Olaszliszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Thor de Békéscsaba (vitalap | szerkesztései) 2021. április 20., 19:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎21. század)
 A településen világörökségi helyszín található 
Olaszliszka
Légifotó
Légifotó
Olaszliszka címere
Olaszliszka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterKerekes Attila (független)[1]
Irányítószám3933
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1538 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″
Olaszliszka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Olaszliszka
Olaszliszka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Olaszliszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszliszka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól 57 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján, szőlődombok mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.

Története

1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon[3] – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.

A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.

1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.

A török idők

A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.

Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.

1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.

1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.

A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.

21. század

2006-ban itt történt az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés, amely során meggyilkoltak egy tanárt, Szögi Lajost. Napjainkban a MAHART által üzemeltetett Nyaralóhajóknak kikötője van a településen, ami várhatóan fellendíti az amúgy gyönyörű település idegenforgalmát.[4]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Fekete Gyula (független)[5]
  • 1994–1998: Fekete Gyula (független)[6]
  • 1998–2002: Fekete Gyula (független)[7]
  • 2002–2006: Fekete Gyula (független)[8]
  • 2006–2010: Fekete Gyula (független)[9]
  • 2010–2014: Kerekes Attila (független)[10]
  • 2014–2019: Fekete Gyula (független)[11]
  • 2019-től: Kerekes Attila (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1737
1723
1684
1709
1536
1538
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású[12] emberek alkották. Ezenkívül 2 ruszin is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 28,1%, görögkatolikus 9,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (21,5% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

Gótikus templom

A magyar templomok közt különlegesnek számító tornya 1632-ben készült katonai őrtoronynak. (Az építő, az eperjesi Stenczel Dániel munkájáért 400 forintot és 20 köböl búzát kapott.) A toronyban két harang van, delente megkonduló nagyharang másfél tonnát nyom. A harang pajzsán lévő felirat szerint a 17. század legnevesebb harangöntője, az eperjesi Georg Wierd készítette 1633-ban.

Más látnivalók

Környező települések

Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak (12 km ) és Szerencs (kb. 22 km).

Érdekességek

  • A templomot 1772-ben kirabolták. A monda szerint az arany kegytárgyakat a rablók a Bodrogba rejtették, de azok felemelkedtek a víz színére és így megtalálták őket. Az eset emlékére kőkeresztet illesztettek a sekrestye falába.
  • 1805. december 5-én egy éjszakát Olaszliszkán pihent a Szent Korona, amikor Pozsonyból Napóleon császár közelgő seregei elől Keletre, Munkácsra menekítették.
  • A liszkai közhit szerint itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos (és nem a hivatalosan születési helyének tartott Monokon, ahol csak anyakönyvezték), miközben apja, várandós feleségével úton volt haza Monokra a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről.
  • Tokaj hegyalja egyik legnagyobb szőlőtermelő területe.

Híres emberek

  • Friedländer Herman, az „olaszliszkai csodarabbi”, aki 1920 nyarán tanácsaival dúsgazdaggá tett egy svájci tőzsdei spekulánst.
  • Csiky Tibor szobrászművész
  • Varkoly László képzőművész (szül. 1960 02. 16. Olaszliszka) a 80-as évek képzőművészetének jelentős alakja.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2005. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. július 1.)
  4. ↑ Nyaralóhajózás Magyarországon. nyaralohajozas.hu. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  5. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  7. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  12. ↑ http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html[halott link]
  13. ↑ Olaszliszka Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Olaszliszka&oldid=23797901”