Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív78

---

« előző

73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

következő »

A nap képe aláírása

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Létezik egy Glass Beach nevezetű terület Kaliforniában, Fort Bragg mellett. Apró üvegkavicsok alkotják a fövenyt. Több ilyen jellegű partszakasz van az államban.

• A cikk elnevezésére a Glass Beach (Fort Bragg) megfelelő? Vagy kell hozzá a Kalifornia is zárójelben?

• Fordításban Üvegpart, vagy Üveg-part? Azaz földrajzi névként kezelendő?

(bocs, ha nagyon egyszerűt kérdeztem) Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 3., 23:32 (CEST)

Fort Bragg több is van az Egyesült Államokban, és az ismertebbik Észak-Karolinában van. Ezért szerintem a Fort Bragget tovább kell egyértelműsíteni Kalifornia nevével. A Glass Beachet magát nem fordítanám sehogy. Ez egy földrajzi név, aminek nincs bevett magyar neve, mint az Elefántcsontpartnak. --Malatinszky ^vita 2012. szeptember 4., 00:32 (CEST)

A beach inkább strandot jelent, olyan partot, ahol lehet fürdőzni. Egyébként shore. Én meg még azt is megkérdezném, hogy kell-e a "(Fort Bragg)" egyértelműsítés? Vajon hány Glass Beach lehet a világon? --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 4., 08:36 (CEST)

Van azért, Kaliforniában még egy, akkor Gauantánamón, ill. Havaiin.Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 4., 10:41 (CEST)

Köszönöm, átneveztem, az egyértelműsítést kibővítettem. A Glass Beach-et csak érdekességként akartam fordítani, nem földrajzi névként, de kihagyom. Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 4., 22:35 (CEST)

Férfi

Szervusztok!
Hogy helyes? Férfinak? Férfinek? Én még férfinak, férfival stb. tanultam. Köszönettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2012. szeptember 4., 10:37 (CEST)

Én úgy tudom, mindkettő helyes. Egyedül a férfiak és a férfias a kivétel, nincs férfiek és férfies. Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 10:45 (CEST)

Az MHSz és az OH szerint is csak a mély hangrendű toldalékolás helyes. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 11:36 (CEST)

Köszönöm, akkor helyesen használtam a csak mély hangrendű toldalékokat. – Ronastudor ^{a sznob} 2012. szeptember 4., 12:09 (CEST)

Zsadon szerint a magas hangrendű toldalék sem helytelen. Mondjuk nem tudom, mennyire mérvadó a véleménye... Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 12:19 (CEST)

Az egy különvélemény a konkrét esetben. Az MHSz és az OH egyértelműen csak a mély hangrendet hozza. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 12:36 (CEST)

Az i-nek nyelvtörténeti okokból ingadozó a hangrendi vonzata. Lásd híd → hidat, rí → ríkat, stb. Ez bizonyos esetekben bizonytalanságot okoz a toldalékolásban. Csak a nyelvérzék és a példatárak segíthetnek ilyenkor. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:10 (CEST)

Könnyűzenei együttesek stílusok szerint

Kategória:Könnyűzenei együttesek stílus szerint Több problémás kategóriá is látok itt:

• alternatív rockegyüttesek -- ez nem inkább alternatívrock-együttesek? Mert hogy a műfaj az alternatív nem pedig az együttesek.
• pszichedelikus rockegyüttesek --- mint fent
• dub-együttesek, reggae-együttesek, ska-együttesek -- ha a buesegyüttesek és a countryegyüttesek egybeírandó, ez miért nem?
• eurodance együttesek, skinhead együttesek -- egybe vagy külön?

Köszönöm! Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 14:56 (CEST)

Szerintem 1.: igen, 2.: igen, 3.: igen, egybe, 4.: eurodance-együttesek (mert az -nce betűcsoportból létrejövő sz hang jelensége nem ismert a magyarban, nem ejtjük az utolsó betűt/hangot stb.), skinheadegyüttesek. De ide kéne csábítani Bennót.--Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 15:21 (CEST)

Jelentem, ide vagyok csábítva, és bár a délutáni kávémnak még nem értem a végére, asszem mélyen egyetértek!  :) Bennó^fogadó 2012. szeptember 4., 16:28 (CEST)

Köszönöm! Mi a helyzet a reggae-vel? szokásosnak számít az ae [i]-nek való ejtése? Tehát reggaeegyüttes? Vagy kötőjeles? Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 17:03 (CEST)

Bármilyen hülyén néz ki, a szabályzat az -ae végződésű szavakkal egybeírni rendeli a ragokat, tehát nyilván az összetételeket is. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 17:05 (CEST)

Egyébként inkább regének ejtik. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 17:08 (CEST)

(magyarul én sose hallottam regének, inkább reginek, a rádiókban is állandóan regidal, regiegyüttes stb; de lehet, hogy romlik a hallásom...) Köszönöm! Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 17:12 (CEST)

Hm, elbizonytalanodtam, a reggaes kategóriákat Adam78 hozta létre, aki szintén jó helyesíró hírében áll. Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 17:18 (CEST)

És Ádámnak igaza volt: az OH-ban a reggae ragozott formája kötőjeles! Úgy látszik, kivételként kezeli, nyilván azért, mert ez nem latin szó. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 17:23 (CEST)

Idegösszeroppanás vagy ideg-összeroppanás?

A fenti szó itt a Wikin a József Attila cikkben használt alak kivételével mindenhol egyben van írva. Erre nem vonatkozik a 6-3-as szabályból az a rész, hogy a két szótagú igekötők önálló szóelemnek számítanak, ezért ez 7 szótag, 3 szóelem, nem egybeírandó? Előre is köszi a választ. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 4., 11:13 (CEST)

De igen, ez a szabályos: ideg-összeroppanás. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 11:31 (CEST)

nahát, én mindig egybeírtam... Ma megint tanultam valamit. Köszönöm! Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 11:37 (CEST)

Szabályos, vagy nem, szakszóként egybeírandó!--Paxfax ^vita 2012. szeptember 4., 11:41 (CEST)

--Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 4., 11:43 (CEST)

Azért kell a kötőjel, mert az össze két szótagú igekötő, így már beleszól a szótagszámlálásba, míg az egy szótagú (pl. el-) nem. És nem, szakszóként sem írandó egybe, a szaknyelvre nem vonatkozik külön helyesírási szabályzat, sőt arra vonatkozik csak igazán az akadémiai. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 11:49 (CEST)

Köszi. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 4., 12:20 (CEST)

A Helyesírási tanácsadó szótár ötödik kiadása (Terra, 1975) egybeírja. Azóta helyesírásunk ezen része - tudtommal - nem változott meg a Tizenegyedik kiadásban sem. Vita lezárva.Paxfax ^vita 2012. szeptember 4., 12:21 (CEST)

Épp most írtam át 16 cikkben... - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 4., 12:26 (CEST)

A magyarhelyesírás.hu is kötőjellel mondja. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 4., 12:29 (CEST)

Jaj, hagyjuk már! MHSz 234. o., OH 833. o.: ideg-összeroppanás. Kiadások: 2005, 2005. Ne tévesszük meg régi kézikönyvekkel a felhasználókat! --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 12:33 (CEST)

Akkor kidobjam a 88 oldalas MTA-szabályzatomat, mert abban csak 299 pont van? A tiédben mennyi?– Paxfax ^vita 2012. szeptember 4., 12:40 (CEST)

Az o., amit én citáltam, oldalt jelent, nem pontot. Az MHSz pedig ebben az esetben az Akadémia helyesírási szótára, nem A magyar helyesírás szabályai. De az 1975-ös Helyesírási tanácsadó szótárt nyugodtan kidobhatod, mert azóta jelentős változtatások történtek a helyesírásban. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 12:47 (CEST)

Bocs, Paxfax, de az Akadémia szerint ez kötőjeles, én is lecsekkoltam az Akadémia szótárában, szotar.net (az új AKH vásárlásával online előfizetés is jár). Ezt adja találatnak: "ideg-összeroppanás 128. c), 138. A magyar helyesírás szabályai 2009". Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 12:53 (CEST)

Minden tiszteletem az Akadémiáé, meg az Akadémikusoké, meg a mindenféle Szabványuké, és ezúton is áldassék az OHáj! :), de nekem valahogy más az idegösszeroppanás, mint az ideg-összeroppanás. Ám tényleg sok csodálatos dologgal lehet találkozni e művekben, különleges nyelvi leleményekkel (mint pl. a kapuccsínó :), a szótagszámlálást meg mindig is bírtam (főleg az igekötőkét, és igen!, leginkább szó közepén). :)) Jajj, ez most csúnya off volt. :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 4., 13:07 (CEST)

Tkp. egyetértek, az én nyelvérzékem is az ideg-összeroppanást szó szerint az idegek kollapszusaként fogja fel, míg az idegösszeroppanás egy konkrét betegség neve. Ha csak az OH-ban lenne így, támogatnám az eltérések felvételébe, viszont úgy tűnik, az elmúlt negyven év minden helyesírási tótumfaktuma a kötőjel mellett tette le a voksát. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:04 (CEST)

Azért az a 40 év legfeljebb ha 28 (a Tizenegyedik kiadás akkor jelent meg, de abban sincs változás a Tizedikhez képest, ebben a tekintetben). A fentebb, általam idézett akadémiai szótár még vidáman egybeírta. Nem lehet, hogy a szabályok merev alkalmazása mellett-helyett megvan az egybeírásnak - az akár történeti - oka? A kereső is hússzor annyit talál belőle, ha nem tévedek... A vezető újságírók is mind egybeírják (nyilván elavult az ő tudásuk is). --Paxfax ^vita 2012. szeptember 5., 08:14 (CEST)

1975-höz számoltam, és nagyvonalúan évtizedre kerekítettem. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:18 (CEST)

Az 1984-es reform volt az utolsó nagyobb mértékű változtatás a helyesírási szabályzatban. Ezt nekünk tiszteletben kell tartanunk (hiszen irányelvünk is van róla), az ideg-összeroppanás írásmódja pedig a változtatások egyik alapesete. Egyébként Paxfax, neked nem húzta alá a wiki szerkesztőablaka, amikor egybeírtad? Érdekes. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 5., 08:29 (CEST)

De igen, viszont csak tegnap óta!!! Érdekes, hogy a Google is rögtön elveti a kötőjeles alakot, nem? Tegnapig a Freemail is azt húzta alá. Valami generális merénylet történhetett azóta az általános nyelvhasználat ELLEN. Azért kíváncsi lennék, hogy ebben http://akkrt.hu/71/szotar/magyar_egynyelvu_szotar/magyar_helyesirasi_szotar hogyan írják, ui. két szerzője azonos az általam idézettével. Magam úgy emlékszem, hogy csak a frissesség, konkurencia és a ventilátor szavak írása változott meg akkor (az utóbbi kettő a kiejtés ellenére!).– Paxfax ^vita 2012. szeptember 5., 08:35 (CEST)

Tegnap óta? Te tényleg viccelsz! Amióta a wiki fennáll. Egyébként nem vetted észre, hogy fentebb ezt a most belinkelt Magyar helyesírási szótárt citáltam az OH mellett mindvégig? Figyelj már oda a vitapartneredre, mert ez már komolytalan. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 5., 08:39 (CEST)

Hát, (hallom már: háttal nem kezdünk mondatot!), akkor én most behúzott füllel-farokkal odébbállok, mivel nem vettem észre, hogy nem valamilyen elektronikus klónjáról írsz-e, s csak a magam örömére, továbbra is egybeírom. És nem kapok idegösszeroppanást! Sekély e kéj! :)– Paxfax ^vita 2012. szeptember 5., 08:47 (CEST)

Kelet-ázsiai nevek átírása

Meg fengsuj... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 4., 13:39 (CEST)

Ezzel én nem példálóznék. Mi a fenéért kéne angolul írni a kínai eredetű szót? (Mer'hogy gondolom a feng-shui jobban tetszene.) – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:42 (CEST)

Nem is angolosan, hanem „pinyinül”... De mindegy, nem vagyunk egyformák. Én nem értek egyet a „nagy magyar átírósdi”-val, ezért ha lehet, nem is szerkesztek ilyet... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 4., 14:15 (CEST)

Mert pl. teli van vele az összes média és senki nem mondja úgy, hogy -suj? :) (Meg a kedvencemet, a ryu-t se rjú-nak, ráad ez a hangkapcsolat idegen is a magyartól.) De miért is kell mindent mániákusan "lemagyarítani"? :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 4., 13:50 (CEST)

Varjú? – chery 信 2012. szeptember 4., 19:38 (CEST)

Szerintem azért, mert viszonylag kevés az ilyen közismert dolog. Elég hülyén néz ki egymás mellett, amikor az egyik magyaros, a másik meg nem. Továbbá ha az angolok angolosíthatnak, akkor mi is magyarosíthatunk. Érdekes módon az angolok nem kérdezik, hogy miért kell angolosítani. Egyszerűen leírják a saját ábécéjük szerint. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:53 (CEST)

Az angoloknak messze könnyebb. Jóval nagyobb a hangkészletük, meg a betűik száma is. Arról nem is beszélve, hogy a betűikkel nem konstansan jelölik az ejtést. A -suj, meg a rjú esetében meg mi olyan ejtést jelölünk, ami az eredeti nyelvben hiába van, nálunk akkor sincs. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 4., 14:03 (CEST)

Ez nekem új, hogy az angol hangkészlet bővebb lenne. Ennek épp az ellenkezőjéről tudok. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 14:10 (CEST)

Igen, épp ezért írjuk mi is egyszerűen a saját ábécénk szerint. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 4., 13:55 (CEST)

+az angol átírás szerint némelyik szót kisolvasni se tudja egy átlag magyar olvasó. Például azt, hogy en:Shijiazhuang. Már attól is felállt a szőr a hátamon, amikor Csang Ce-ji nevét az angolos átírás (Zhang Ziyi) alapján az egyik tévéműsorban ZIDZSINEK ejtette a felolvasó... Ennyit arról, hogy milyen jó az angol leképezés. Persze, az angoloknak, de szemmel láthatóan az angolul tudó (?) magyar műsorszerkesztőknek is problémájuk van a Pinjin kiolvasásával (a pinjin olvasata ugyanis a Dzsang Dzöji-hez áll közelebb, elharapott, kerekítés nélküli [ö]-vel). szóval maradjunk csak a magyarosnál, akkor legalább csak egyféleképpen lehet kiolvasni és nem kell szenvedni vele, hogy vajon mi lehet... Teemeah poke me 2012. szeptember 4., 14:15 (CEST)

Hogy a Micsubisiről meg a sudokuról ne is beszéljünk. :) --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 14:21 (CEST)

A Mitsubishi egy márka, aminek ez a hivatalos latin betűs verziója. A személynév már valóban Micsubisi (már amennyiben jó az angolos átírás kiejtés szerinti visszaírása). – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 14:33 (CEST)

Az angolos átírást IS Mi'c'ubisinek kell olvasni. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 4., 14:35 (CEST)

LA+1. Márkaneveket nem írunk át, lásd Samsung vs Szamszong és Hyundai vs 현대 Hjonde (!), ami a helyes kiejtése lenne (nem pedig Hjundáj...) Teemeah poke me

Világos, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy az angolos átírás ejtési hibákat eredményezhet. Helyesen: micubisi, szúdoku. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 4., 14:39 (CEST)

A megtévesztés hatékony volt. Ez esetben egyetértünk. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 17:24 (CEST)

Azért teljesen következetesk nem vagyunk. Ha a dalai (láma) az eredeti kiejtés ellenére a magyar kiejtés szerint leírható i-vel a végén (ráadásul ezzel jól megtévesztjük magunkat, mert alig van magyar, aki ezt ne -i képzőnek képzelné), akkor a sui miért nem? Nem az érdekel, mi van a helyesírási szótárakban, azt tudom, hanem az, hogy miért. --Peyerk ^vita 2012. szeptember 5., 10:04 (CEST)

hát ezt kérdezd meg a helyesírási szótár készítőitől. Szerintem a dalai láma meghonosodottnak tekinthető kifejezés. Mint ahogy Peking és nem Pejcsing, vagy Nanking és nem Nancsing. És Hongkong, nem Hőngkóng vagy Hsziangkang.Teemeah poke me 2012. szeptember 5., 11:46 (CEST)

Röviden: az írásban nincs "j" betű. Bővebben: Ha következetesek vagyunk, a dalai láma átírását a tibeti ཏཱ་ལའི་བླ་མ írásából vezetjük le, az átírása meg olyan, mint az angol, másképp írják és másképp mondják, és nem olyan, mint a hindi pl., ahol ahogy mondják, úgy írják (még hasonulásokkor is). Wylie féle tudományos átiratban kb. ta la'i bla ma, kiejtése dalái lama. Az a kis hurok az "á" írásjel felett (འི) az "i" jele, és nem a "j" → " ཡ ". Persze viszonylag bonyolult szabályok vannak azokra az esetekre, mikor, mit, minek kell ejteni mássalhangzó és magánhangzó torlódások esetén, hasonuláskor, mikor tűnnek el betűk, mikor változnak hangzók, de az "i" maradt, inkább a szabályok változtak. Az, hogy miért nem dalái lama vagy talái lama, és hogy lett ebből dalai láma, azt nem tudom.Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 5., 12:44 (CEST)

kétbetűs / két betűs, hárombetűs / három betűs, ... ?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

--eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 5., 12:52 (CEST)

Itt volt szó hasonlóról. Kétbetűs, hárombetűs helyesen, de pl. tizenegy betűs. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 5., 13:31 (CEST)

Köszöntem! --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 5., 13:56 (CEST)

Újra előkerült a bocsájt

A mai A nap képe szövegében, holott már sokszor lándzsát törtek a bocsát mellett. (pl. http://www.e-nyelv.hu/2012-02-02/bocsatbocsajt/) Megbocsájtom, ha fölbocsátod...– Paxfax ^vita 2012. szeptember 5., 14:54 (CEST)

Megint címkérdés: Jézus Krisztus Szupersztár?

Megoldva– LA^pankuš 2012. szeptember 7., 09:04 (CEST)

Jézus Krisztus Szupersztár (film) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Többször volt már szó arról, hogy címeket hogyan kell írni, de mindig valami homályos fordítói szabadságról beszélünk. Íme egy újabb eredménye a szabadságnak és a fordítók helyesírásképtelenségének: ezt helyesen Jézus Krisztus szupersztárnak kéne írni. Ha már lefordítjuk a címet (helyesebben magyar helyesírással vesszük át a superstar szót), akkor illendő lenne a magyar helyesírás szabályait a cím írásában mindenhol figyelembe venni. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 11:05 (CEST)

A filmcímeknél fordítói szabadság is van. Ilyenkor lábjegyzetben szoktuk megjegyezni, hogy mi lenne helyesen, lásd példának a Jóbarátok szócikket. Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 17:22 (CEST)

Van valamilyen forrásunk, ami arra utal, hogy itt valóban a fordító tudatos alkotói döntéséről van szó, nem pedig egy egyszerű helyesírási hibáról? --Malatinszky ^vita 2012. szeptember 6., 17:29 (CEST)

Többnyire forgalmazói trehányságok ezek, de mivel már léteznek, szerintem csak azt tehetjük, amit Timi mond. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 6., 17:35 (CEST)

Itt van a kezem ügyében Nicholas D. Kazarinoff Geometric Inequalities című könyvének magyar fordítása (Reiman István munkája). A borítón az áll, hogy „GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉGEK”. Erre még rámodhatnánk, hogy izé, tipográfia meg bortóterv, de az első oldalon szintén az áll, hogy „GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉGEK”, a harmadik oldalon is az áll, hogy „GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉGEK” és végül a könyv gerincén is az olvasható, hogy „GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉGEK”. Akkor a fordítói szabadságra hivatkozva erről a könyvről is GEOMETRIAI EGYENLŐTLENSÉGEK címmel kéne cikket írnom? Malatinszky ^vita 2012. szeptember 6., 18:05 (CEST)

Sajnos a saját példányomat épp nem tudom megnézni, mert a fiam nemrégiben eltüntette. De azt katasztrofálisnak tartom, hogy ha egy fordító elszúr valamit, akkor azt utána birka mód kell követni. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 17:38 (CEST)

Néha történnek csodák, előkerült. Így már nem egyértelmű a kérdés. Úgy tűnik, minden előfordulásban csupa nagybetűs az egész cím. Hacsak valaki nem talál olyat magán a film dobozán vagy a filmben, ahol a szupersztár kisbetűsen írva nagy kezdőbetűs, simán át lehet nevezni. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 17:50 (CEST)

„JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR”-ra? Malatinszky ^vita 2012. szeptember 6., 17:56 (CEST)

– LA^pankuš 2012. szeptember 6., 17:58 (CEST)

Na ez az egyik ok, ami miatt a címek kisnagybetűs írásmódját simán nem venném figyelembe. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 18:00 (CEST)

A legújabb DVD-kiadás borítóján konkrétan JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR van írva, a forgalmazó az Universal Studios, aminek magyar honlapját első körben nem találom, de a megbízhatóbb címforrások nagy S-t használnak, ellenben a darab és a készülő remake címéhez már s-t. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 6., 18:21 (CEST)

Mik azok a „megbízhatóbb címforrások”, és azok mi alapján címeznek egy filmet? A fentiek alapján – ha más szempont nem merül fel – néhány napon belül átnevezem Jézus Krisztus szupersztár (film) címre. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 08:42 (CEST)

Nagyobb viszonteladók, illetve a PORT.hu is a forgalmazótól veszi át a címeket (néha túl pontosan). (A filmműhely tartja ezeket megbízható címforrásoknak.) De mivel elég ingadozó, hogy hogy írják, maradjunk a helyesnél, nevezd át nyugodtan! Aztán legfeljebb említsük meg a cikkben a rossz címet is, mivel elég elterjedt. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 7., 09:02 (CEST)

Rendben. Egyébként is megmarad redirnek. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 09:04 (CEST)

Tartesszoszi civilizáció

A tartesszoszi nyelv szócikkében szerepel a Tartesszoszi civilizáció, így, nagybetűvel. Ez nem kisbetű? Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 17:20 (CEST)

Dehogynem. Bárhonnan is nézem. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 17:24 (CEST)

Persze. Sok szerkesztő azt hiszi, cikkcímet csak úgy linkelhet, ahogy a cikk tetején szerepel, ami természetesen tévedés. A civilizációk nevét kisbetűvel kell írni. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 6., 17:37 (CEST)

Köszi, nem tudtam eldönteni, hogy typo vagy helyesírási hiba :) Teemeah poke me 2012. szeptember 7., 09:36 (CEST)

Hajnali 1–6 óra

Pár helyen kijavítottam (a Rádióban is) többnyire a köznyelvileg hibásan (tájjellegűen) használt hajnal x órakor-kifejezést. Nem tudom logikusan megmagyarázni, mert a többi napszak (reggel, délután, este) - a déli 12 kivételével AZ ÓRAMEGJELÖLÉSSEL EGYÜTT - nem alkalmazza ezt a jelzőt (vagy képzőt?). Ki tud erre valami frappánsat mondani?– Paxfax ^vita 2012. szeptember 9., 13:31 (CEST) Kiegészítve – Paxfax ^vita 2012. szeptember 10., 18:12 (CEST)

De, szokták a reggeli és délelőtti jelzőt használni. Azért, mert az angol 12 órás felosztás miatt összekeverhető. Sőt ha 13 órát akarok, akkor a délután 1 óra esetén feltétlenül kell hozzá. Más kérdés, hogy a délután 1 óra nem a magyar szabvány szerinti időmegjelölés, ezt simán lehet délután nélküli 13 órára javítani, ami egyértelműen a déli 12 óra után egy órát jelent. – LA^pankuš 2012. szeptember 10., 09:30 (CEST)

A köznyelvben, baráti társaságban soha nem mondjuk azt, hogz 18 óra, hanem délután 6 óra. A hajnali 1 órának is van értelme és helye, de a délután 18 óra viszont már nevetséges (sajnos, sok meghívón szokott szerepelni). Wikizoli ^vita 2012. szeptember 10., 10:10 (CEST)

András, Zoli: azt hiszem félreértitek Paxfaxot. Ő itt arról beszél, hogy a tájnyelvi/köznyelvi/egyénies „hajnal négy óra” alakot javítja „hajnali négy órára” (szerintem teljesen helyesen). A többi napszakot csak azért hozza szóba, mert ott (időpontokkal) nem használjuk az -i alakot, kivéve délben (szerintem ebben is igaza van). Tehát

• Hajnali (nem *hajnal) 4-kor
• Reggel (nem *reggeli) 8-kor
• Délelőtt (nem *délelőtti) 11-kor
• Déli (nem *dél) 12-kor
• Délután (nem *délutáni) 4-kor
• Este (nem *esti) 6-kor
• Éjjel (nem *éjjeli) 11-kor

Abban persze igaza van Andrásnak, hogy amikor nem időpontról van szó, akkor teljesen jó az -i végű alak (délelőtti értekezlet délutáni pihenő). --Malatinszky ^vita 2012. szeptember 10., 12:52 (CEST)

Szerintem a reggeli 7 órakor és az esti 9 órakor kifejezéseket meg leet találni irodalmi szövegekben. Kellene valami pontosabb forrás, de főleg valami pontosabb kérdés, ugyanis ebben a formában a kérdés és a válasz is csak elnagyolt megérzésekről szól. --Peyerk ^vita 2012. szeptember 11., 01:14 (CEST)

A hegyi marik által lakott járás

Az orosz(országi) járásnevek rendezése kapcsán jött szembe a probléma, hogy hogyan kell írni a hegyi mari népcsoport nevét, melynek elnevezése a mezei marikéval áll korrelációban. Én valamiért kötőjellel írnám, de fogalmam sincs, milyen szabály vonatkozik erre.

Mariföld járásainak egyikét pedig róluk neveztük el, és a formálódó, korábban már nagyrészt megbeszélt rendszer alapján a népekről, népcsoportokról elnevezett orosz közigazgatási egységekben magyarul használjuk a nép(csoport) nevét. Ebben az esetben ez Hegyi mari járás volna, de itt sem tudom, egybe-külön-kötőjellel kell-e.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 10., 12:33 (CEST)

Semmi sem indokolja a kötőjelet. Szerintem különírás javallott mindkét esetben. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 11., 15:18 (CEST)

Oké, kösz. Úgy lesz. --Peyerk ^vita 2012. szeptember 11., 20:13 (CEST)

A több mint & számnév

Közülünk nagyon sokan helytelenül, automatikusan vesszőt tesznek a mint elé, holott ez számnév előtt nem szabályos. Bár, akik ezt elkövetik, a dátumírási hibákkal együtt, nemigen olvasgatják ezt a KF-et, de hátha...--Paxfax ^vita 2012. szeptember 11., 07:49 (CEST)

Nem ezen múlik a vessző. Összehasonlításba kell. --Peyerk ^vita 2012. szeptember 11., 14:52 (CEST)

Az OH idevágó bokra: hat több, mint öt; több mint három; több mint képzelgés; több mint száz évet élt; valamivel több, mint hat százalék. Ebből mindent ki lehet hüvelyezni. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 11., 15:23 (CEST)

Ha a "minden" = "a szabályozás összes logikátlansága", akkor kétségkívül. Miben más a a "több mint hat", mint a "valamivel több, mint hat"? ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 11., 21:20 (CEST)

A "több mint hat" egybetartozó, meghatározatlan mennyiséget jelölő kifejezés, a "valamivel több, mint hat" ehhez képest konkrétabb, pontosabb, számszerűbb, vagyis tételes meghatározás: több hatnál, de biztosan nincs hét. A szabály egyébként úgy szól, hogy ha hasonlító szerkezetben szerepel, ki kell tenni a vesszőt, ha csak fokozásra szolgál, akkor nem. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 11., 22:00 (CEST)

A szabályt voltam bátor leírni elsőre: a vessző szükségessége vagy szükségtelensége az alapján határozható meg, hogy összehasonlítást vagy mennyiségmeghatározást jelent a kifejezés. A számoknak és a kifejezésekkel körülírt mennyiségek pontosságának tehát semmi köze a vesszőhöz.

A példák között szereplő "valamivel több, mint hat százalék" a szabály szerint akkor írandó vesszővel, ha előtte szerepel valami, amit összehasonlítunk. Gubbnak annyiban igaza van, hogy ez jó példa arra, miképpen nem felel meg a példatár a szabályzatnak - vagy a helyesírási szabályzat a normativitás elemi kritériumainak. Lehet választani, értelmezés kérdése, hogy miért mond ellent a kettő egymásnak.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 12., 00:16 (CEST)

Szerintem meg nem mond ellent. Ennyiben maradunk. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 12., 00:19 (CEST)

Dehogy maradunk Ehhez el kellene fogadtatnod, hogy a "valamivel több mint hat" nem egy mennyiséget meghatározó kifejezés, hanem egy összehasonlítás. Próbálkozhatsz vele, ha ennyiben akarnál maradni. --Peyerk ^vita 2012. szeptember 12., 00:34 (CEST)

Rock of Gibraltar

Sziasztok! Tudna valaki segíteni, hogy a en:Rock of Gibraltarnak van-e magyar neve? Atlaszban talán? Köszönöm! Bingutabi ^vita 2012. szeptember 11., 14:40 (CEST)

A Cartographiában csak Gibraltári-szoros és Gibraltar-fok van. Az OH se mond többet. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 11., 15:25 (CEST)

Tulajdonképpen Gibraltár-hegy, vagy Gibraltár-szikla lehet. Bár nem értem az a-á változatot. – LA^pankuš 2012. szeptember 11., 15:33 (CEST)

Az lehet a magyarázata, hogy a "gibraltári" képzős alak kvázi már magyarossá vált, míg az eredeti alak (fokkal kiegészítve) megmaradt idegennek. Ennek persze ellentmond, hogy az alapszó Gibraltár az OH-ban. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 11., 15:42 (CEST)

Akkor maradok Gibraltár-sziklánál. Köszönöm! Bingutabi ^vita 2012. szeptember 11., 15:48 (CEST)

Richárd hercegek

Plantagenet Richárd yorki herceg törlésijén felvetődött, hogy mi a helyes cím. Már csak azért is, mert Plantagenet Richárd, York hercege címen ugyanerről a személyről már van cikk. Hab a tortán, hogy van egy yorki Richárd angol királyi herceg is, aki nem azonos az előzővel. Szerintem a következő a helyzet:

• Plantagenet Richárd, York hercege átnevezendő Richárd yorki herceg (1411–1460) címre
• Plantagenet Richárd yorki herceg átirányítássá alakítandó az előbbi átnevezés utáni alakjára
• Yorki Richárd angol királyi herceg átnevezendő Richárd yorki herceg (1473–1483) címre
• egyértlap készítendő Richárd yorki herceg (egyértelműsítő lap) címmel.

Ezek mellett elképzelhető egy Richárd herceg (egyértelműsítő lap) is a fentiekkel és I. Richárd normandiai herceg, II. Richárd normandiai herceg és Richárd gloucesteri hercegekkel.

Vélemény? – LA^pankuš 2012. szeptember 9., 13:44 (CEST)

Ha más nem ellenzi menjen így. Andrew69. 2012. szeptember 10., 21:21 (CEST)

Nekem tetszik. Viszont fentebb pont te javasoltad ilyen esetekre a zárójeles egyértelműsítést – akkor azt most visszavonod? --Hkoala 2012. szeptember 11., 07:52 (CEST)

Nem vonom vissza, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy merészeljem-e a szuverénekre vonatkozó irányelvet ennek alapján módosítani. Így jelenleg ez a megoldás. A fenti javaslatom értelmében itt Richárd (yorki herceg, 1411–1460) lenne. – LA^pankuš 2012. szeptember 11., 11:25 (CEST)

•  támogatom --Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 12., 15:23 (CEST)

A Richárd yorki herceg nem ugyanaz, mint a Richárd, York hercege. Utóbbi címet egyszerre egy ember viseli csak, a mindenkori családfő. Előbbi címet a gyerekei is. Richárd gloucesteri herceg cikkében is ott van a címei közt: 1944–1974: Ő királyi fensége Gloucesteri Richárd herceg. 1974-től: Ő királyi fensége Gloucester hercege. Alensha 2012. szeptember 13., 00:08 (CEST)

Én nem értek ezekhez a címekhez. De ahogy leírtad, aszerint a yorki herceg címet viseli York hercege is. Vagyis nem hazudunk azzal, ha York hercegét yorki hercegnek nevezzük, ahogy a többieknél is van (pl. éppen Gloucester hercege is glucesteri herceg). Másfelől pedig mintha a magyar nyelv ezeket nem különböztetné meg egymástól. Kálmán magyar király nem más, mint Magyarország királya. – LA^pankuš 2012. szeptember 13., 00:20 (CEST)

Lennoxok

Egy anon sorba létrehozta ezeket a cikkeket, de vélhetően a címüket nem így kéne írni, hanem ahogy szoktuk, ki-minek a bárója... vagy mi...

• Caroline Lennox
• Cecilia Lennox
• Louisa Lennox
• Sarah Lennox - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 08:17 (CEST)

Közben átpakoltam az utóbbi hármat a Lennox testvérek cikkbe az enwiki alapján. Az első címét kell csak javítani. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 08:26 (CEST)

Caroline önjogán Holland első bárónője. Vesszővel, zárójellel?--Pagony^foxhole 2012. szeptember 12., 08:33 (CEST)

+1 : Emily Lennox - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 08:42 (CEST)

Caroline is testvér, Emily meg a mamájuk. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 12., 08:46 (CEST)

Emily is testvér, ugyanis később született, mint Caroline :) --Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 12., 09:20 (CEST)

Egyébként kik ezek és miért nevezetesek (nem feltétlenül a WP:NEV szerinti értelemben)? – Winston ^vita 2012. szeptember 12., 10:03 (CEST)

Igen jeles család, ez a történelmi mű például róluk szól. --84.1.95.22 (vita) 2012. szeptember 12., 13:00 (CEST)

Csak a kedves cikkírónak esze ágában sincs a "jelességüket" alátámasztó forrásokat a cikkbe illeszteni. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 13:17 (CEST)

Fogalmam nincs, de legalább a nevük legyen rendben. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 10:20 (CEST)

Én se tudom, hogy kik ők, de a BBC még minisorozatot is forgatott az életükről. --Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 12., 10:22 (CEST)

Uh... akkor várhatóan a szorgos anon még a többi családtagot is átadja nekünk kipofozásra.... - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 10:24 (CEST)

A cikk szerint Caroline Lennox 254 éves korában halt meg. Mi kell még nektek a nevezetességhez? Malatinszky ^vita 2012. szeptember 12., 12:41 (CEST)

Dátum javítva. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 12., 13:17 (CEST)

Egy-két általános helyesírási dolog

Az alábbiak érdekelnének:

1. 1-jén, 1-je vagy 1-e, 1-én
2. 23-ik, 23.-ik, 23-dik
3. megvan, meg van, megvolt, meg volt
4. És úgye azt nem mondhatjuk, hogy Vanni van, hanem helyette a Lenni van a helyes?

Nagyából ennyi. Engusz ^vita 2012. augusztus 30., 22:27 (CEST)

1-jén. A sorszámképző a -dik, tehát 3-dik. Megvan a táskám, de meg van bolondulva. Lenni vant szerintem a kutya nem mond, az vanni van. --Pagony^foxhole 2012. augusztus 30., 22:35 (CEST)

Lenin volt, Lenin lesz és Lenin van. Esetleg még: Lenin vagy nem Lenin? Ez itt a kérdés. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2012. augusztus 30., 23:33 (CEST)

A lenni vant egy könyvben olvastam amit németről fordítottak magyarra és abban ez volt. Nekem is fura volt de a vanni van az még furább.

Még ez érdekelne:

1. Az után érdeklődöm vagy azután és ezután vagy ez után

Csak akkor írjuk egybe, ha határozószó, legbiztosabb kapaszkodó, hogy helyettesíthető-e az aztánnal. Ha az az névmás (az után, ami, az után, hogy), akkor különírandó. --Pagony^foxhole 2012. augusztus 30., 23:26 (CEST)

Szerintem az a 3-dik inkább 3-adik, nem? Mivel a szótő az a-t nem tartalmazza. A megvan/meg van megkülönböztetéséhez meg azt kell vizsgálni, mihez csatlakozik az igekötő: a létigéhez-e vagy az utána álló igéhez. Pagony példáiból kiindulva a tahagás segít: nincs meg a táskám, nincs megbolondulva (a másodiknál világos, hogy a bolondul igekötője a meg, az elsőnél pedig a létigéé). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 1., 08:20 (CEST)

Sem a helyesírási akadémiai szabályzatban, sem az OH szabályzatismertetőjében nincs erre nézve eligazítás, valószínűleg azért, mert ma már egyáltalán nem használjuk ezt a formát. Van a harmadik és van a 3.. Ez a régi eligazító mindenesetre a 3-dik alakot hozza. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 9., 14:30 (CEST)

Bináris kérdésre nem jött válasz, hátha most a felelevenítéskor megszületik. Annál inkább, mert további ragozással kapcsolatban lenne kérdésem (a szabálykönyvben nem találtam). A 3-as vagy a 3-mas a helyes? Ugyanez érvényes-e a 13-as stb. esetre is? --Porrima^eszmecsere 2012. szeptember 9., 13:44 (CEST)

3-as, az m benne van az alapalakban (három). --Pagony^foxhole 2012. szeptember 9., 14:30 (CEST)

Pagony, az ugye nem komoly, hogy egy 1840-es kiadvány bármilyen értelemben útmutatást hordozhatna mai helyesírási kérdésben? Még a gondolat is meglepő. A helyesírási szabályzat pedig, ha konkrétabbat nem is találtál benne, egy általános eligazítást mindenképpen tartalmaz: helyesírásunk második alapelvét, a szóelemző írásmódot, amelynek az én indoklásom felel meg. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 14., 23:30 (CEST)

És az általad írt 3-as alakból is a 3-adik következik, nem a 3-dik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 14., 23:31 (CEST)

Én három szempontot vettem számba: 1. az OH a -dik sorszámnévképzőt tartja nyilván a mutatójában, 2. az, hogy ezt szám és ne betűk előzzék meg, annyira nem látszik használatosnak ma már, hogy erre az alakra ki sem tér a helyesírási szabályzat, 3. régen, amikor használatos volt, így írták: 3-dik. De hívjuk ide Bennót!--Pagony^foxhole 2012. szeptember 15., 00:56 (CEST)

És a 3-asban melyik a képző? :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 15., 20:43 (CEST)

Gjoumri vs. Gümri

MegoldvaGaja  ✉ 2012. szeptember 15., 12:13 (CEST)

Vita alakult ki a Vita:Gjoumri lapon a település nevének helyesírásáról. Az örmény név átírása Gjoumri, mint a cikk neve most, de a Keleti nevek magyar helyesírása a Gümri alakot hozza. Tudomásom szerint ilyenkor ezt az alakot vesszük. LA kolléga ellenben az átírás mellett van. (Részletek az előbb hivatkozott vitalapon) Segítséget szeretnék kérni, hogy akkor most mi is itt a helyes alak... Köszönöm! - Gaja  ✉ 2012. szeptember 5., 22:39 (CEST)

Igen. Álláspontom szerint akármit ír a KNMH, egy örmény települést nem lehet török néven nevezni. Nincs rá alap, kb. olyan, mint ha elvárnánk, hogy minden más nyelven Munkácsnak nevezzék Mukacsevét. Gjourmi már nem Törökország része (volt az is), tehát semmi nem indokolja, hogy törökösen írjuk a nevét. Nagy valószínűséggel honosodottnak sem tekinthető. Egyébként is általában a nem latinbetűs nyelvekből a kiejtést legjobban közelítő, betű szerinti átírást használunk, kivéve a honosodott neveknél. Nem hinném, hogy Gümri összemérhető lenne Tokióval ismertség terén. Szóval szerintem örmény városnak örmény név dukál. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 22:44 (CEST)

Hm. Senki? - Gaja  ✉ 2012. szeptember 6., 23:27 (CEST)

Úgy látom, senki. Lehet, hogy a kérdés kapcsán az idegen neves irányelveket pontosítani kéne, hogy melyik az elsődleges elnevezési mód: az adott nyelvből közvetlenül átírt forma, vagy bármilyen más forrás (ÚNMH, KNMH, stb), illetve el lehet-e ezektől térni. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 08:44 (CEST)

Hát meghonosodottaknál szoktunk kivételt tenni, mint Peking, Tokió, Nanking és társai, de ezek jóval ismertebb települések. Más kérdés, hogy az erdélyi városok többségét se a román nevükön tütnetjük fel, pedig ma Romániához tartoznak... Teemeah poke me 2012. szeptember 7., 09:38 (CEST)

Azoknak viszont kétségkívül vannak magyar vonatkozásaik. Nyilván honosodottnak is tekintendők. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 10:06 (CEST)

Megmondom nektek őszintén, hogy én is az átírt változatot tartom normális alaknak (bár én szívem szerint a hivatalos örmény átírás szerinti alakot venném, de ebbe most ne menjünk bele, itt - a wikin - ez nem releváns), de tudtommal akárhogy is íródik át, a cikkek címeinek az OH-ban, KNMH-ban, ÚNMH-ban, stb.-ben szereplő neveken kell szerepelniük itt, ettől eltérést csak szavazással, esetleg más megbeszélés alapján szoktunk engedni. És az ilyen eseteket valahol jegyzeteljük is, bár most éppen fogalmam sincs, hol... Ezért tettem fel ide a kérdést, hogy most a "hivatlos wikipédiai alakot" használjuk, vagy a helyesebb átírtat... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 7., 10:31 (CEST)

Wikipédia:Helyesírás/Szándékos eltérések az OH.-tól ? Teemeah poke me 2012. szeptember 7., 10:41 (CEST)

Való igaz, hogy ez az alapelv avagy kiindulópont, és általában üdvös, ha csak alapos okkal térünk el tőle. De alapos ok lehet. Ilyen például, hogy az FNB-t követve áttértünk az ukrán helynevek ukrános átírására (contra OH.) stb. Ha tehát valaki át tudja gondolni, és értelmesen megfogalmazni Gümri kapcsán, hogyan határozható meg az ebbe a kivételbe esők köre, akkor azt egyszerűen felvehetjük a helyi szabályzatba, és kiegészíthetjük vele a WP:HELYES-t. Bennó^fogadó 2012. szeptember 7., 10:39 (CEST)

Átnézem a WP:HELYES-t, és megpróbálok valami javaslatot tenni. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 13:10 (CEST)

LA-val értek egyet. Gjoumri. Amúgy milyen a „hivatalos örméyn átírás”? Mert itt Magyarországon a magyar átírás a „hivatalos”. Ez esetben nem kellene egy elavult dolgot eröltetni. A KNMH ez esetben kuka. --VargaA ^vita 2012. szeptember 8., 10:05 (CEST)

Most néztem csak meg a WP:HELYES-t, mert azt hittem, bonyolultabb lesz a kérdés. Az útmutató azonban a „Nem latin betűs írásrendszerek átírása” szakaszban csak ennyit mond: A további viták elkerülése érdekében rögzítjük, hogy az idegen nevek átírásánál az AkH és az OH ajánlásai szerinti magyaros írásmódot követjük. Sem a Keleti nevek magyar helyesírása, sem a Magyar nagylexikon, sem a Cartographia-világatlasz nem szerepel benne. Az útmutatóban említett magyaros írásmód jelen esetben a Գյումրի örmény karaktersor kiejtés szerinti átírása, ahogyan azt általában a nem latinbetűs ábécék esetében szokjuk. Szerintem az egyéb helyesírási segédletek abban az esetben veendők igénybe, ha honosodottnak tekintjük, és a honosodott alak helyesírása a kérdés. Jelen esetben semmi magyarázat nincs arra, hogy a Gümri névalak mitől lenne honosodottnak tekinthető. Ha viszont nem az, akkor véleményem szerint közvetlenül kell átírni, és ebben a WP:HELYES sem cáfol meg.

Egyetlen kérdés, hogy az OH tartalmazza-e ezt a várost. Ha igen, és Gümri alakot hoz, szerintem akkor is inkább az OH-tól eltérések közé kell felvenni, mint Gümri alakban használni. – LA^pankuš 2012. szeptember 9., 11:58 (CEST)

Az OH egyik alakot sem tartalmazza. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 9., 13:31 (CEST)

Köszönöm. Akkor én kitartok az örmény átírás mellett. – LA^pankuš 2012. szeptember 9., 13:33 (CEST)

Oké, így akkor maradjon a Gjoumri alak, viszont akkor most már tudom, hogy senki nem hivatkozhat ezentúl a KNMH-ra, mint megingathatatlan forrásra... Köszi! - Gaja  ✉

céhek

Van arra valami szabály, hogy a céhek nevét nagybetűvel kell írni? (Csak mert furcsa nekem a Budai Ötvöscéh.) --Hkoala 2012. szeptember 14., 21:10 (CEST)

Nem tudnék érvelni mellette, és hamarjában analógia sem jut eszembe. Bennó!!! --Pagony^foxhole 2012. szeptember 14., 21:33 (CEST)

A középkoriakét semmiképpen. Ha ma valaki alapít egy gazdasági társaságot efféle néven (Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. pl. van, az is középkori formára utal), akkor már igen. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 14., 23:22 (CEST)

Üzbég nevek és egy szerb/orosz meg egy kirgiz

Tudja valaki, hogyan kell írnunk a következő üzbég neveket?

• Vlada Ekshibarova (ruwiki)
• Sabina Sharipova (enwiki)
• Nigina Abduraimova (enwiki)

És egy korábban orosz, 2012-től szerb színekben versenyző teniszező, akinek apja szerb, anyja orosz:

• Vesna Dolonc (enwiki)

--Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:16 (CEST)

Ja és egy kirgiz: Ksenia Palkina (enwiki). --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:19 (CEST)

Természetesen. Az üzbég nyelv latin betűket használ, így tehát a megadott linkek segítségével eredeti üzbég hivatkozást kell keresni, és ahogy ott le vannak írva, az lesz a megfelelő megjelenítés. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 14., 21:21 (CEST)

Volt egy ilyen sejtésem, csak ezek a h betűk megzavartak. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:26 (CEST)

A kirgizek még nem jutottak el idáig, cirill betűket használnak. Esetükben tehát az orosz átírásra vonatkozó szabályok érvényesek. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 14., 21:39 (CEST)

Főleg, hogy az érintett hölgy ráadásul Oroszországban született. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 01:09 (CEST)

Köszönöm. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 22:06 (CEST)

A szerbként versenyzőt én a szerbekre vonatkozó szabály szerint írnám, vagyis a szerb romanizált változata, a „horvátos” névalak szerint, jelen esetben: Vesna Dolonc. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 01:07 (CEST)

Igen, igazából ez volt a problémám vele, hogy 2011-ig orosz színekben versenyzett, Moszkvában is született, csak épp az apja szerb. Ha nem lenne ilyen gyökere, talán nem volna szükség a változtatásra, de így akkor majd átírom a nevét Vesna Doloncra az idei cikkekben. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 18., 01:13 (CEST)

Úgy…, mint… vagy mind…, mind… ?

Kedves Sorstársak, vitába keveredtem ElVével a fenti nyelvhelyességi problémában. Az általam idézett nyelvészek által megfogalmazott javaslat nem győzte meg. http://www.e-nyelv.hu/2011-03-05/ugy-mint-mind-mind/ és az ott hivatkozott: Nyelvművelő kéziszótár, Grétsy László és Kemény Gábor szerk. Tinta Kiadó, 2005, 375. o.; Értelmező kéziszótár 2., átdolgozott kiadás, Akadémiai, 2003, 1389.o. Magam is a tizenegyedik kiadásban 8:0 arányban a mind ..., mind ...-et találtam. Nektek mi a véleményetek? – Paxfax ^vita 2012. szeptember 15., 11:06 (CEST)

Nem érzem hibásnak az „Úgy…, mint…” szerkezetet, semmiképpen nem "törlendő".

A „mind…, mind…” unalmasabban, szárazabban hangzik. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 15., 11:13 (CEST)

Az előzmény itt található. Lényeg:

1. én érzékelek stiláris különbséget a kettő közt, és előbbit választékosabbnak is tartom;
2. épp a fenti miatt, vagyis hogy a kettő sztem nem teljes mértékben ekvivalens, nem tartom problémának, ha egyes helyeken ezek cserélődnek (ezért is csak párat állítottam vissza), azt azonban igen, ha valamennyi cikkben kiirtódnak;
3. az "úgy az egyik, mint a másik"-nak nem csak a "mind az egyik, mind a másik" felelhet meg, hanem az "egyik is, másik is", "az egyik és a másik is" (de akár még az "ahogy/amint az egyik, úgy a másik (is)", stb. is), így az egy-az-egybe behelyettesítés is kérdéses, s mivel ez stiláris kérdés, vagyis minden egyes esetben kontextusfüggő, a globális csere sztem semmiképpen nem indokolt. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 15., 12:25 (CEST)

ELVe + 1. Az „úgy…, mint” egy összehasonlító szerkezet, a „mind…, mind” pedig szimpla felsorolás egyenrangú elemekkel. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:15 (CEST)

Nekem úgy tűnt, hogy Paxfax szerkesztőtárs pontosan az egyenrangú elemek esetében javította az „úgy…, mint” összehasonlító szerkezetet. Csigabi^{itt a házam} 2012. szeptember 15., 19:18 (CEST)

Én egyelőre nem a konkrét példáról mondtam véleményt, hanem általánosságban. Mivel a kérdés felvetése is általánosságban történt. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:28 (CEST)

Konkrétan: a tűzhányó cikkben a görög és római mitológiák nem egészen egyenrangúak a felsorolásban. A római mitológiát joggal lehet a göröghöz hasonlítani mert a hasonlóság nem véletlen. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:35 (CEST)

Konkrétan: én berzenkedek az „úgy a görög, mint a római mitológiában” fordulatoktól, ezért valószínűleg úgy fogalmaztam volna, hogy a „görög mitológiához hasonlóan a római mitológiában...” . Csigabi^{itt a házam} 2012. szeptember 15., 19:47 (CEST)

Fordítva már jobban hangzana: „úgy a római mitológiában, mint a görögben”, mert megfelel a hatások irányának. --Karmela posta 2012. szeptember 15., 22:19 (CEST)

Igen, ez igaz. Csak előbb jussunk dűlőre az alapkérdésben. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 22:23 (CEST)

Lehetne érdeklődni a http://www.e-nyelv.hu/ honlapon, ahol ingyen online tanácsadás folyik. Tudtommal a nyelvészek ellenzik az úgy...mint alakot, de nem tudom mi a magyarázata. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 16., 11:35 (CEST)

Lényegében a wikin is ingyenes online tanácsadás folyik, nonstop üzemmódban. :)) • Viszont ami fontosabb: ezek szerint abban egyet van értve, hogy automatikusan semmiképp sem lehet cserélni e "kifejezés" valamennyi előfordulását egyetlen egy (végülis önkényesen kiválasztott) másikra. És ha ebben egyetértés van, akkor ezt le is lehetne zárni, mert én csak emiatt szóltam Paxfaxnak. Egyébként pedig ez önmagában egy meglehetősen marginális probléma, amivel sztem ennél többet nem különösebben érdemes foglalkozni. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 16., 11:48 (CEST)

A kétféle tanácsadás abban különbözik, hogy ott nyelvészek tanácsolnak, itt pedig amatőr érdeklődők. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 16., 11:55 (CEST)

Hogy őszinte legyek, amióta egy nyelvész a be van csukva szerkezet helytelenségét nyelvi babonának minősítette – pusztán azon az alapon, hogy nem germanizmus, mintha más már nem is lehetne –, azóta a nyelvészi vélemények vajmi kevéssé érdekelnek ilyen kérdésekben. Amúgy meg kedvenc érvük az ilyesmire, hogy ha sokan használják, nem lehet helytelen. Amivel ugyan nem értek egyet, de ez egy tipikus eset. – LA^pankuš 2012. szeptember 16., 12:16 (CEST)

Fölvetésemben az ajánlott e-nyelv tanácsára hivatkoztam, ott a hivatásos nyelvészek mind az általam is preferált formát „ajánlják”, ami viszont szakterületükre tekintettel (vagyis, hogy ők csak megfigyelik a nyelvi jelenségeket) a valóságban kötelező érvényű. Az „úgy ..., mint ...” semmilyen más hangulati értékkel nem bír, sorrendiséget sem tükröz, csupán régies. Mai, online enciklopédiában - egységesen - ne a Pallas szófordulataival éljünk! Hogy pedig a nyelvészeket megvédjem: a „be van csukva” azért helyes, még ha germanizmus is, mert kifejezi a valaminek (könyv, ajtó, ablak stb.) jelenlegi állapotát is, nem csak azt, hogy valamikor valaki becsukta.--Paxfax ^vita 2012. szeptember 16., 14:11 (CEST)

Csak hogy ellenkezzek a be van csukva kifejezés nem germanizmus, legalábbis a hivatásos nyelvész ezt állapította meg róla. Azt pedig erős tévedésnek gondolom, hogy minden helyes is, aminek értelme van. A magyar nyelv nem ismer(t) néhány igemódot és igeidőt, ami a latinban és a németben – a magyarra erősen ható két nyelvben – megvan. Egyesek ezt feltétlenül pótolni szeretnék ilyenekkel, mert szükségét érzik a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetésének, valamint hiányolják a jövő idejű igeragozást. Azonban a segédigés szerkezetekkel – különösen ahol létige a segédige, ráadásul a segédige elválasztja egymástól az igét és az ő kötőjét, valamint a segédige ragozódik az ige helyett – igen óvatosan kell bánni. Ezek nem egyszerűen germanizmusok, lehetnek latinizmusok és anglicizmusok is, meg még sok egyéb.

Ami pedig a kérdést illeti: mint látható, egyesek számára különböző dolgokat jelent, mások egyáltalán nem szeretik egyiket sem. Egy harmadik álláspont meg nem lát különbséget köztük. De ha az „úgy a... mint...” nem lenne helyes, akkor nem lehetne azt sem mondani, hogy „... csakúgy, mint...” A kettő között csak halvány fogalmazási különbség van. – LA^pankuš 2012. szeptember 16., 17:18 (CEST)

Ami "ajánlás", az semmiképpen sem "kötelező érvényű". Ami pedig régies, nem feltétlenül rossz, miért is lenne az? (A germanizmussal meg vigyáznék, az ennek minősített nyelvi jelenségek körében igen komoly tévedések leledzenek. Ezt a kifejezést majdhogynem jollyjokerként használják. A Pallashoz meg ennek semmi köze. A "hivatásos nyelvészekkel" meg talán éppen az az egyik legfőbb baj, amit te is írtál: "hogy ők csak megfigyelik a nyelvi jelenségeket".) A fenti hozzászólásokból pedig látható, hogy sok egyéb megoldás is lehetséges e fordulat kiváltására, nemcsak a tényleg eléggé semmilyen "mind..., mind...", és stilárisan is van különbség, ezt van aki érzi, van aki nem. (Azt csak zárójelben merem megjegyezni, hogy az ezen a KF-en hozzászólóknak szinte mind van komoly nyelvészeti érdeklődése/ismerete/érintettsége/stb., max nem reklámozzák.) Másrészt azért is javasoltam, hogy a kérdés ide hozassék, mert nem "fölvetésed" volt (az lett volna a helyes), hanem rögtön belekezdtél egy javítási sorozatba, "kiirtás" címszóval. Az értelemzavaró hibák eseti szűrése teljesen rendben van, de egy ma is létező és használt (és úgy tűnik, rajtad kívül senkit nem zavaró) nyelvi fordulat globális kiirtása, csak azért, mert neked nem tetszik, az már nem. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 16., 14:46 (CEST)

A „hivatásos nyelvészeknek” igenis a nyelvi jelenségek megfigyelése-leírása a dolguk. Tanácsaikat minden magát műveltnek számító ember megfogadja. Sajnálom, hogy magad nem elég figyelmesen olvasod őket! Nem is vitáznék tovább, véleményemmel, e témában nem érzem, hogy egyedül maradtam volna, csak számodra tűnik olybá. Az általad szerkesztett szócikkeket ezentúl nem fogom kijavítani, kérlek bízd rá a többiekre, hogy saját cikkeikben elfogadják-e a jószándékú módosításaimat.– Paxfax ^vita 2012. szeptember 16., 16:42 (CEST)

A normatív (és gyakran spekulatív) nyelvművelést a leíró (és tudományos módszertant alkalmazó) nyelvtudománnyal nem kéne összekeverni. A két kifejezés egyike sem helytelen, a jelentésük viszont nem teljesen azonos, tehát nem cserélhetők fel szabadon minden esetben. Az egyik kiirtása a másik rovására stilisztikailag sivárítaná a lexikont, amit írunk.

Saját szócikke pedig senkinek nincs, tessék ezt egyszer és mindenkorra megjegyezni!

Uff.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 16., 19:33 (CEST)

(Off: Nyelvtudomány – zöld. Nyelvművelés – piros.) --Karmela posta 2012. szeptember 16., 22:33 (CEST)

Tretyak

Megoldva--Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 16:47 (CEST)

Szörnyű megérzésem támadt. Nem tudom, hogy rögzültnek tekinthető e Vlagyiszlav Alekszandrovics Tretyak vezetékneve (az biztos, hogy nagyon elterjedt), mert oroszból a szabályos átírási formája a Tretyjak lenne. Ha nem rögzült, akkor sajnos át kell nevezni, és javítani a hivatkozásait.

Felmerül még, hogy szükséges e egy egyértelműsítő lap az olimpiai bronzérmes ukrán kardvívó, Vladiszlav Vasziljovics Tretyak miatt, akinek viszont ez a szabályos átírása ukránból. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 12., 15:40 (CEST)

Én Tretyjakot átnevezném, de meghagynám a redirektet. A Tretyakról pedig csinálnék egyértelműsítőt, mivel ez egy annyira minimális különbség a szó hangalakjában, hogy igenis keresnék így. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 12., 16:05 (CEST)

Aligha rögzült, ha a nála cseppet közismertebb Állami Tretyjakov Galéria sem. :) --Pagony^foxhole 2012. szeptember 12., 18:05 (CEST)

TV – tv

A televízió rövidítése mozaikszónak számít, vagy egyszerű rövidülésnek? Vagyis TV vagy tv? – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 17:50 (CEST)

OH: tv ~ tévé: tv-műsor stb. TV-t nem hoz. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 17., 17:55 (CEST)

OK. Köszi. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 17:57 (CEST)

Mert az csak paprikában létezik: TV-paprika vagyis tölteni való paprika. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 18., 08:24 (CEST)

:) Akkor viszont kötőjel nélkül. – Winston ^vita 2012. szeptember 18., 09:14 (CEST)

Cia-Cia nyelv

en:Cia-Cia. Na ez micsoda magyarul? :)) van neki egyáltalán elfogadott magyar neve? Van valakinek A világ nyelvei kötete? Köszi! Teemeah poke me 2012. szeptember 18., 16:29 (CEST)

A „szia” archaikus plázacica nyelven. – Laci.d ^vita 2012. szeptember 18., 18:23 (CEST)

Itt van egy cia-cia magyar online szótár, állítólag van négy lefordított mondatuk. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 18., 19:10 (CEST)

az sajnos nem segít megállapítani, hogy mi ennek a magyar neve. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 21:44 (CEST)

A világ nyelveiben nem találtam. Az orosz és a baszk wiki 'csia-csia' kiejtést jelöl, szerintem ez a név nekünk pont jó is lesz mindennapos használatra. :-)) - Orion 8 ^vita 2012. szeptember 20., 00:47 (CEST)

Defsort-furcsaság

Kategória:Batthyány családon belül: Batthyány Boldizsár (defsort-ból külön kiemelve) "Batthyany család|Boldiz~sar"-ként van kijelölve Batthyány-Strattmann László defsort-ja "Batthyanystrattman Laszlo". Mégis a Boldizsár kerül hátra. Az "s" megelőzi a szóközt? Jó ez így? Akela ^vita 2012. szeptember 18., 22:35 (CEST)

Nem furcsaság. Rendben van, mert a "Batthyany család|Boldiz~sar" kategória miatt Boldizsár szerint rendezi a B betűn belül, míg a másiknál nincs ilyesmi, tehát ott egyszerűen a Batthyany szerint, és az előbb van, mint a Boldizsár. Vajon hova kellene ez kerüljön (az S betűhöz vagy az L-hez)? Wikizoli ^vita 2012. szeptember 18., 22:53 (CEST)

Áááá, köszönöm, leesett a tantusz: Az egyiket a keresztnév ("boldi...") szerint rendezi, másikat a vezetéknév ("batthy...") szerint. Utóbbi van elöl, műszakilag OK. Azt hiszem, logikusabb, ha (csak a Batthyány család kategóriában) "Strattman"-ra átkódolom. Akela ^vita 2012. szeptember 19., 16:32 (CEST)

Tegezzük-e az uralkodót?

A A brit uralkodók koronázása szócikkben a koronázási eskü szövege tegező formában van fordítva. Nekem ez szokatlan. Oké, hogy az angolban nincs magázódás, de azért mégiscsak egy uralkodóról van szó. Mindenesetre inkább feldobom itt kérdésnek, hátha kiderül, hogy teljesen normális dolog, ha az érsek letegezi az uralkodót. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 10:38 (CEST)

A cikk tartalmától függetlenül mondom, az egyházi személyek tegezni szokták a "bárányaikat", nem? "Mondj el, fiam, 8 Miatyánkot..." - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 17., 10:48 (CEST)

Na jó, de az uralkodót is? Szerintem a tisztelet megadták. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 10:52 (CEST)

Az angolban CSAK magázódás van. A "thou", "thee" mind magázó formák. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 10:54 (CEST)

A koronázási szövegben [1] you szerepel. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 11:04 (CEST)

És a belőlük modernesített "You" is magázó alak. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 11:07 (CEST)

Szerintem se tegeződés, se magázódás nincs az angolban. Ezek magyar terminusok, ami ott értelmezhetetlen. Viszont a magázódás egyes szám harmadik személyben történik, miközben az angol egyes szám második személyben beszél. Ez a magyar tegeződésnek felel meg. Ne feledjük el, hogy a magyarban sem mindig volt valamiféle meghatározatlan tiszteletadásjel a magázódás. Egykoron mindenki tegeződött, mert az E2 a természetes módja az érintkezésnek. Nem feltétlenül tiszteletlen a tegeződés, és nagyon tiszteletlenül lehet beszélni magázódva is. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 11:27 (CEST)

Lásd: itt és itt. Fent tévedtem: mivel a "you" valójában a "ye"-ből jött létre, a "thou" pedig elarchaikusodott; és mivel korábban a többes számmal illették a nagy tiszteletben tartott embereket, meg a feljebbvalókat, ezért a you a magázó alak. Nem arról van szó, hogy van-e magázás, hanem arról, hogy a "you" a magázó alak, csak ezt ma már egyrészt senki nem tudja másrészt senkit nem érdekel. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 11:41 (CEST)

A „királyi többes” nálunk is ismert, aminek a maradványa, hogy egy kutató még mindig többes számban beszél saját magáról a tanulmányaiban („megállapítottuk, hogy…”). Mint fentebb mondottam, szerintem sem arról van szó, hogy van-e magázódás vagy tegeződés, mert egyik sincs (szerintem). Ezek a magyar megszólítások meghatározásai. Szerintem az angol E2-t simán magyar E2-nek kéne fordítani (függetlenül attól, hogy ez a magyarban éppen tegeződés). – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 12:12 (CEST)

Kicsit off ide, de hátha valaki tudja: Az mért van, hogy mondhatom,hogy "Mi, a király", de visszafelé a "Ti, a király" (tudtommal) nem szokás? • Nem érv, csak eszembe jutott, hogy a történelmi (főleg középkori) filmekben zömmel tegezik a királyt. (A héberben viszont csak tegezés van.) --Mi, eLVe. :) ^abcdefg 2012. szeptember 17., 12:37 (CEST)

Úgy érted, aszongyák neki, hogy "Felséged..." Ez azért eléggé magasztos, nem olyan tegezés, mint a Lacika, köpöd ki azonnal! :) --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 12:46 (CEST)

Hát én a filmekben azt szoktam hallani, hogy "Tudja-e felséged...", "megkérjük felségedet, hogy írja alá", "Felséged is úgy véli, hogy...", nem pedig azt, hogy "Megkérhetlek, hogy írd alá?" meg "te is úgy véled, hogy". Az igék nincseek tegező alakban a magyar fordításokban. Legalábbis én még nem olvastam/láttam tévében olyan fordítást, ahol effektíve tegezték volna a királyt. Még gyerekként is magázták őket. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 13:01 (CEST)

A gyerekeket a 19. századi Magyarországon is magázták, amikor egymás között tegeződtek az emberek. Aztán ez megfordult, és a gyerekek magázták a szülőket, és a tegeződés átment a gyerekkorba. De ismétlem: ennek semmi köze sincs a tisztelethez. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 13:16 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Én emlékszem ilyenekre, könyvben nem, csak filmekben (főleg maiakban és középkori témájúakban, bizonyos közegben én sem tudom ezt elképzelni, pl. a francia Lajosoknál), majd igyekszem kitalálni melyik volt (sajnos a filmcím memóriám enyhén szólva is hézagos). És persze nem olyan kontextusban, hogy "Helló Béla (király), mizu?" :), hanem a tegezéstől függetlenül is tiszteletiben. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 17., 13:25 (CEST)

Viszont lehet, hogy nagyon szép cikk születhetne ebből az érdekes és izgalmas témából. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 17., 13:27 (CEST)

Nem lehetne valahol megnézni a szöveget archaikus angol nyelven? Akkor rögtön kiderülne, hogy tegezés vagy magázás volt-e benne, amikor még az angol nyelvben megkülönböztették a kettőt. Az, hogy magyarul ki kit tegez, illetve filmekben mit mondanak, szerintem ebben az esetben nem releváns. Egyébként Istent is tegezzük: "a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma" – mégsem tiszteletlenség. --Hkoala 2012. szeptember 17., 13:30 (CEST)

