Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Nagybetűs Egyházak

Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente ^üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente ^üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

• Magyarországi Református Egyház
• Erdélyi Gyülekezet
• Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Lutheránus Világszövetség
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Gyulai Román Ortodox Püspökség
• Magyarországi Baptista Egyház
• Magyarországi Metodista Egyház
• Magyar Pünkösdi Egyház
• Skóciai Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház
• Anglikán Közösség
• Metodista Világtanács
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
• Afrikai Intézményesült Egyházak
• Krisztus Egyházai
• Krisztus Nemzetközi Egyházai
• Krisztus Magyarországi Egyháza
• Krisztus Közössége
• Hetednapi Adventista Egyház
• Új Apostoli Egyház
• Keresztény Tudomány (vallás)
• Egyesítő Egyház
• Sátán Egyháza
• Hit Gyülekezete
• Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
• Magyarországi Szcientológia Egyház
• Univerzális Élet
• Üdvösség Hirdetői Egyház
• Az Univerzum Egyháza
• Boldog Isten Gyülekezete
• Derű Egyháza
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség
• Budapesti Zsidó Hitközség
• Pesti Izraelita Hitközség
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Hindu Vaisnava Egyház
• Iszlám Egyház
• Magyar Iszlám Közösség
• Magyarországi Muszlimok Egyháza
• Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
• Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó^fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

• Egyházi Nyilvántartó rendszer
• Magyarországon bejegyzett egyházak

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. ✉ 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia ^Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. ✉ 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony ^foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

 megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman ^vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)

Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltve

Függőben RuIsZa ^vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

• típus: külön modellnéven () futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
• modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
• modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa ^vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

• a motor lökettérfogata (pl. 1500)
• a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
• a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

• az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
• az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
• az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman ^vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa ^vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*^üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

• @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare ^vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)

Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)

+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

1. Alföldi Kisvasút
2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
6. Budapesti Libegő
7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
11. Dombóvári Gazdasági Vasút
12. Egri Gazdasági Vasút
13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
14. Felsőpetényi Kisvasút
15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
16. Gemenci Állami Erdei Vasút
17. Hegyközi Kisvasút
18. Hortobágyi Kisvasút
19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
20. Kaposvári Gazdasági Vasút
21. Kapuvári Gazdasági Vasút
22. Kaszói Állami Erdei Vasút
23. Kecskeméti Kisvasút
24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
25. Királyréti Erdei Vasút
26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
32. Nyírvidéki Kisvasút
33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
34. Pálházi Állami Erdei Vasút
35. Süttői Állami Erdei Vasút
36. Szegedi Kisvasút
37. Szegvári Gazdasági Vasút
38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)

    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)

39. Szigetközi Gazdasági Vasút
40. Szilvásváradi Erdei Vasút
41. Szobi Gazdasági Vasút
42. Tiszakécskei Gyermekvasút
43. Tiszakécskei Kisvasút
44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
45. Vál-völgyi Kisvasút
46. Veszprémi Gyermekvasút
47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)

Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare ^vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels ^vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát ^vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Nyelvhelyességi probléma vasútállomások szócikkében

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:56 (CEST)

A botgazdák üzenőfaláról áthozva Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:28 (CEST)

Felfedeztem egy olyan nyelvhelyességi problémát, ami valószínűleg tömeges javítást igényel, tehát bottal lenne a legsimább ügy megoldani. A magyar vasútállomásokról, megállóhelyekről szóló cikkek döntő többsége egy ilyesmi szöveggel indul: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás X településen, melyet a MÁV üzemeltet.” Ez így abszolút hibás, mert a(z) „(a)mely” szó ilyen helyzetben csak az előtte álló főnévre utalhat, de a MÁV nem a települést üzemelteti, hanem az állomást. A legegyszerűbb lenne ezt egy szimpla szórendi cserével javítani, így: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet X településen.” Van néhány tucat olyan megálló is, ahol az üzemeltetést átvette a helyi önkormányzat, az ezekről szóló szócikkek többségében is megjelenik ez a hiba. Ott efféle szórend kialakítása lenne célszerű: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás, melyet X önkormányzat üzemeltet a település területén.” Néhány tucat Balaton környéki állomásnál elvégeztem ezt a javítást, de az egész országra kiterjedően jó lenne megcsinálni (és akkor a külföldi vasútállomásokat még nem is néztem). Előre is köszönöm, ha valaki vállalkozik rá, hogy valamelyik bot segítségével megcsinálja. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 11:08 (CEST)

„X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás” – Akkor már jó lenne, ha nem erre lenne javítva, hanem ez is javítva lenne, ugyanis ez így felesleges redundancia, ráadásul idétlenül is hangzik, hogy kijelentjük egy vasútállomásról, hogy az egy vasútállomás. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. augusztus 15., 11:24 (CEST)

 megjegyzés Mivel az X településen vesszők között van (vagyis olyan mintha – és – között lenne), így szerintem nem jelenti azt hogy a települést üzemeltetné a MÁV, ezért nem is helytelen a megfogalmazás. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 15., 11:44 (CEST)

Ismereteim szerint az „aki, ami, amely” stb. névmások előtt mindenképpen kell vessző, ezért úgy vélem, hogy nincs relevanciája ebben a kérdésben a mondatbeli vesszők számának. Valószínű persze, hogy nincs olyan, magyarul tudó ember, aki félreértene egy ilyen mondatot, de akkor sem egyértelmű, hogy az üzemeltetés szó itt mire vonatkozik, és ha egy egyszerű szórendi javítással orvosolható, akkor érdemes lehet megtenni. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 19:40 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Egyúttal jó lenne megszabadulni az "egy"-ektől is. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. augusztus 15., 11:48 (CEST)

+ akkor a megállóhelyeknél cseréljük ki a vasútállomást (vasúti) megállóhelyre. – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. augusztus 15., 12:34 (CEST)

Áthoztam ezt a vitát ide a botgazda-üzenőről. Először találjuk ki, mi lesz a legszerencsésebb szöveg, és csak a kész, konszenzusos megoldást tegyük a botgazdák elé. Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:30 (CEST)

Mit szólnátok ahhoz a szöveghez, hogy „Kál-Kápolna vasútállomást a MÁV üzemelteti a Heves megyei Kálon”? Tudom, hogy formailag nem definiáljuk ezzel a szócikk tárgyát, de én megelőlegezném az olvasónak azt a bizalmat, hogy magától is rájön: Kál-Kápolna vasútállomás az bizony egy vasútállomás. (Sajnos még így is lesznek olyan szerencsétlen fordulatok, mint hogy „Heves vasútállomást a MÁV üzemelteti a Heves megyei Hevesen”, de ha egységesek akarunk lenni, nem tudok ennél jobbat kitalálni.) -- Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:39 (CEST)

Jó is hogy áthoztad, bottal nem tudom mennyire lehetne megcsinálni, rengeteg változatban vannak már a bevezetők. Az egységesítést és a vasútállomás szó duplázásának megszüntetését támogatom, viszont akkor a megállóhelyekbe is bele kéne venni a vasút szót. A fenti példa első ránézésre tetszik, bár az önkormányzati üzemeltetésnél egyáltalán nem lenne szerencsés: Taktaszada megállóhelyet Taktaszada önkormányzata üzemelteti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszadán. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 15., 16:59 (CEST)

Esetleg ilyenkor valami olyat lehetne, hogy Taktaszada megállóhelyet a helyi önkormányzat üzemelteti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszadán. -- Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 17:48 (CEST)

Nem tűnik rossznak. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:14 (CEST)

Ahogy lentebb is említem, van olyan is, hogy "Erdőbénye megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Szegilong településen, melyet Szegilong önkormányzata üzemeltet", úgyhogy oda kell figyelni, hogy minden esetben világos-e, hogy a "helyi" melyik helyi. Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:56 (CEST)

A botos megoldásról való beszélgetéshez először látni kellene az érintett cikkek listáját. Sajnos egy sincs belinkelve példának. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 15., 17:25 (CEST)

Ez egyértelműen az én hibám volt, amiért elnézést kérek, mert nincs még tapasztalatom a botgazdák felé intézhető kérdések megfogalmazásának formai és technikai mikéntjében. Egyúttal itt köszönök meg minden eddigi és ezután érkező segítséget a probléma rendezéséhez. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 19:26 (CEST)

Itt a Kategória:Magyarország vasútállomásai, talán ebben a legjobb kattintgatni, hogy többfajta példát is lássunk. Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 17:45 (CEST)

Példák:

1. Tápiószecső vasútállomás "Tápiószecső vasútállomás egy Pest megyei vasútállomás, Tápiószecső településen, melyet Tápiószecső önkormányzata üzemeltet."
2. Kisbér vasútállomás "Kisbér vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet Kisbér városában."

Az én szövegjavaslatom: "Tápiószecső (Kisbér) vasútállomás a MÁV egyik vasútállomása Tápiószecsőn (Kisbéren)." Esetleg a településnév előtt vesszővel. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 15., 23:20 (CEST)

Ebben így ugyanúgy duplikátum a vasútállomás szó és nem megoldás az önkormányzati üzemeltetésekre sem. A település neve elé szerintem felesleges a vessző. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:12 (CEST)

Meg ilyen is van: Ballószög vasúti megállóhely egy megszűnt Bács-Kiskun megyei megállóhely, Ballószög településen, melyet a MÁV üzemeltetett. Mi a csudának a megye ide? Olyanok ezek a cikkek, mintha bottal készítették volna őket, de humán szerkesztői azonosító alatt. Nem először találkozunk ilyen átgondolatlan botos cikklétrehozással. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 02:28 (CEST)

Mi a baj a megyével? Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:11 (CEST)

Teljesen redundáns, ott van mellette a település belinkelve, az már meghatározza a megyét. A Búza térre se mondanád, hogy az egy BAZ megyei tér Miskolcon – az egy miskolci tér. A többi cikkünkben sem alkalmazunk ilyen felesleges meghatározásokat, főleg nem a cikk első mondatában, amelynek a cikk tárgyát kell tömören meghatároznia az olvasó számára. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:35 (CEST)

Azért Miskolcot többen ismerik, illetve tudják térképen elhelyezni, mint Ballószöget... Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 08:42 (CEST)

Ráadásul így azt a benyomást is kelti, mintha elsődlegesen Bács-Kiskun megyei megállóhely lenne, és csak mellékesen helyezkedne el pont Ballószögön, azaz lenne valami titkos kapocs az összes Bács-Kiskun megyei megállóhely között. De mi tudjuk, hogy ez csak egy csoportosítási szempont a Wikipédiában, a vasúti megállóhelyek között nem a megye a szervező erő, hanem az üzemeltető meg a vasútvonal. Tehát a megye kifejezetté tétele egy felesleges és virtuális szerveződési szintet vetít a cikkbe. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:39 (CEST)

Próbálva megtartani az időrendet: Ballószög csak egy példa, ezek bottal, feltehetően előzetes egyeztetés nélkül, egy kaptafára készült szócikkek. Javítani is csak egységesen tudjuk őket, hacsak nem írod meg azt a botot, amelyik elemzi, hogy melyik települést ki szerint hányan ismerik. Miskolc is egy példa, helyettesítsd be egy kevésbé ismert településsel, ott sem szoktuk kiírni a megyét. De még ha mindenáron a vasúti megállóhelyek cikkében akarnánk az olvasókat felvilágosítani Ballószög elhelyezkedéséről, hogy ne kelljen a cikkre kattintaniuk, akkor is azt kellene írnunk, hogy megszűnt vasúti megállóhely a Bács-Kiskun megyei Ballószögön. Ugyanis a megyéhez tartozás Ballószög tulajdonsága, nem a megállóhelyé, mert ezzel azt sugalljuk, hogy a megállóhely Ballószögtől függetlenül, saját jogán tartozik valamelyik megyéhez, és akár tartozhatna másikhoz is. Szemantikai hiba, ha rossz szintre helyezzük az információt. A jelzőt a jelzett szó elé tegyük, az meg itt elsődlegesen a település. De ott is felesleges, ezzel csak azt akartam mutatni, hogy a mostani fogalmazás többszörösen hibás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:54 (CEST)

@Kemenymate: A szövegjavaslatomban nincs szó üzemeltetésről, nincs is szükség rá, ha azt írjuk, hogy "a MÁV egyik vasútállomása". Az állomások állítólagos "önkormányzati üzemeltetés"-e szerintem tévedés. Csakis az állomásépületre és egyes építményeire (pl. aluljáró) vonatkozhat, (az állomás vágányhálózatát, jelzőit, stb. nyilván a MÁV berendezései, szabályzatai szerint üzemeltetik, a MÁV dolgozói). Ez a tévedés a MÁV illetékesének felületes megfogalmazásából, vagy a hírügynökség felületes átvételéből eredhet, – nem tudom; de úgy gondolom, hogy csak részigazság, vagyis megtévesztő. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 16., 09:44 (CEST)

Lehet igazad van, akkor ezt is így kéne megfogalmazni. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 20:26 (CEST)

@Vadaro: Az nyilván úgy van, ahogy írod, hogy a vágányhálózatot és a vasútüzemi berendezéseket mindenképp a vasúttársaság üzemelteti ilyen állomásokon is. Ugyanakkor ennek alapján kijelenteni, hogy "csakis tévedés lehet" a megfogalmazás, és főleg erre építve az információ kiirtását javasolni a szócikkekből egyértelműen tévút. A MÁV saját honlapján pontosan ilyen fogalmazásban szerepel az a tény, hogy számos állomás "üzemeltetési feladatait" az helyi önkormányzat látja el: https://www.mavcsoport.hu/mav/mar-huszonhat-vasutallomast-uzemeltet-onkormanyzat. Ha a MÁV így nevezi az ilyen helyzeteket, akkor bizony ez hivatalos megnevezése a konstrukciónak. Mondhatjuk, hogy nem tetszik a megfogalmazás (értem, hogy mit gondolsz félrevezetőnek, de nekem nincs bajom vele, sőt örülök, hogy egyszer végre "a MÁV illetékese" nem földi halandó számára érthetetlen bikkfanyelven beszél), kereshetünk esetleg pontosabb (pontoskodóbb) megfogalmazást (az utasforgalmi területek üzemeltetési feladatait a MÁV-val kötött szerződés alapján részben a ... önkormányzat látja el ???), de a kifejezésmóddal szembeni kritika miért indokolná azt, hogy egy olyan valós információt, amely eddig benne volt a szócikkekben, mindenestül kisöpörjünk belőlük? (Ugyanis azt írod, hogy a te szövegjavaslatodban - szándékosan - egyáltalán nincs utalás az üzemeltetésre. Eddig volt, az információ valós, a megfogalmazása így hivatalos. Miért hagynánk ki? Ellenzem a megoldásodat.) Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:32 (CEST)

@Ragold: Nem kardoskodom a szövegjavaslatom mellett, csak magyarázni szeretném. A javaslatom célja az egyszerűsítés volt, nem pedig az, hogy információt irtsunk ki. Az "üzemeltetés"-t szándékosan hagyom ki, mert nem tartom érdemi információnak. X. vasútállomás a MÁV egyik állomása; X. postafiók a Magyar Posta Zrt. egyik postafiókja – ennyi. Persze, hogy "üzemelteti", mi mást tenne? Éppígy fölösleges töltelékszöveg lenne, ezért nem is írjuk a cikkekben, hogy az állomásépület kezelője a MÁV (még "önkormányzati üzemeltetés" esetén is az).

Az "önkormányzati üzemeltetés"-ről: A linkelt MÁV-oldalt (és néhány más hasonló tartalmút is) ismertem. Én is örülök annak, hogy a MÁV illetékese nem érthetetlen bikkfanyelven beszél, de annak nem, hogy ez néha csak részigazságként jelenik meg a nyilvánosság számára (és ezáltal a Wikipédián is). Dr. Korsós Boglárka, a MÁV Zrt. vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta (e honlap szerint [1]), hogy a MÁV „…önkormányzatoknak ad lehetőséget a helyi vasútállomás üzemeltetésére, a MÁV megfelelő támogatásával.” Ebben a megfogalmazásban nincsen az a kizárólagosság, ami pedig több hírportálon olvasható, sőt ugyanezen cikk bevezetőjében is: "Maglódon mindkét helyi állomást az önkormányzat üzemelteti…", miközben egy sorral feljebb azt írják: "e héten Ecser vasúti megállója került önkormányzati üzemeltetésbe,együttműködésben a vasúttársasággal." (Kiemelés tőlem). Ez utóbbi a valós információ, az pedig megtévesztő, hogy az önkormányzat üzemelteti a vasútállomást. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 18., 12:03 (CEST)

@Vadaro: OK, értem a magyarázatodat. Úgy néz ki számomra, hogy: 1) te szigorúan vasúti szakmai-nyelvhasználati szempontból tekinted a kérdést, ahonnan nézve érvényes lehet a szóhasználatra vonatkozó érvelésed. Viszont ez egy enciklopédia átlagos olvasóknak (ahol mindig gond van a túlságosan csak szakmai nézőpontból megfogalmazott szócikkekkel - nem a szakmaiságot kárhoztatom ezzel, hanem a kizárólag szaknyelvi szempontokat figyelembe vevő és/vagy előismerteket feltételező megfogalmazást; sajnos van jó néhány ilyen szócikk, aminek elolvasása után egy szakmai kérdés iránt egyedi alkalommal érdeklődő olvasó nincs előrébb), tehát véleményem szerint itt meg kell teremtenünk a hidat az érdeklődő olvasó ismeretei és a szakmai korrektség között. 2) Érveidet nyelvi érveknek tudom olvasni, és nem tartom indokoltnak a "tévedés", "részigazság" értékeléseket, mert ezek már ismeretelméleti kategóriák, és ezek használatához másféle elemzés kellene. A közleményekből hozott példáidban nem látok ellentmondást a megfogalmazások között, ezt egyértelműen erőltetett szembeállításnak érzem. A hétköznapi nyelvhasználat megítélésem szerint ebben a nyelvi szituációban elbír, sőt megkíván ennyi rugalmasságot. 3) Továbbra sem látom indokoltnak, hogy az általad szigorú vasútüzemeltetési nyelvhasználati okokból aggasztónak tartott megfogalmazás problémáját úgy oldjuk meg, hogy mindenestül töröljük a vasútállomásokra vonatkozó szócikkekből azt az információt, hogy melyeket üzemelteti kizárólagosan a MÁV, és melyek üzemeltetésén osztozik az önkormányzatokkal. Ez véleményem szerint a Wikipédiába való információ. Ha mások egyetértenek az aggályaiddal (én értem őket, de nem tartom erőfeszítést kívánó horderejűnek), akkor ám keressünk pontosabb (de hétköznapi embernek is érthető, egyszerű és egységes) megfogalmazást rá, és úgy őrizzük meg az információtartalmat. Üdv Ragold ^vita 2019. augusztus 20., 10:03 (CEST)

Olvastam, köszönöm az eszmecserét. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 20., 10:09 (CEST)

Egy a lényeget érintő megjegyzést kihagytam, azt akkor külön írom be. Abban az érvedben, hogy az redundáns információ, hogy a vasúttársaság vonalán található állomást a vasúttársaság üzemelteti, látok igazságot. Tehát jónak tudok látni egy olyan megoldást is, hogy az üzemeltetésről alapesetben nem kell nyilatkoznunk, csak azokban az esetekben, amikor az közös az önkormányzattal. Igazában erre a speciális esetre értem azt, hogy Wikipédiába való információnak látom. Üdv Ragold ^vita 2019. augusztus 20., 10:03 (CEST)

Egyetértek, ezt a megoldást én is jónak látnám. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 20., 10:43 (CEST)

A Szerkesztő:BinBot/listák/vasútállomások allapra hitem szerint kigyűjtöttem az érintett szócikkek első mondatát. 1388 lapot találtam, ebből 8-nál nem sikerült lokalizálni az első mondatot (valószínűleg a sablonban levő sablon miatt, amit a bot nem tud jól elhatárolni). Ebben lehet mintákat keresni. (Hogy mi az a tenger sok kukac a refekben, azzal nem foglalkoztam.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 14:53 (CEST)

Köszönet, és ebből például mindjárt olyan cifraságok is kiderülnek, hogy:

"Erdőbénye megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Szegilong településen, melyet Szegilong önkormányzata üzemeltet." Vagyis hogy még az sem feltétlenül evidens, hogy "X megállóhely egy vasúti megállóhely az XY megyei X településen, melyet a helyi önkormányzat üzemeltet", mert hogy nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik helyi... (Ebből a fogalmazásomból talán az is kiviláglik, hogy egyetértek a megyenévvel kapcsolatos szemantikai hibára vonatkozó érveléseddel, bár én nem tartanám teljesen feleslegesnek ezt az információt, hanem, ahogy te is írsz rá példát, a településnév elé áthelyezve meghagynám.) Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:56 (CEST)

Visszahoztam az archívumból, mert a probléma továbbra is fennáll, megoldás nem született, csak elaludt az ügy. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:56 (CEST)

A kontinentális "olimpiák" elnevezései

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 8., 12:02 (CEST)

Az Európa játékok 2015-ös elindulásától kezdve már mind az 5 földrésznek van saját "olimpiája" a kontinentális olimpiai szövetség/bizottság égisze alatt. Ezek magyar elnevezéseit, szócikkcímeit kellene rendbe tennünk, ugyanis rengeteg a linkelés rájuk, de a cikkek még nem létezése miatt ezek rendkívül változatosak, többféleképpen is linkelünk (egyelőre ugye pirossal) az egyes eseményekre. Hogy tisztábban lássuk a linkek igen magas számát, tudni kell azt, hogy az egyes játékok fő cikkei mellett külön cikk lehet (és lesz is majd egyszer) az egyes évekbeli játékokról (pl. 2015. évi Európa játékok), azon belül minden egyes sportágról (pl. Vívás a 2015. évi Európa játékokon), és azon belül lehetséges az összes versenyszámról is (magyarul még nincs ilyen cikk, legalábbis nem találtam, de pl. linkelt a Férfi egyéni tőrvívás a 2015. évi Európa játékokon). Ezen kívül cikk lehet az összes nemzetnek az egyes játékokon való szerepléséről (pl. Magyarország a 2015. évi Európa játékokon).

Milyen fő cikkekről van szó? Lássuk az események elindulásának sorrendjében:

• pánamerikai játékok
• Ázsia játékok
• Afrikai játékok (lásd még az interwikiket a cikkből)
• csendes-óceáni játékok
• Európa játékok (lásd még az interwikiket a cikkből)

Ami nem kérdés, hogy a játékok _mindig_ kisbetűs az olimpiai játékok, a nemzetközösségi játékok, a jóakarat játékok, stb. mintájára. Ezzel együtt sajnos nagyon sok a nagybetűs Játékok piros link, de ez akár automatikusan is javítható bottal. Szintén nem kérdés, hogy kötőjellel vagy szóközzel kapcsolódik a játékok névtag a földrészi előtaghoz: _mindig_ szóközzel, de itt is gyakori a hibás, kötőjeles linkelés, ez is javítandó bottal.

Ami kérdés, az a földrészi előtagok elnevezése. Mivel a sajátos eredeti név miatt a pánamerikai játékok és a csendes-óceáni játékok esetén nem igazán kerülhető meg a jelzős szerkezet, e miatt ezt javaslom, és így az előző bekezdésben citált többi játékok mintájára ezek is kisbetűsek lesznek. A másik háromnál az én javaslatom Ázsia játékok, Afrika játékok és Európa játékok (amelyek csak azért lesznek nagybetűsek, mert a földrészek tulajdonnevek), de itt elméletileg lehetséges volna az Ázsiai játékok, Afrikai játékok és Európai játékok névforma is. Kérdés még, hogyha az utóbbit választjuk, akkor nem címszóként és nem mondatkezdő helyzetben a játékok így maradnak e, vagy pedig ázsiai játékok, afrikai játékok és európai játékok lesz e belőlük.

Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 11:49 (CEST)

Eleve teljes értetlenséggel állok az Európa játékok név előtt, amely a nyelvünktől idegen. Ha így akarjuk nevezni, akkor kötőjelezni kéne. Azonban az interwikiket áttekintve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a világ minden nyelvén Európai játékok az elnevezése. Ha jól emlékszem a laptörténetre, nálunk is az volt, amíg valaki indoklás nélkül át nem nevezte. A javaslatom tehát:

1. Ha nincs semmiféle forrásolható, alátámásztható indoka a nemzetközileg használt névtől való eltérésnek, akkor Európai játékok, Ázsiai játékok, nem címszerű helyzetben pedig európai játékok, ázsiai játékok. Ez illik bele a sorba.
2. Ha van ilyen indok, pl. kimutatható, hogy ez az elterjedt név, akkor korrekt helyesírással: Európa-játékok, Ázsia-játékok. Kérdés, hogy miért követnénk véletlenszerűen kétféle logikát egy sorozatban.
3. A jelenlegi különírt elnevezésnek semmilyen esetben nincs létjogosultsága (még akkor sem, ha esetleg a sportújságírók körében elterjedt egy hibás írású alak, vagy netán maga a NOB is hibásan írja). Lehet, hogy megint ránk hárul a feladat, hogy a helyesen írt nevet elterjesszük.

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:19 (CEST)

Külön misét ér meg a kis/nagy kezdőbetű, amelynek tekintetében az OH. 221., ill. 139–140. oldala nem igazít el, csak annyit közöl, hogy van egy nehezen értelmezhető (és még nehezebben követhető – a szerk.) szabály, ami „a gyakorlatban alig-alig érvényesül”. Ennek alapján lehet érvelni a csupa nagybetű és a (címtől eltekintve) csupa kisbetű mellett is. Bocsánat, hogy most nem gépelem be ezt a szakaszt, akinek van OH.-ja, meg tudja nézni az ott leírtakat. Később talán lesz időm többet gépelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:33 (CEST)

A játékok esetén biztosan nem merülhet fel a nagybetű, ez már részletesen ki lett vesézve a korábbi megbeszélésekben a többi játékok elnevezése kapcsán. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

egyetértek Binárissal. Ha a minta a melléknévi képzős alak, akkor legyenek ezek is olyanok: európai játékok, ázsiai játékok. Ha nem, akkor mindenképp kötőjelesnek kell lennie, mert az Ázsia és az Európa is tulajdonnév. Xia ^Üzenő 2019. október 2., 13:02 (CEST)

Fontos  megjegyzés, ami a felvezetőből kimaradt, hogy az afrikai és az ázsiai multisporteseménynek nincs bevett, közkeletűen elterjedt magyar elnevezése (valószínűleg azért, mert Magyarország ugyebár nem érintett bennük, nincs a magyar ember figyelmében a két téma), így ezeknél leginkább majd az analógiákra lehet hagyatkozni a cikkek elnevezésben, ellenben a legfrisebbb eseménynek számító Európa játékok elnevezése teljes mértékben elterjedt, közkeletű elnevezés. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

Akkor két lehetőségünk van Afrika és Ázsia ügyében: vagy mintának tekintjük Európát, vagy mintának tekintjük azt a nevet, amit az egész világ használ rajtunk kívül. A helyesírási normáktól való eltérést viszont nem indokolhatjuk közkeletűséggel, és nem is tartanám helyesnek, hogy részt vegyünk egy rossz precedens terjesztésében. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 3., 07:45 (CEST)

ismét egyetértek, maradjunk a helyesírási elveknél, maximum lábjegyzetben meg lehet jegyezni, hogy mi a "közkeletű" elnevezése. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 19:39 (CEST)

Nyelvidegennek mondjuk nem nevezném az Európa-játékok alakot: szerintem beleillik az Európa-bajnokság, Európa-kupa, Európa-liga alkotta sormintába. Nyilván ugyanúgy magyaros az európai játékok forma is, de ha már a marketingosztály a másik formát választotta, akkor miért ne lehetne Európa-játékok a rendezvény neve? Az viszont tényleg nem lehet kérdés, hogy a szókapcsolat kötőjellel írandó. Erről az AkH.¹² 112. rendelkezik.

Más: akit ez a szakasz érdekel, az valószínűleg érdekesnek találja majd kicsit följebb az UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2. szakaszt is.

--Malatinszky ^vita 2019. október 3., 21:04 (CEST)

Az "Európa játékok" alakra értettük, hogy "közkeletű", de rossz precedens. Vagyis kötőjel nélkül, ami helyesírásilag nyilván nem igazán védhető. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 21:56 (CEST)

 megjegyzés Az első Európa játékok idején, 2015-ben ezen a kocsmafalon rövid időn belül 2 megbeszélés is volt a játékok elnevezését illetően. A két megbeszélés – csekély érdeklődés mellett – egymással ellentétes eredménnyel zárult, így egymást negligálja: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív116#Európa játékok + Az IFFHS év klubedzője valamint Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív117#Európa játékok vagy Európai játékok. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 4., 00:59 (CEST)

Hálásan köszönöm Garamond közreműködését az OH. szövegének beolvasásában. Az idézetek a fent említett oldalszámokról valók. Remélem, hogy ez belefér az idézés „szokásos terjedelmébe” (a könyv terjedelméhez mérten mindenképp), és a közjót szolgálja.

„ Az eseménynevek. Az eseményneveket kis kezdőbetűkkel kell írni (lásd 139–140). Az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok, versenyek elnevezését azonban az intézményekhez hasonlóan csupa nagy kezdőbetűvel írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás, Bayreuthi Ünnepi Játékok. Ez az írásszabály azonban a gyakorlatban alig-alig érvényesül, hiszen nem nyelvi háttértudást igényel annak eldöntése, hogy egy rendezvény intézményi keretek között működik, avagy nem. Sok rendezvénynek nincsen saját intézményi háttere, ám neve van. Például: Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Több rendezvény, bár nem saját intézményi háttérrel működik, évente megrendezett, és akár országos méretű is lehet. Az ilyen rendezvények nevében megengedhető a csupa nagy kezdőbetű használata vagy a kezdő pozícióban lévő szó nagybetűsítése, különösen kiemelt helyzetben, meghívón, feliraton stb.: Egyetemi anyanyelvi napok, a Magyar nyelv hete, III. jövőkutatási konferencia.

• Kis kezdőbetűvel írandók a rendezvények, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. megnevezései is: jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, felinológiai szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, országos középiskolai tanulmányi verseny, országos tudományos diákköri konferencia, nyári olimpiai játékok stb. Az intézményszerű rendezvényeket azonban az intézménynevek mintájára nagybetűvel kell írni: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás stb.

Az írásmódot tekintve sokszor gondot okoz annak eldöntése, hogy egy-egy rendezvény vagy esemény megnevezése az intézménynevek kategóriájába tartozik-e. Ennek egyik oka az, hogy egy adott rendezvény idővel intézményesülhet, s ezzel a helyesírási szótárak esetlegesen rögzített példái akár érvényüket is veszthetik, azaz a kisbetűs írásmód nagybetűssé válhat. A másik oka az, hogy az intézményszerű eseménynevek leírására vonatkozó akadémiai szabály kritériuma sokszor nehezen alkalmazható. Intézményszerű eseménysorozatnak vagy rendezvénynek tudniillik azokat nevezi, amelyek rendszeresen ismétlődnek, és nemzetközi vagy országos méretűek. Ez az ismérv azonban nem elégséges, hiszen például a kisbetűkkel rögzített a magyar nyelv hete eseménysorozat országos és rendszeresen ismétlődő rendezvény, szemben a rendszeresen ismétlődő, de nem országos méretű egyetemi anyanyelvi napokkal. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv hete esetében az írásgyakorlat hajlik a nagybetűsítésre. Nyelvi szempontból pedig bizonytalanságot okozhat az is, ha egy rendezvény hivatalos nevet kap. Ilyen például a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, amely még nem intézményesült ugyan, de identifikáló tulajdonnévi megnevezéssel rendelkezik. Hasonló kérdést vet fel a számokkal való elkülönítés és azonosítás is: II. országos felinológiai szimpózium. Az identifikáló tulajdonnévi előtagokkal vagy számjegyekkel rendelkező események nem tulajdonnévi részének nagy kezdőbetűs rögzítése meglehetősen gyakori, és helyesírási értelemben nem tekinthető hibának (vö. 221). ”

Ebből találja ki valaki, hogy kis-vagy nagybetűs lesz. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 8., 12:02 (CEST)

Elnevezési javaslat

A fentebbi érvek alapján az élőszóban közkeletűen elterjedt Európa játékok elnevezés helyesírásilag is a fentebbiekben helyesnek mondott kötőjeles formáját (Európa-játékok) javaslom szócikkcímnek. Ennek analógiájára Ázsia-játékok és Afrika-játékok a javasolt címszó az ázsiai és az afrikai multisporteseménynek.

A sajátos eredeti elnevezéssel bíró en:Pan American Games és en:Pacific Games esetén pedig a jelzős szerkezetű pánamerikai játékok illetve csendes-óceáni játékok a javaslat.

{{támogatom}} illetve {{ellenzem}} sablonokkkal lehetne itt egy miniszavazás erről. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 01:03 (CEST)

•  támogatom (@Joeyline: feldobhatnád külön a szavazást az olimpiaműhelyben meg a sportműhelyben, én is csak véletlenül néztem vissza ide...) Xia ^Üzenő 2019. október 12., 12:11 (CEST)

@Teemeah: feldobtam Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 19., 15:10 (CEST)

•  támogatom – Dodi123 ^vita 2019. október 12., 12:19 (CEST)
•  támogatom - Ha az eredmény megvan, arról kérnék egy rövid üzenetet a vitalapomra és akkora birkózós cikkekben már aszerint fogom javítani.– Porbóllett ^vita 2019. október 19., 15:19 (CEST)

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.

Függőben Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul	mostani létező cikk	mozaikban
UEFA Champions League	UEFA-bajnokok ligája	BL
UEFA Europa League	Európa-liga	EL
UEFA Europa Conference League	UEFA Európa Konferencia Liga	EKL
UEFA Nations League	UEFA Nemzetek Ligája	NL
UEFA Super Cup	UEFA-szuperkupa	nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League	UEFA Női Bajnokok Ligája	női BL
Women's EHF Champions League	Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?)	női BL

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

• Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
• Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
• Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
• A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
• Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
• Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

 megjegyzés Az AkH.¹² 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)

Erről az AkH.¹² 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)

Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([2], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [3]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [4], de korábban [5]). A [6] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.¹² 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.¹² 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon ^vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)

@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy ^üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)

@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)

+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

 megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman ^vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Van magyar neve?

Van ennek bevett magyar neve: World Space Week (Világűr Világhét)? – Hkoala 2019. október 13., 08:24 (CEST)

Igen Texaner ^vita 2019. október 13., 09:30 (CEST)

Úgy látom: Űrkutatási Világhét [7], [8]. Máshol: A világűr világhete [9]. Szerintem az előbbi jobb (talán kis "v"-vel?). – Vadaro ^vita 2019. október 13., 12:18 (CEST)

Mindenképpen kisbetűs. Az űrkutatási világhét frappánsabb. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:57 (CEST)

Lehet, de a hívattkozott ENSZ szerződés nem az űrkutatásról szól, hanem a világűrről és annak felhasználásáról. Ennek megfelelő az elnevezés is. Texaner ^vita 2019. október 14., 15:55 (CEST)

Mitől lenne világűr világhét? Világűr hete igen, Az űr világhete az is. (Kevésbé jó a hangzása; pedig talán pontosabb.) De mindkettő? – Garamond ^vita 2019. október 14., 16:11 (CEST)

Jó, jó de kérdem én melyik űr világhete? Texaner ^vita 2019. október 14., 19:13 (CEST)

Nem érzem gyakorlati problémának, hogy bárki összekeverné az űr szót a többi lehetséges jelentésével. Mert akkor azt is kérdezhetnénk, hogy melyik űr melyik világ melyik hete, hiszen mind a három összetevőhöz lehet más jelentéseket találni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 09:40 (CEST)

Van-e (keletkezett-e a használatban) elterjedt neve. Google-keresés (hibás alakokat is kerestem, ha azt ajánlotta fel a kereső). A nagyságrendek illusztrálására: az eredeti elnevezés, a World Space Week 355 000 találatot ad.

világűr hete 5 930

világűr világhete 775

űrkutatási világhét 189

űrkutatási hét 93

világűr hét 78

űrkutatás világhete 64

világűrkutatási világhét 8

űrkutatás hete 4

világűr világhét 4

űr világhete 4

űr világhét 1

világűrkutatás világhete –

világűrkutatási hét –

világűrkutatás hete –

világűr kutatási hét –

világűr kutatás hete –

(Persze az elterjedtség nagyon nem a mindent eldöntő mérce. Ugyancsak Google: egyébb 316 000, az „egyéb” változat kizárásával.) – Garamond ^vita 2019. október 20., 13:52 (CEST)

Ezek között van néhány helyesírásilag alkalmatlan. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 14:09 (CEST)

Színlapok pontozása

Rettenetesen elterjedt, hogy a színészek és szerepük között meghatározhatatlan számú pont áll, pl. a Pethes Margit cikkben könnyen látható. Ez a színlapok, színházi plakátok grafikai megoldását utánzó megoldás, azonban nyilvánvaló, hogy a plakátokon ez nem nyelvi, hanem grafikai elem, amely a tekintet vezetését segíti. Egy enciklopédiában ennek nincs helye, különösen azért, mert még csak el sem éri a plakátokon kiváltott hatást, hogy a bal oldali oszlop balra, a jobb oldali pedig jobbra rendezett legyen. Egyszerűen csak követhetetlenné teszi.

A helyesírásunkban semmi efféle tagolóeszköz nem létezik, és a színházi plakátokon kívül nem is indokolja semmi az alkalmazását. Az alapvetésünk, hogy szintaktikailag és szemantikailag helyes szövegeket hozzunk létre, a színészek és színdarabok cikkeire is érvényes. Azonkívül, hogy indokolatlanul kilóg a Wikipédia rendszerében, az is a baj ezzel a megoldással, hogy a botos hibajavítások során állandó konfliktusokat okot, és megnehezíti vagy ellehetetleníti egyes karbantartási feladatok végrehajtását (épp mostanában kínlódtam ezzel).

Ráadásul egységes gyakorlat sincs: három pont, négy pont, n pont, egy cikken belül összevissza valahány pont, van előtte szóköz vagy nincs, van utána szóköz vagy nincs.

Nem akarom azt mondani, hogy bárki hibázott, talán csak én, hogy nem vetettem föl a problémát már tíz évvel ezelőtt. Eddig nem beszéltünk erről, de jó lenne. Két helyes megoldást látok: a zárójelet és a (szabályosan szóközökkel körülvett) gondolatjelet. Tehát a fenti cikk példáján:

Rómeó és Júlia – Júlia anyja

vagy

Rómeó és Júlia (Júlia anyja)

Talán a gondolatjeles a jobb, mert megjelenésében emlékeztet a színlapokra, kicsit szellősebb és olvashatóbb, illetve ezt van esélyünk bottal elérni a már meglévő cikkekben elfogadható hatékonysággal. Hiszen a felhalmozott egymillió pontot bottal ki kell takarítani, hogy tovább lehessen lépni, az ezutániaknál viszont lehetne követni a megállapodást. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 09:34 (CEST)

• Gondolatjeles. – Vépi ^vita 2019. október 16., 09:36 (CEST)
• Gondolatjeles. – Gbarta ^vita 2019. október 16., 10:20 (CEST)

Én ezt átalakítanám táblázattá. Tudom, sokkal bonyolultabb, de szebb, és akár rendezhető, formázható is. Szerintem egy wikicikken belül nem kell a színlap megközelítő kinézetét sem követnünk. - Gaja   2019. október 16., 09:49 (CEST)

Nekem is megfordult a fejemben a táblázat, de gigantikus munka lenne az összes meglévőnek az átalakítása. Azt el tudom fogadni, hogy a jövőben inkább táblázatokat csináljunk, és a meglévőeket pedig első körben próbáljuk gondolatjelessé alakítani. Ellene szól még a táblázatnak, hogy több memóriát igényel az olvasók gépén, és talán aránytalanul vonja magára a figyelmet a szakasz jelentőségéhez képest. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 10:28 (CEST)

• Gondolatjeles. – Pegy22 ^vita 2019. október 16., 10:33 (CEST)

Amit eddig találtam, hasonló megoldásokat, az többnyire nem kívánkozik táblázatba. De a pontok koncepciója mindenképpen téves. (A botok kedvéért felhívom a figyelmet arra, hogy a három pont (ellipsis) írásjel is előfordul, hol magában, hol más pontokkal vegyesen.) Szerintem a legegyszerűbb megoldás a legjobb, folyó szöveg, gondolatjelekkel. (Általában egy felsorolás soraként.) A szerkesztők kínlódnak a formai megjelenítéssel, például a szerepet csupa nagy betűvel, vagy pláne félkövéren hozzák. Minek? – Garamond ^vita 2019. október 16., 10:39 (CEST)

@Garamond: Szerintem a csupa nagybetűs írás nem valamiféle kínlódás és megfontolás eredménye, egyszerűen copypaste valahonnan. – Hkoala 2019. október 16., 11:53 (CEST)

Hát ezt el sem tudtam volna képzelni. Valóban léteznének ilyen elvetemült szerkesztők?? – Garamond ^vita 2019. október 17., 08:23 (CEST)

Garamond + 1. – Pagony ^foxhole 2019. október 16., 10:41 (CEST)

„a három pont (ellipsis) írásjel is előfordul, hol magában, hol más pontokkal vegyesen” – igen, épp ez teszi bonyolulttá és nehezen javíthatóvá a problémát. És ez az egyik célja a változtatásnak, hogy a pontokat és három pontokat is megbízhatóan azonosítani lehessen a jövőben. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 11:16 (CEST)

• Gondolatjeles. – Dodi123 ^vita 2019. október 16., 11:20 (CEST)

• Gondolatjeles; de ha már az egységességre törekszünk, akkor a sorrendről is szót kellene ejteni:
  • A: szerző kettőspont cím gondolatjel szerep
  • B: cím zárójel szerző zárójel gondolatjel szerep
  • C: szerep gondolatjel szerző kettőspont cím
  • D: szerep gondolatjel cím zárójel szerző zárójel

Jelenleg mindegyik sorrend előfordul, gondolatjellel vagy pontokkal. – Hkoala 2019. október 16., 12:04 (CEST)

Még vedd azokat az eseteket is, ahol klasszikus színlap van, tehát a szerző és a cím állandó, a színész változik (pl. filmek szócikkei). Ha a már meglévőeknél a mezei gondolatjelet végig tudom vinni bottal, akkor is nagyon elégedett leszek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 12:12 (CEST)

Nem biztos, hogy mindent apró részletekig formalizálni kell. Vannak szerkesztők, akik valóban így hozzák az adatokat, másoknál viszont megjelenik időpont, színház megnevezése, szinkronhang stb. is. Kinek mi fontos, vagy miről van adata. Egyébként személy szerint nekem az A változat a rokonszenves. – Garamond ^vita 2019. október 17., 08:21 (CEST)

Nem muszáj teljesen egyformának lennie. Nekem csakaz a lényeg, hogy ezeket a zavaró ponthalmozásokat valahogy fel lehessen számolni, bottal értelmezhető módon, és szintaktikailag helyes alkotások jöjjenek létre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 08:40 (CEST)

Az általam preferáltnak jelzett megoldásból is ki van irtva a pontozás. Ezzel tehát egyetértek. – Garamond ^vita 2019. október 18., 11:11 (CEST)

Résztvevő vs részt vevő

Sziasztok! Sok sportos szócikkekben látom mindkét módon; résztvevő csapatok, részt vevő csapatok. Most melyik a helyes? Én egybeírva használom, szerintem ïgy kell írni. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:18 (CEST)

Melléknévként külön (részt vevő csapatok), főnévként egybe (a résztvevők). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:24 (CEST)

Kiegészítés: az OH. külön kiemeli, hogy a gyűlésen részt vevők az első esetbe tartozik, így már melléknévnek számít. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:27 (CEST)

@Bináris: akkor ha jól gondolom, nem csak a gyűlésen, hanem az adott sportversenyen is részt vevők lesznek emiatt, azaz külön kell írni. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:30 (CEST)

Igen, ha nem magában áll. De a verseny résztvevőit már így kell írni. Nem egyszerű... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 17:39 (CEST)

Akkor gyakorlatilag egy ilyen szövegkörnyezetben/szócikkben mindkettő lehet helyes. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 17:48 (CEST)

Talán segít, ha belegondolsz, hogy a résztvevő/részt vevő kifejezés milyen kérdőszóra válaszol az adott mondatban. Ha a kérdőszó a milyen?/milyenek? akkor melléknévről (melléknévi igenévről) van szó, és különírjuk a két szót. Ha kérdőszó a ki?/mi? (vagy annak valami ragozott alakja), akkor főnéről van szó, amit egybe kell írni. Tehát: Milyen csapatok? A részt vevő csapatok. Kik sorakoztak fel a startnál? A résztvevők. --Malatinszky ^vita 2019. október 16., 18:17 (CEST)

Még arra érdemes figyelni, hogy a részvevő tök mást jelent (részvéttel teljes; pl.: részvevő szívvel gondoltam rád nagybátyád temetésén), és mindig egybeírandó. --Malatinszky ^vita 2019. október 16., 18:21 (CEST)

Mind a kettő lehet helyes, de egy adott helyzetben egyszerre csak az egyik. Tehát az eredeti kérdésedben a részt vevő csapatok biztosan különírandó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 19:07 (CEST)

@Malatinszky, Bináris: Malatinszky, igen, én is ezen gondolatmenet szerint írtam egybe, de akkor hibásan. Bináris, akkor írhatok akár a botgazdáknak is, hogy a résztvevő csapatok legyenek mindenhol részt vevő csapatok? Ma mindkettővel találkoztam focis és birkózós meg más egyéb sportrendezvényes szócikkekben is. Egységes lenne akkor. Gerry89 ^vita 2019. október 16., 19:35 (CEST)

Majd megcsinálom valamelyik nap, megvan rá a javítócsomagom, csináltam már máskor is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 16., 21:52 (CEST)

Az a jogszabály határozza meg a cím helyesírását, amelyben szerepel?

Linkoman a fenti témában vitát indított A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya cikk vitalapján. Egyelőre nem jutottunk dűlőre, de közben visszanevezte az általam kisbetűsnek átnevezett Túszszedés elleni nemzetközi egyezményt nagybetűsre. (A kisbetűs átnevezést mindkét esetben én követtem el). Ezért szeretném, ha általános jelleggel beszélnénk meg a kérdést: szerződések, egyezmények esetében a helyesírási szabályzat szerinti vagy a jogszabály szerinti jogszabályban foglalt írásmódot tekintjük mérvadónak? – Hkoala 2019. október 17., 11:15 (CEST)

 megjegyzés-- Hkoala nem megfelelően foglalta össze a mondandómat. Kérem, hogy abból induljatok ki, ahogy én feltettem a kérdést és ne abból, ahogyan itt Hkoala eltorzította.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 11:36 (CEST)

A fent linkelt vitalapon használt megfogalmazásod szerint javítottam a fenti szöveget. – Hkoala 2019. október 17., 12:00 (CEST)

Vita közben nem illik visszanevezni, hisz pont erről szól a vita. Wikizoli ^vita 2019. október 17., 11:52 (CEST)

Nem másolom be ide az összes ottani hozzászólásomat, de ezt fontosnak tartom: az isztambuli egyezményt Magyarország szégyenszemre még mindig nem ratifikálta, tehát nincs kihirdető jogszabály, de van neve, és ez a helyes írásmódja. Ha a parlamenten átmegy végre egyszer, akkor át kéne talán neveznünk majd a cikket? Egy addig is létező dologról beszélünk, amelynek az írásmódja létezik a kihirdetéstől és az összes magyar jogásztól függetlenül. Vagyis a válasz a kérdésre: nem az a jogszabály határozza meg a cím helyesírását, amelyben szerepel, mert a helyesírás jogszabály nélkül is létezik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 12:37 (CEST)

A kérdés csak annyi, hogy a jogszabályban foglalt helyesírás nem tekinthető hibásnak. A jelen esetben sem. A Google-kutatás szerint (íme csak és kizárólag a Wikipédián szerepel csupa kisbetűvel!!!

Nem az a kérdés, hogy ki van-e hirdetve egy jogszabály. (Az isztambuli szerződés rossz példa. ) A kérdés az, hogy szerintem megengedhetetlen, hogy Hkola egyszerűen hibás helyesírásnak tekintette a nemzetközi szerződés hivatalos magyar helyesírását és elkezdte mindenhol javítani ennek megfelelően.

A jogszabálynak is kijár ugyanaz a tiszteletet, mint ami például egy baktériumnak is kijár. Ha tudományosan valahogy írják, akkor ennek az írásmódnak helye van a cikk címében. Legfeljebb megjegyzésként írhatja le valaki, hogy szerinte hibás az írásmód.

Az intézményesülés szabálya miatt az is vitatható, hogy hibás lenne a csupa nagy kezdőbetűs írásmód. Az Európai Jogok Európai Egyezménye stb. mind-mind hagyományosan ilyen írásmódú.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:38 (CEST)

•  megjegyzés-- ajánlott olvasmány.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:47 (CEST)

• „Nem az a kérdés, hogy ki van-e hirdetve egy jogszabály.” Én is ezt mondom. Pontosabban hogy egy nemzetközi szerződés ki van-e hirdetve jogszabállyal. A jogszabály maga ugye nem is hatályos, amíg ki nem hirdetik, tehát a jogszabályok kihirdetéséről kár beszélnünk. A nemzetközi szerződések magyar jogszabályban való kihirdetése szerintem sem teszi kérdésessé a helyesírásukat, vagyis ebben egyetértünk.
• „Az isztambuli szerződés rossz példa.” Megtisztelnél egy indoklással, vagy ez csak egy közlés?
• „Hkoala egyszerűen hibás helyesírásnak tekintette a nemzetközi szerződés hivatalos magyar helyesírását.” Eddig a hivatalos magyar helyesírási szabályzat egyetlen pontjával sem próbáltad indokolni, hogy ez lenne a „hivatalos” helyesírása. Csupa rendszeren kívül érvet hoztál. Mármint a helyesírás rendszerén kívülit (mert a jogszabályok a jogrendszerben mozognak, habár akár az alkotmány preambulumába is lehet iktatni, hogy az összes magyar embernek miben kell hinnie és mit kell gondolnia, aztán ez mégsem lesz így – a jog nem tud kilépni a saját köréből, legfeljebb ráerőszakolni az akaratát más körre).
• „A jogszabálynak is kijár ugyanaz a tiszteletet, mint ami például egy baktériumnak is kijár.” Szerintem ezt senki nem vitatja, mindannyian ennek a szellemében szerkesztünk. Én azt vitatom, hogy a helyesírást a jogszabályok határozzák-e meg. Szerencsére nem, és nagy baj is lenne (habár arra volt példa, hogy a földrajzinév-bizottságot egy helyesírási javaslat miatt jogi eszközökkel feloszlatták, de ez inkább politika volt).
• „Az intézményesülés szabálya miatt” Az intézményesülés szabálya szerződésekre nem értelmezhető. Egy szerződés nem intézmény, nincs elnöke vagy igazgatója, nincs székháza, költségvetése, semmi köze az intézményekhez. Próbáljuk megérteni a nyelv logikáját is, ha nyelvről beszélünk.

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:01 (CEST)

 megjegyzés A tények elkötelezett híveként nem szeretném szó nélkül hagyni azt a téves állítást, hogy a kérdéses egyezménycím a „Google-kutatás szerint csak és kizárólag a Wikipédián szerepel csupa kisbetűvel!!!” Valójában nem olyan nehéz a Google-találatok közt sem felfedezni olyan dokumentumokat, amelyek „A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya” vagy „Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya” alakban írják az egyezmény címét, például itt, itt, itt és itt. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 15:04 (CEST)

Ezek közül a másodikat az ELTE ÁJK professzora írta. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:25 (CEST)

Kedves Linkoman! Elolvastam az általad ajánlott olvasmányt, és nagyon köszönöm, mert ez el is dönti a kérdést. Zimányi Árpád cikke ugyan 2003-as, és a benne foglalt érveket a 12. kiadásakor nyilván ismerték már a döntéshozók, de szerintem ma is aktuális problémákat tárgyal, és mindenben alátámasztja azt, amit mi mondunk.

• Van benne olyan eset, ahol a helyesírási szempontból trehányul előkészített jogszabályt a nyelvészeknek kellett kijavítaniuk, de szerencsére a jogszabályt előkészítők elfogadták a szakvéleményt – ha rajtuk múlt volna, az a jogszabály is tele lenne helyesírási hibával.
• Van benne olyan eset, amikor a parlament erővel leszavazta a szakemberek véleményét, és hibás helyesírást iktatott törvénybe, de csak mert megtehette (ehhez ugyebár a parlament és a jogásztársadalom saját magának biztosítja a jogot, ez egy ördögi kör), de attól még hibás maradt.
• Ír azokról a problémákról, amelyek most ezen a kocsmafalon párhuzamosan 3-4 szakaszban is fókuszban vannak.
• Az eredeti számozás szerinti 19. oldalon ír a szerződésekről. Azt mondja, ezeknek a neve nyilvánvalóan cím – ezt egyelőre nem látom alátámasztva, hogy mennyire elfogadott és időszerű, mert a szabályzat és az OH is rendkívül mostohán bánik szegény szerződésekkel a páldaanyagban, a tárgymutatóban és a főszövegben is. Viszont ezen belül azt a véleményét fejezi ki, hogy címként egyedi, és ezért nem indokolt a csupa nagy kezdőbetű. Nagy szerencsénkre pontosan a vita tárgyát képező szerződésről ír, így még általánosítanunk sem kell. Íme:

„	Ugyanezt találjuk a kiadványok egy részében, például az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kötetben: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, Hágai ajánlások (Balázs 2001: 38)	”
– Zimányi Árpád

• Eszerint olyan olvasmányt ajánlottál figyelmünkbe, amely a szerző saját szakvéleményével is a kisbetűzést tartja helyesnek.
• Ez a cikk az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyv címét idézi, márpedig az Akadémiai Kiadónál gondosabb gazdát nyelvi kérdésekben nehéz lenne találni, ők mindenben az akadémiai helyesírást érvényesítik, és ilyen könyvet nyilván jogászok közreműködésével adnak ki (sajnos nincs meg nekem), tehát nincs okunk az ő írásmódjuktól eltérni.

Már tehát csak az a kérdés, hogy ha nem könyvcímként, hanem folyó szövegben említjük a szerződést, akkor megőrzi-e a címjellegét, vagyis a nagy A kezdőbetűt. A többi szóról a te segítségednek köszönhetően egyértelmű lett, hogy kis kezdőbetűs. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 17:21 (CEST)

@Bináris:-- Elnézést, hogy tévedésből a saját bejegyzésedben javított 1 betűt vontam vissza. Bocs.

Ezen túlmenően viszont a vitalapomon nem kívánok a rendelkezésedre állni. Különösen azért, mert magad is érzékeled, hogy bosszantóan előterébe tolod magad ennek a kérdésnek a vizsgálatakor. Eleget szóltál hozzá, leülhetsz.

Én nem azt állítottam, hogy helytelen a kisbetűs írásmód. De azt állítottam, hogy a jogszabályok címében szereplő írásmódot tudomásul kell venni egy lexikonban. Azt túlélem, hogy a szócikk címében kisbetűs alakot szerepeltetünk + a jogszabályban szereplő írásmód átirányításként megjelenik.

Nem változtat a helyzeten az, hogy kisbetűs írásmódú találatok is szerepelnek a neten. De azt tagadom, hogy utólag hibássá nyilváníthatná egy MTA-szabály magánemberek általi értelmezése egy állami norma nevének hivatalos írásmódját.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 20:11 (CEST)

Nem magamat toltam előre, hanem a helyesírást. A kocsmában a haverjaiddal beszélj ilyen hangon, hogy "leülhetsz", velem nem őrizted együtt a libát. Már nem először próbálod cenzúrázni, hogy mihez szólhatok hozzá. Ezután sem fog sikerülni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 20:22 (CEST)

Szerintem itt hagyjuk abba. Linkoman kompromisszumkészen azt írta fentebb, hogy együtt tud élni a jelenlegi, kis kezdőbetűs címírásmóddal, amennyiben a másik változatról átirányítás mutat a lapra. Ez most megvan. Ne veszekedjünk többet, hanem lépjünk tovább és csináljunk valami értelmesebbet. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 20:30 (CEST)

 megjegyzés-- Egyszerűen arról van szó, hogy Hkoalát azért figyelmezettem és az ellen tiltakoztam, hogy Hkoala egyszerűen hibásnak tekintette a jogszabálynak megfelelő írásmódot és elkezdte több cikkben felülirogatni. Tehát csak a jogszabályi írásmód védelmében léptem fel. Úgy nem lehet továbblépni, hogy jóváhagyjuk ezt a felülirogatást és hagyjuk, hogy utólag hibásnak minősítse valaki a jogalkotó által használt írásmódot. --Linkoman ^vita 2019. október 17., 20:50 (CEST)

Akkor most visszatértünk az eredeti kérdéshez: mi a norma a Wikipédián, a jogszabálynak megfelelő írásmód (aminek a felülírogatását nem lehet jóváhagyni) vagy az Akadémia helyesírási szabályzata? – Hkoala 2019. október 17., 21:59 (CEST)

 megjegyzés-- Az ajánlott olvasmány is rámutat, hogy lehetnek eltérések a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás között.

Ráadásul a helyesírási szabályok sem igazolják a "minden köznév kisbetűs" tendenciát.

Íme: "Az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható, például: Földrajztudományi Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta v. a Kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint v. a Bizottság véleménye szerint. [Vö. 148.] A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Akadémia, Opera v. Operaház."

Ez bizony megfelelően irányadó a jogszabályokban szereplő nagybetűs írásmódra is. (és igaz a Magyar Kupa-győztes kérdésére is). Senki nem mondott ennek ellent.

Azt sem vitatom, hogy még a jogszabályokban sem következetes az írásmód.(A munka törvénykönyve (2012) kisbetűs a jogszabályban - a Büntető Törvénykönyv ugyanebből az évből pedig nagy kezdőbetűs a jogszabály címében.) A korább, 11. helyesírási szabályzat alapján sokkal egyértelműbb volt a helyzet. íme.

Csak annyit kérek, hogy tiszteljük annyira jogalkotót, hogy nem minősítjük hibásnak, akárhogy írnak egy konkrét egyezménynevet. A "belső használat" pont ezt fejezi ki: a Wikipédia szócikkeiben nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv normáinak is tükröződnie kell.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 22:38 (CEST)

Ezt most végképp nem értem: ha a helyesírási szabályzat szerint valami kisbetűs, a jogi szaknyelv szerint nagybetűs, akkor szerinted hogyan kellene azt a valamit a Wikipédiában írni, hogy mind a kettő tükröződjön? – Hkoala 2019. október 17., 22:44 (CEST)

A belső használat az egyes intézményeken belüli kommunikációt jelenti. A Wikipédia nem belső használat.

Akit tisztelünk, arról talán azt kell állítanunk, hogy soha nem hibázik? A jogalkotót tiszteljük annak ellenére, hogy a helyesírásban sokat hibázik. Bizonyára jól ért viszont a jogalkotáshoz, amiért lehet tisztelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 00:27 (CEST)

@Hkoala:-- Kérdésedre válasz:

"A Túszszedés elleni nemzetközi egyezmény (hivatalos magyar címe: Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény) (angolul International Convention against Taking of Hostages; ) a New Yorkban, az 1979. évi december hó 18. napján aláírásra megnyitott nemzetközi szerződés a túszszedés megakadályozására."

Vagyis nem hibának tekintjük és egyszerűen felülírjuk a jogszabályban használt nagybetűs írásmódot, hanem feltüntetjük ezt is - és feltüntetjük, hogyha pl. a helyesírás szabályainak utólagos változása miatt - az MTA helyesírás eltér a jogszabályban foglalt írásmódtól.

Nem állítottam, hogy a jogszabályok címében mindig teljesen következetes lenne az írásmód. Sőt, egy olyan nyelvész írását linkeltem be, aki nyelvészeti szempontból nézi a kérdést és nem a jogászok szempontjából.

Az MTA 2015 óta irányt vett a kisbetűs írásmód felé. De ettől a korábban keletkezett jogszabályok címe nem változik meg!

Az pedig, hogy a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezményre miért ne lehetne az Egyezményként hivatkozni, és miért kellene kis betűvel írni, ezáltal beleszürkíteni a szövegkörnyezetbe, nehéz belátni.

A Wikipédiának nem lehet célja a különböző tudományterületek egymásnak uszítása. Márpedig azzal jár, ha egy jogszabály szövegének egy elemét utólag azért változtatjuk meg, mert megváltozott a helyesírása.--Linkoman ^vita 2019. október 18., 10:40 (CEST)

@Linkoman: Köszönöm, így már értem: a cikk címe legyen a helyesírás szerinti, a bevezetőben pedig feltüntetjük a jogszabályban tartalmazott pontos nevet. Ez így teljesen rendben van. Azt kétlem, hogy a szerződések 2015 előtt nagybetűsek lettek volna, de ennek most nem tudok utánanézni. Az "egyezmény" szövegközi nagybetűsítésével nem értek egyet, mert az szembemegy a helyesírási szabályokkal. A beleszürkítésre vonatkozó megjegyzést nem értem; miért pont az Egyezmény lenne kivétel a szabály alól? Ugyanis ezzel az indoklással minden Alanyt és Tárgyat, (vagy általában a Főneveket?) ki kellene emelni. – Hkoala 2019. október 18., 11:00 (CEST)

@Hkoala:-- Köszönöm válaszod és örülök, hogy kezdenek közeledni az álláspontok. (Megjegyzem, én már tegnap is "megegyezésként" erre a technikai megoldásra utaltam.)

A "beleszürkítés" kifejezést arra használtam, hogy jelezzem: a több évtizedes jogi/hivatali szokásként használt nagy kezdőbetű kiemeli a Szót. Nem bármelyiket, már bocsánat. Általában olyan szavakat emelnek így ki, amelyekről a nagy kezdőbetű miatt jól látszik, hogy nem általában vett köznevek, hanem a rövidítését jelentik egy-egy hosszabb kifejezésnek. A kisbetűs írásmód viszont ezt a kiemelést nem teszi lehetővé, sőt, amint az az alábbi Magyar Kupa-győztes példa is mutatja, még értelemzavaró is lehet.

A Túszszedés elleni nemzetközi egyezmény természetes hivatkozása az "egyezmény" illetve a kiemelés szándékával az Egyezmény.Sohasem állítottam, hogy bármely MTA-szabály erre kifejezetten kiterjedne. De olyan szabály sincs, amely ezt a nagy kezdőbetűs kiemelést kifejezetten "helyesírási hibaként" bélyegezné meg. A tegnapi eszmecseréből viszont belátom, hogy ettől a más élettapasztalattal rendelkező szerkesztőtársaim idegenkednek.--Linkoman ^vita 2019. október 18., 11:31 (CEST)

Most nincs időm végigolvasni a vitát, de egy hozzászólásom van. A törvényeket nem nyelvészek fogalmazzák. Igenis, találni a törvények címnében, vagy szövegében hibákat. De ezeket el kell fogadni, mert a Parlament törvényerőre emelte azokat, minden estleges hibájával egyetemben. MZ/X ^vita 2019. október 18., 11:53 (CEST)

Magyar Kupa-győztes avagy magyar kupa-győztes

Sziasztok! Nem először kerül ez a téma elő és ezt is sokszor látom kisbetűvel leírva, igaz csak egy szerkesztőtől, így: magyar kupa-győztes. Meggyőződésem, hogy ez így helytelen.

• Magyar Kupa-győztes, Magyar Kupa-döntős és a többi, bármely ország kupasorozatáról beszélünk. Pár példa ezekre: NSO, 1621 találat, m4sport.hu-n, Spanyol Kupa, NSO, 56 találat, Olasz Kupa, NSO, 311 találat. Tehát. Ez a szókapcsolat azt fejezi ki, hogy az illető sportoló vagy a szóban forgós sportklub megnyerte az adott éveb az adott ország kupáját.

• Ez így, hogy magyar kupa-győztes szerintem helytelen. Nektek mi a véleményetek? – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:13 (CEST)

•  megjegyzés Esetlegesen olyan van, hogy magyar kupagyőztes, de egész mást jelent és biztos nem kell kötőjelezni. Pl: XY magyar kupagyőztes labdarúgó/kézilabdázó/vízilabdázó. Itt a magyar a sportoló nemzetiségére utal, a kupagyőztes meg egy jelző. Itt természetes a kisbetű, de ezt viszont így kell írni: kupagyőztes, és nem kupa-győztes. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:17 (CEST)

- megjegyzés Még pici keresgélés után ami eszembe jutott, ha az adott sorozatot kiíró és lebonyolító szerv (MKSZ, MLSZ stb.) Magyar Kupának hívja a sorozatot, még trófeára is ezt vési rá, akkor szerintem csak Magyar Kupa-győztes lehet valaki. Bár ez nem igazán nyelvi megközelítésű álláspont. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 14:49 (CEST)

•  megjegyzés-- Remek példa a fenti vitához is. Egyetértek azzal, hogy a Magyar Kupa intézményesült és nem ugyanazt jelenti a magyar kupagyőztes, mint a Magyar Kupa-győztes. Természetesen a nagybetűs a helyes, mert nem általában beszélünk kupákról, hanem csuán egyre gondolunk.--Linkoman ^vita 2019. október 17., 14:50 (CEST)

A magyar kupa-győztes egy förmedvény, nem is tudom, hogy jutott eszébe bárkinek. A Google továbbra sem érv helyesírási kérdésekben, különösen ha a kérdéses kifejezés fehéren feketén benne van az OH.-ban. Márpedig benne van: magyar kupa, magyarkupa-győztes. Innentől az elfogadott irányelvünk szerint legfeljebb az OH-tól való szándékos eltérésről vitázhatnánk, kellő alátámasztással – addig ez az érvényes. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:06 (CEST)

A magyar kupa ugyanúgy nem intézmény, ahogy a polgári jogok egyezségokmánya sem. Ezzel szépen lehet kapcsolódni az eggyel feljebbi szakaszhoz, és Linkoman talán úgy érzi, hogy az ottani igazát támasztja alá, ha mindenhol intézményesülésről beszél, de erről nincs szó, hiszen az intézmény szónak is van jelentése. Vegyük észre azt is, hogy a magyar kupa kifejezésben még szó sem volt sportágról, magyar kupák pedig tán tucatszám is vannak. Az intézmény nem a kupa, hanem a meghirdető sportági szakszövetség, annak a nevét írjuk a tulajdonnevek szabályai szerint. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:16 (CEST)

@Bináris: Értem amit írsz. Az OH itt az Oktatási Hivatal? Mint olyan egy helyesírási tótumfaktum, vagy agy valamikori irányelvben ez lett elfogadva, hogy mi az ő ajánlásuk szerint írunk. Természetesen készséggel el is hiszem amit írsz, de azt is érdeklődve olvastam amit Linkoman először ehhez a szakaszhoz linkelt, mint ajánlott olvasmány [10], annak is a Nagybetűsítések szakasza. Sok kérdést felvet ez még. Ezek szerint sokan, vagy inkább a WP-n kívül mindenki, eltér ettől az OH-ajánlástól. magyar kupa, magyarkupa-győztes. Tehát ha jól értem egy sorozat, egy verseny (tulajdon)nevét csupa kisbetűvel kell írni, ennyiből tehát írhatnánk azt is, hogy kovács gergő és kovács gergő-féle bejegyzés ez most itt. Szóval fura. DE ha mindenki eltér ettől, akkor én is megtehetem gondolom, mert a magyarkupa-győztes meg magyar kupa, meg magyar kupa-győztes az mind teljesen ellentétes azzal, amit én annak idején nyelvtanból tanultam. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 15:28 (CEST)

Egyelőre nem érdemben reagálva, csak a kérdésre: az OH. a linken található helyesírási könyv (vastag kézikönyv és szótár), az irányelv pedig itt olvasható. Nem jól emlékeztem, mert a 12. kiadás megjelenése után történt egy szerintem suta átírás, ami miatt az OH. most nincs nevesítve, de továbbra is kiolvasható a szövegből az akadémiai helyesírás követése, és az OH.-t annak szoktuk elfogadni már csak a szerzők közötti átfedés miatt is. Erről majd kell nyitnunk egy külön szakaszt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:44 (CEST)

Gerry89: nem, a helyesírási szakkönyvek sose mondanak olyat, hogy tulajdonnevet kisbetűvel írjunk. Arról van szó, hogy nem tulajdonnév. Ha pedig még a sportág nevét sem tesszük mellé, akkor szerintem fel sem merülhet a kérdés, hogy tulajdonnév-e a rövidített formájában. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:48 (CEST)

Egyébként én nagyon tisztelem a magyar helyesírást, és minden erőmmel próbálom megérteni a rendszerét, és ezzel együtt azt mondom, hogy nehezen követhető, bonyolult, nem tanulásra és az átlagember gondolkodásmódjára van optimalizálva – sajnos. Tehát aki nem érti meg elsőre, az azért ne érezze hülyének magát, a hiba gyakran nem a felhasználóban van. Valószínűleg ezért nem követik a sportújságírók, akiknek a többségében – tisztelet a kivételnek! – nincs is igény ilyesmire. Beszéltem olyan sportújságíróval, akinek elmondtam, mennyi hiba van a cikkeiben, erre azt felelte, hogy a helyesírás nem az ő dolga, hanem a korrektoré. Pedig egyebekben kultúrember, de erre egyszerűen nincs igénye. Annyi korrektor meg a világon nincs, hogy akár a nyomtatott sajtóban kijavítsa az összes ilyen hozzáállású sajtómunkás hibáit, az online lapoknál pedig jobbára már nem is létezik ez a munkakör, mennek a fejük után, másolják a hibákat egymásról. Ezért nem számít, hogy hány helyen van a sportsajtóban naggyal írva valami. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 15:53 (CEST)

 megjegyzés Mit gondoltok a következő gondolatmenetről? A magyar kupa (most egy pillanatra tekintsünk el a kis- és nagybetűktől) két, kissé különböző dolgot jelent. Jelenti egyszer azt a mérkőzéssorozatot, amely a kupa megszerzéséért folyik, másrészt jelenti azt a fizikai tárgyat, amelyet a győztes csapat kézbe kap a mérkőzéssorozat végén. A mérkőzéssorozat a rendezvénysorozatok közé tartozik, és így az AkH.¹² 191. szabályozza a helyesírását. Itt felmerül a kérdés, hogy intézményszerű-e ez a rendezvénysorozat, amiről én azt gondolom, hogy nem: az intézmény itt az érintett sportszövetség, nem a rendezvénysorozat. Ennek megfelelően a mérkőzéssorozat helyes írásmódja magyar kupa. A fizikai tárgy egy díj; nevének helyesírását az AkH.¹² 195. szabálypont c) szakasza határozza meg: Magyar Kupa. (Az említett szabálypont explicit példaként hozza a Magyar Érdemrendet.) Példamondatban használva mind a két formát: A magyar kupa utolsó mérkőzése után a győztes Abádszalók csapata vehette át a Magyar Kupát. --Malatinszky ^vita 2019. október 17., 15:37 (CEST)

 megjegyzés A fentiebb "UEFA és egyéb..." című fejezethez is kapcsolódva: Itt miért írnak arról, hogy "a sportrendezvények esetében is elfogadható a nagy kezdőbetűs írásmód: Bajnokok Ligája (vö. OH. 490.), illetve ennek mintájára: Interkontinentális Kupa, Konföderációs Kupa." ? Miért írják mindenhol nagybetűvel a Bajnokok Ligáját, csak a wikin nem? Az Eurovíziós Dalfesztivál miért nagybetűs, ez tulajdonnév, vagy intézmény? Tomcsy ^üzenet 2019. október 17., 15:58 (CEST)

Az OH. szerint az eurovíziós dalfesztivál is kisbetűs. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Hogy miért írnak sok más helyen nagybetűvel valamit, amit nem kéne, arra fentebb válaszoltam talán keresztben írtunk. De indok lehet még az angol nyelvből való másolás is. Ennek nap mint nap millió példáját látjuk, hogy a fordítás során meghagyják a szavak számát (különírását), sorrendjét, nagybetűzését az angol eredetinek megfelelően, amikor a magyar helyesírás szabályai ezt nem feltétlen indokolják. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:11 (CEST)

@Bináris: Bocsi, itt reagálok, mert kicsit egybefolyt fent minden. Köszi a részletes választ. Úgy gondolom, hogy közben Malatinszky (köszi) megtalálta a megoldást, én is erre gondoltam, próbáltam elmagyarázni, de így szabállyal és példamondattal nem találtam, ez így a legjobb. A magyar kupa utolsó mérkőzése után a győztes Abádszalók csapata vehette át a Magyar Kupát. Csak azt gondoltam rosszul, hogy nem a sorozat neve miatt nagybetűs, hanem a kupa neve kvázi, annak a győztese a Magyar Kupa-győztes. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:09 (CEST)

Nem teljesen értünk egyet, hiszen nem a tárgyban, hanem a sorozatban győzött a győztes. Ahogy az olimpiai bajnok is az olimpiát nyerte meg, és nem az olimpiai aranyérmet, és ezért nem olimpiaiaranyérem-bajnoknak hívjuk. :-) (Az érmet legfeljebb elnyerte, nem megnyerte, nem bajnoka neki.) Ezért ha elfogadjuk ezt a különbségtételt, azzal éppen az OH. írásmódját magyaráztuk meg és támasztottuk alá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:13 (CEST)

@Bináris: Ebben igazad van, bár úgy gondolom mégsem ugyanaz a helyzet, talán ezért nem vetődött fel bennem sosem, hogy ne így írjam: XY olimpiai bajnok lett, vagy XY átvehette az olimpiai aranyérmét. Mindenesetre ez az Akh-s magyarázat nekem elégségesnek tűnik, főként a pont ezt az esetet bemutató példamondattal. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:20 (CEST)

Lehetséges, hogy ha nagyon akarjuk, mindkét írásmódot elfogadhatjuk, elvégre azon már kár vitatkozni mit nyert meg az illető, a trófeát vagy a sorozatot. Amúgy mindkettőt szerintem :) Előbbit az utóbbiért. – Gerry89 ^vita 2019. október 17., 16:24 (CEST)

Itt talán mondhatjuk, hogy a szabályozás kissé merev, és hajlamos vagyok azt mondani, hogy fordítsuk el a fejünket, amikor valaki naggyal írja, és ne javítsuk ki kicsire, de azért legyünk tisztában vele, hogy a kicsi a szabályos. A nyitókérdésedben szereplő magyar kupa-győztes a legrosszabb forma, semmivel nem indokolható, és nem is hagyható meg. Tehát a magyarkupa-győztes a helyes, és a Magyar Kupa-győztest esetleg nyilváníthatjuk hallgatólagosan elfogadottnak, amit nem javítunk ki. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:29 (CEST)

@Bináris: Nem mondom, hogy értem. De tekintettel arra, hogy a dalfesztiválból is van 65 cikk és az év szócikke listákon is rendre ott van, érdekes, hogy eddig nem tűnt fel, hogy kisbetűvel kellene írni. A Szegedi Szabadtéri Játékok sem érthető, amire amúgy a helyesírási szabályzat is hivatkozik intézményként. És nem érthető, hogy helyesírási oldalakon miért adnak olyan választ, hogy a nagybetűs írásmód is helyes, valamint egy 2015-ös cikkben miért sugallják azt, hogy az UEFA Bajnokok Ligája változat is helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. október 17., 16:36 (CEST)

@Tomcsy: én is azt mondom, hogy túlságosan nehéz megérteni, sőt pont ezekben a kérdésekben ha két nyelvészt leültetnél, valószínűleg ők sem tudnának egymással megegyezni. Ha visszalapozol feljebb a kontinentális olimpiák szakaszhoz, ott van az idézet Garamond segítségének köszönhetően, ahol az OH. is kifejti, mennyire bonyolult és következetlen a helyzet. Ezért mondtam, hogy ne javítsuk ki a nagybetűs alakot. A Szegedi Szabadtéri Játékok intézményesült (saját kft. rendezi). Az euróvíziós dalfesztivál esetében a smiley annak is szólt, hogy ez van a szótárban (2006-os kiadás), de a csuda tudja, ők maguk tartják-e még. Az újabb 12. kiadás szótárában nincs benne. Talán már azóta intézményesültnek számít, de az OH. is azt mondja, hogy ezt nehéz eldönteni. Most nem javítanám át azt sem. A belinkelt cikk láthatóan nem nyelvész munkája, de abban egyetértek a szerzővel, hogy átláthatóbbnak kellene lennie a helyesírási rendszernek, és nem a beavatottak titkos tudományának. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 16:51 (CEST)

@Bináris: Megint itt folytatnám, túl összefolyt. Legutóbbi válaszodra, már csak azt nem értem, hogy ha az OH szerint magyar kupa, akkor miért magyarkupa-győztes? Olyan idegen nekem ez az alak. Elsőre elkezdtem szótagolni meg ilyenek, de szerintem az tévút, úgyhogy passz. Gerry89 ^vita 2019. október 17., 17:02 (CEST)

Ez nem a szótagszámlálás, hanem a második mozgószabály miatt van (AkH.¹² 141. b)). A magyar kupa jelzős szerkezet, de a kettőt együtt nyeri meg a győztes, azaz nem kapcsolható a kupához kötőjellel, mert akkor megbontaná azt a logikát, hogy a magyar és a kupa erősebben tartozik össze, mint a magyar kupa és a győztes. Ezt a szorosabb összetartozást fejezi ki ilyenkor az egybeírás. Úgy mondjuk, hogy a harmadik tag „összerántja” az első kettőt. Ilyen összerántás csak köznévi szerkezeteknél fordulhat elő, a tulajdonnevek viszont külön maradnak, pl. Real Madrid-szurkoló, mert azoknak az alakja nem változhat. Ezt se kezdőknek találták ki. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 17., 17:32 (CEST)

Így már világos, köszönöm! Gerry89 ^vita 2019. október 17., 17:43 (CEST)

Ógörög nevek

A göröggurukat szeretném megkérdezni arról, hogy az ógörög nevekben hová rakjuk az ékezetes betűt. Nem értek a témához különösebben, de feltűnt, hogy a magyar hagyomány eléggé eltér attól, ahová az eredeti alakban teszik a hangsúlyjelet. Pl. hogy mást ne mondjak Πλάτων elvben Pláton lenne, nem Platón, Σωκρᾰ́της meg Szokrátesz, nem Szókratész. Persze nem azt javaslom, hogy ezeket a mindenki által ismert, meggyökeresedett formákat megváltoztassuk, de mi a helyet a kevéssé ismert, meg nem honosodott nevekkel? Pl. Κλέων, Periklész nagy ellenfele esetében Kleón, Kléon vagy inkább a semleges Kleon lenne a legmegfelelőbb? – Hollófernyiges ^vita 2019. október 17., 16:37 (CEST)

Az ógörögben nem jelöljük a hangsúlyt. Az ómega ó, az omikron o, az éta é, az epszilon e. Csak az újgörögben van, hogy a hangsúlyos epszilon é lesz, vagy a hangsúlyos omikron ó. – LA^pankuš 2019. október 17., 16:44 (CEST)

- Gaja   2019. október 17., 16:47 (CEST)

Na de mégiscsak ott van az a hangsúlyjel és az angol és német szócikkekben a latin és fonetikus átírásban ezeket jelzik is (pl. itt). – Hollófernyiges ^vita 2019. október 17., 17:01 (CEST)

A német és latin átírási hagyomány minket miért zavarjon? Épp elég problémát okoz az ógörög régebben bevett latinos átírása. A most használt ógörög átírás azért jó, mert betű szerint vissza lehet írni ógörögre, kivéve a hangsúlyjeleket, amik egyébként se annyira érdekesek. Maga a hangsúlyjel is hellenisztikus találmány, amikor a görögül tanuló nemgörög anyanyelvűek számára akarták a kiejtést írásban megmutatni. A hellenisztikus kor előtt nincs is hangsúlyjel a görög írásban, tehát nincs is mit jelölni. Amúgy a latinban is vannak hangsúlyjelek, csak a szótárakon kívül senki nem használja. – LA^pankuš 2019. október 17., 17:54 (CEST)

Oké, köszönöm. Akkor Kleón? – Hollófernyiges ^vita 2019. október 18., 08:00 (CEST)

Repülőterek elnevezése

Úgy látom, van egy félreértés, aminek talán az lehet az oka, hogy a helyesírási szabályzatot félreérthetően fogalmazták, és úgy alkották meg, hogy az egyszerű földi halandó ne értse a logikáját, és folyton a szótár után kelljen kapkodnia.

Az ominózus AkH.¹² 190. ezt mondja: „A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk.” Egy dolgot nem tesz hozzá, hogy ezt nem gondolták teljesen komolyan, csak félig, erős korlátokkal. Ugyanis ha ugyanezen mű szótárrészében a repülőtér címszóhoz lapozunk, ott ez áll:

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, rövidebben: Liszt Ferenc repülőtér (korábban Ferihegyi repülőtér); Sármellék repülőtér

Az valószínű, hogy a Kategória:Repülőterek cikkcímei (majdnem) mind hibásak. (Nem érzem, hogy a mi hibánkból.) A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér cikkünkben pl. az első mondat máris ellentétben áll a cikk címével. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 08:28 (CEST)

Az OH több példát is hoz kis r-re, de kizárólag olyanokat, ahol magában áll a repülőtér (pl. egy se nemzetközi a nevében). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 08:30 (CEST)

Kábé tíz éve egységesítettük a szabálypont alapján, a pályaudvarokhoz és vasútállomásokhoz és és kikötőkhöz és egyebekhez hasonlóan. A magam részéről ma sem látok rá indokot, miért volna a szerkezet egésze tulajdonnév. Pasztilla 2019. október 20., 07:34 (CEST)

Na de akkor a 12. kiadás szójegyzékében miért van úgy? Nekem zavaros. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 14:16 (CEST)

Zenede

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:47 (CEST)

[Kategória:Nemzeti Zenede oktatói]. Nem lenne jobb inkább úgy, hogy [Kategória:A Nemzeti Zenede oktatói]?– Holdkóros ^vita 2019. október 20., 02:39 (CEST)

De, csak úgy jó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:29 (CEST)

Március (hónap)

Vasárnap kora reggel előzetes figyelmeztetés nélkül kicsit erős volt, hogy a Március (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) lapunk év eleje óta a Március (hónap) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) lapra irányít át, mivel létezik a szónak néhány hatodlagos jelentése is az elsődleges mellett, amiknek a nagyobb részéről sose hallottam. Van ugyan egyértelműsítő lap, de a Március nem arra irányít (szerencsére), hanem a hónaposra. Javaslom az eredeti állapot visszaállítását az egyértelmű főjelentés miatt és a hónapok egységes elnevezése érdekében is, amire azért vannak precedensek. Továbbá azzal is érvelek, hogy ha a Március nem az egyértelműsítőre irányít át, hanem a hónaposra, akkor ennek így semmi haszna, ha pedig az egyértelműsítőre irányítanánk, azzal egy örökös egyértelműsítési szélmalomharc kezdődne. Remélem, nem lesz ebből is karácsony... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:28 (CEST)

A problémába az egyéb kocsmafalon részletezett linktelenítési akció közben szaladtam bele. Azt is fontosnak tartom, hogy a különféle botmunkák során nagy szerepük van a hónapnevek felismerésének a dátumok és egyéb dolgok javításánál, és ez így is elég bonyolult, de ha még mesterséges akadályokat is építünk magunk elé, akkor kezelhetetlenné válik. A Szerkesztő:BinBot/munka/dátum lapon látható, hogy milyen összetett volt a dátumjavító csomag 2008-ban (a hónapneveket ugyan már kiemeltem külön változóba, de a lényegen ez nem változtat); azóta csak többet tud. A jelen esetben, ahol elakadtam a Mezei nyúl szócikknél, a [[március (hónap)|március]]-[[április]]ra alakból kellene március-áprilisra alakot létrehozni, ami a többi 8000 oldal feldolgozását is lelassítja, és egy csomó oldalt pedig már meg sem talált a bot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 07:42 (CEST)

Visszaállítottam, javítottam egy-két rá mutató hivatkozást is, de a Mi_hivatkozik_erre oldal tele van a {{Az év napjai és hónapjai}} sablon miatt - azt szintén javítottam, de gondolom időbe telik, míg a "mi hivatkozik" oldal frissül. – Winston ^vita 2019. október 20., 10:41 (CEST)

Még egy sablon, amiben javítottam (pontosabban a hozzá tartozó lua (Lua?) modulban: {{Éghajlattáblázat}}^(?) – Winston ^vita 2019. október 20., 10:48 (CEST)

Köszönöm! Most 98 hivatkozást látok, az már botozható. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 11:17 (CEST)

A WP:EGYÉRT#Használata fejezetből idézek:

Ha a szónak, kifejezésnek van elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése, akkor az ahhoz tartozó cikket fő szócikknek tekintjük. A fő szócikk is kap egy minősítést (kiemelés tőlem), többnyire zárójelezéssel. A kérdéses kifejezés minősítetlen formája egy átirányító lap neve lesz. Ez az átirányítás, ha van fő cikk, akkor közvetlenül a fő cikkre mutat, így a keresőkérdések közvetlenül oda viszik az olvasót.

A fentieket figyelembe véve hajtottam végre a Március átnevezését. Természetesen ugyanezen okból – és nem szerencsére – történt az alapalaknak a főjelentésre történő átirányítása; hogy "ennek így semmi haszna", azt vitatom, az irányelv szerkesztőivel egyetértésben. – Porrima^eszmecsere 2019. október 20., 12:53 (CEST)

Bocsánat, helyreállítottam az időrendet, hogy követhető legyen. A beidézett útmutató is ismer olyan esetet, amikor a főjelentésnek nincs kiegészítése (Magyarország, Budapest stb. – baj lenne, ha ezek zöldek lennének). Jelen esetben is egy teljesen egyértelmű főjelentés van, amely illeszkedik a többi hónap közé is, mert ez is szempont. Az ugye hülyén nézne ki, ha a közvetlenül az egyértelműsített alakra mutató linkeket visszazöldítenénk, hogy a Március átirányításra mutassanak, amelyik viszont közvetlenül mutat a kiegészítésre, az valóban minden haszon nélkül akadályozza a javításokat. Nagyságrendekkel több azoknak a lapoknak a száma, ahol a dátumokat javítani kell, mint ahányan összesen hivatkoznak a március többi jelentésére. (Megszámláltam: összesen 16 szócikk hivatkozik a három másik jelentésre, és néhány egyéb lap.) Úgyhogy azt gondolom, ebben az esetben nem hasznos az útmutató merev értelmezése (ld. még az 5. pillért), hanem a fentiekhez hasonló megoldás. Ha van is haszna a kanonikus megoldásnak (talán az, hogy követtünk egy sillabuszt), a hátránya százszor több. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:28 (CEST)

A jelen esetben az időrendnél sokkal fontosabb az, hogy én a Te hozzásólásodra válaszoltam tételesen, ami a vitalapokon nagyon gyakori. – Porrima^eszmecsere 2019. október 20., 14:30 (CEST)

Egyébként az nem irányelv, hanem útmutató, ez van föléírva: „Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon.” Jelen esetben van nagyon jó ok az általános esettől való eltérésre. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 13:32 (CEST)