentélyű téglaépületnek nincs tornya. A templom déli oldala mellett áll az 1791-ben épített, műemlék jellegű fa harangláb , aminek külön érdekessége, hogy nem használtak hozzá vasszöget. A harangláb 321 és 99 kg-os harangjait Sopronban, 1929-ben öntötte Seltenhofer Frigyes.
  • A görögkatolikus templom jelenlegi épülete 1870-ben épült, védőszentje Szent Miklós. Az előtte itt álló 1779-ben épített templom és plébánia fa építésű volt.
  • A Júlia-liget Magyarország legnagyobb tőzegmohás babérfüzes nyírlápja (Saliceto pentandrae-Betuletum pubescentis és Betulo pubescenti-Sphagnetum). Legfontosabb növényritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris).

Híres szülöttei

  • Fedics Mihály (1851–1938), a nagy mesemondó.
  • Vadon Irén elismert jazz énekesnő. A budapesti Jazz Garden Club alapítója.

Jegyzetek

  1. a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Piricse Helységnévtár

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek