Ugrás a tartalomhoz

Anarcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 10:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 10.) ezen a változaton alapul.
Anarcs
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Anarcs címere
Anarcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterKertész Zoltán[1]
Irányítószám4546
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1811 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség116,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333°N 22.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333°N 22.116667°E
Anarcs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Anarcs
Anarcs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Anarcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as közút mentén fekszik, Kisvárdától 5 km-re dél-délkeletre. A környező települések: Pap 9, Nyírlövő 14 km-re északkeletre, Lövőpetri 10 km-re keletre, Szabolcsbáka 5 km-re délkeletre, Gyulaháza 6 km-re délre és Ajak légvonalban alig 4 km-re (közúton azonban 12 km-re) nyugatra.

Története

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél.

1270-ben Onorch írásmóddal említették oklevelek; ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt, később a Báthory, majd a Nyáry családé.

IV. László király idején Onorcs alakban írva említették oklevelek.

A 15. században a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család birtokolta.

Később, a 19. század közepéig a Kutyori, a Czóbel és a Szerencsy család, a 20. század elején pedig Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt a birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másikat pedig a Telekiek.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 817 református, 334 római katolikus és 268 görögkatolikus.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1910
1889
1943
1921
1811
1835
1811
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22%, református 44,5%, görögkatolikus 18,9%, felekezeten kívüli 2,3% (11,6% nem válaszolt).[4]

Nevezetességek

  • Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
    A templom sírboltjában nyugszik Czóbel Imre, Czóbel László, Czóbel Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála.
  • A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
  • Czóbel Minka síremléke.
  • Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház.
  • Anarcsi hajfonatkorong: 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben három honfoglalás kori sírra bukkantak. Az egyikből - amely valószínűleg egy gazdag nő sírja lehetett - került elő az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong.

Nevezetes anarcsiak

  • Czóbel Minka költő, műfordító
  • Kalinák József János, aki harminc éven át, 1990-től 2019-ig volt a település polgármestere

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Kalinák József János (független)[5]
  • 1994-1998: Kalinák József János (független)[6]
  • 1998-2002: Kalinák József János (független)[7]
  • 2002-2006: Kalinák József János (független)[8]
  • 2006-2010: Kalinák József János (független)[9]
  • 2010-2014: Kalinák József János (független)[10]
  • 2014-2019: Kalinák József János (független)[11]
  • 2019-től: Kertész Zoltán (független)[1][12]

Források

Hivatkozások

Képgaléria

  • A református templom
    A református templom

Jegyzetek

  1. ↑ a b Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Anarcs Helységnévtár
  5. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)[halott link]
  11. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)[halott link]
  12. ↑ Jegyzőkönyv a polgármester-választás eredményéről - Anarcs. (Hozzáférés: 2020. január 9.)[halott link]

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anarcs&oldid=23766267”