Ezt találtam: http://www.legislation.gov.uk/aep/WillandMar/1/6/section/III ezt találtam, 1688-ból elvileg... Kozika20^szójjábe! 2012. szeptember 17., 15:35 (CEST)

Bár én úgy emlékszem az István a királyban is tegezi a pap Istvánt, mikor megkoronázza...egy érsek a nyája tagjait (és szerintem az uralkodó is az) miért ne tegezné? (eltekintve attól, hogy a brit uralkodók tkp. az anglikán egyház feje). Kozika20^szójjábe! 2012. szeptember 17., 15:43 (CEST)

[elib.kkf.hu/edip/D_13430.pdf Eszerint] a 16. században még korra, nemre, társadalmi állásra való tekintet nélkül a tegezés volt az általános. A maga szó csak a 17. század végén jelent meg. Az ön megszólítást Széchenyi alkalmazta az önmagából kiindulva. A magázódás a bécsi udvar, vagyis a spanyol etikett hatására jelent meg. Mielőtt ezeket találtam, akartam mondani, hogy XIV. Lajos udvrában már biztosan magázódtak, de szerintem a középkorban a tegeződés volt az általános. Van értelme tegeződésről beszélni. Az egyes szám második személy a tegeződés, minden más helyettesítő a magázódás. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 18., 04:02 (CEST)

Ahogy látom, időközben át lett írva a cikk magázódásra és ez tűnik helyesnek a linkelt eredeti alapján. (Bár magázódás jelenleg nincs az angol nyelvben, azért kifejezhető a különbség a formalitásban.) Az 1688-as törvény kb. fél évszázaddal van Shakespeare után, aki még igen nagy gondossággal alkalmazta a tegezés/magázás közti különbséget és váltogatást attól függően, hogy épp ki kivel beszélt és milyen viszonyban volta; így ha az eskü tegeződni akart volna, meg lett volna rá a lehetősége, de a jelek szerint nem élt vele. --Dami ^vita 2012. szeptember 18., 18:21 (CEST)

Nehéz kérdés, de nekem a tegező alak jobban tetszett. Elvégre ez egy egyházi szertartás, és ott a tegezés van szokásban. Ez a magázó forma túlzott modernkedésnek tűnik egy ilyen nagy múltú hagyományról szóló cikkben. (András: nem mindenhol a 3. személy a magázó alak, van más nyelv is, ami a többeszám/2-t használja.) Alensha 2012. szeptember 18., 22:54 (CEST)

Egyetértünk. Már csak az a kérdés, ki, hogyan és mikor dönti el, hogy az E2, E3 és T2 hogyan fordítandó, mikor kell az E2-t E3-nak fordítani? Ebben az esetben szerintem nem. A magázóra átírt szöveg idegenesnek tűnik, mert a főpapság a magyarban is tegezi a gyülekezetét, legyen az akármilyen magas világi polcon. – LA^pankuš 2012. szeptember 18., 23:00 (CEST)

Szerintem itt nem a magyar papok szokásaiból kell kiindulni, azt kell eldönteni, hogy az angol eredeti formális vagy informális megszólítást használ és ezt átültetni. A "you" használata, együtt az olyan mondatokkal, mint "Madam, is your Majesty willing to take the Oath?", elég egyértelműen a formálitásra utal. (Még ha a modern angolban nincs is különbség "you" és "thou" közt, amikor a ceremónia született, akkor még volt és a modern vallási nyelv továbbra is megtartotta néhol a "thou"-t, jelezve, hogy képes a megkülönböztetésre. Különösen érdekes az a szakasz, ahol a felkent kardot adják oda, melyben Erzsébet felé "you"-t használnak, de a bevezető imában isten felé "thou"-t.) –Dami ^vita 2012. szeptember 19., 11:38 (CEST)

Ezek a kérdések már jóval túlmutatnak az alapkérdésen. Ugyanis itt már az is szóba jön, hogy a fordítás egyszerű szöveghűségre törekszik-e, átülteti-e a beszélt nyelvet az adott kultúrára, vagy az eredeti beszélt nyelv kulturális vonatkozásait tartja meg. Ez ugyanis három teljesen különböző fordítói magatartás, és magam sem vagyok abban biztos, hogy a műfordításnak az eredeti kulturális közeg utalásait és szabványait kell-e átvenni, vagy mindenestül magyarrá tenni. – LA^pankuš 2012. szeptember 19., 13:01 (CEST)

Önkényesen mégse fordítsuk magázás/önözésre, ami eredetileg tegező formában volt! A latinban miért nem zavar senkit, hogy pl. a koldus is tegezi a császárt? A magázódás későbbi, mesterkélt fogalom, a svéd és a norvég nem is használja, még a királlyal szemben sem. Az angol meg a gyerekét magázza, de az Istent tegezi, na bumm ...! (Az idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk is csak korhű, protestáns fordításban helyénvaló. Olasz film szinkronjában már hallottam tiszteletes megszólítást katolikus papra. Brrr!)--Paxfax ^vita 2012. szeptember 19., 14:17 (CEST)

szerintem félreérted. Ez nem tegező forma. Abban a korban, amikor ez a szöveg íródott a you a tiszteleti forma volt, a thou volt az ún. "tegezés". en:T-V_distinction#Germanic_languages. A magázás nem egy mesterkélt fogalom, nagyon sok nyelvben meglehetősen régóta létezik... Például a koreai nyelvben, ahol még fokozatai is vannak, igevégződésekkel kifejezve, a személyes "tegeződéstől" az általánosan elfogadott közápúton át a tiszteleti és az ultraiszteleti megfogalmazásig: he (csinálja; "tiszteletlen" forma), hejo (csinálja, "közepút"), hamnida (csinálja, "tiszteletteljes forma"), hasimnida (csinálja, "rendkvül tiszteletteljes"). Koreában eláshatod magad, ha rosszul használod őket, annyira komolyan veszik. nem véletlenül az első dolog, amit megkérdeznek, a neved után, hogy hány éves vagy és mivel foglalkozol, mi a pozíciód. Mert e nélkül nem tudják, melyik igevégződéssel szólíthatnak meg. Szóval ne tessék lenézni a magázódás kifejezésének fontosságát, és az is igenis fontos, hogy ezeket miképpen fordítjuk magyarra. A lényeg itt nem az, hogy neked mi tetszik, hanem hogy az adott korban mi volt a szokás. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 14:42 (CEST)

Azért ez a bonyolult sokszintűség a magyarban is megvan: te csinálod (közvetlen), maga csinálja (távolságtartó), Ön csinálja (alapszinten tiszteletteljes), a néninek tetszik csinálni (speciális szituációkban -- nőkkel, idősebbekkel, gyerekeknek felnőttekkel -- tiszteletteljes), hogy az olyan kihalófélben lévő alakokról ne is beszéljünk, mint a méltóztatik/kegyeskedik csinálni (ami vagy nagyon tiszteletteljes, vagy kifejezetten szarkasztikus). --Bandyka ^vita 2012. szeptember 21., 15:27 (CEST)

Nem lenéztem a magázódást, hanem jeleztem, hogy (Európában) viszonylag újkeletű, felesleges majomkodás. Nem megkönnyíti, hanem körülményessé teszi a kommunikációt. Neked való!--Paxfax ^vita 2012. szeptember 19., 15:22 (CEST)

Paxfax, hadd kérdjem meg: mért szól hozzá nyelvi kérdésekhez, meg akar állandóan ezzel a témával foglalkozni az, aki láthatólag nem ért hozzá? Különösen ebben a bicskanyitogató stílusban? "A magázódás későbbi, mesterkélt fogalom"; "idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk"; "(Európában) viszonylag újkeletű, felesleges majomkodás" – ezek itt mind a témához való teljes hozzá nem értésedről tanúskodnak. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 19., 16:42 (CEST)

És mellékesen nem értem, hogy egy teljesen normális hangvételű hozzászólásra miért kell személyeskedni? Ez miért jó neked? Én itt egy szócikkben előforduló kérdést vetettem fel és nem arra vagyok kiváncsi, hogy X meg Y szerint mennyire jó vagy nem jó a magázódás. Ez itt nem egy fórum, egy konkrét fordításbeli problémát igyekszünk megoldani. Ha nem tudsz érdemben hozzászólni, inkább ne szólj hozzá egyáltalán. Köszönöm. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 18:47 (CEST)

Off, Paxfaxnak: Már meg ne haragudj, mi az hogy "Az idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk is csak korhű, protestáns fordításban helyénvaló."? Milyen alapon döntöd te el, hogy milyen szavakkal helyénvaló imádkozni? --Hkoala 2012. szeptember 19., 18:54 (CEST)

Paxfax egy hét múlva tud válaszolni. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 19., 19:00 (CEST)

OSZSZSZK népművésze vagy OSZSZSZK népi művésze?

Kedves szerkesztőtársak!

A народный артист esetében mi a helyes a Wikipédiában? Népművész vagy népi művész? Sepultura azt mondta a népi művész vagy akár a nemzet művésze a helyes, de végül nem tudtam meg, hogy akkor Mihail Alekszandrovics Uljanov, Jurij Petrovics Ljubimov, Nyikita Szergejevics Mihalkov, Ljudmila Markovna Gurcsenko szócikkek esetében ki kell javítani az OSZSZSZK népművésze díj fogalmát vagy sem? Mert a kijavítás mellett szól az, hogy tükörfordítása a Народный артист РСФСР ill. a Народная артистка РСФСР fogalomnak, viszont ellene szól, hogy a magyarban a népművész fogalma mást jelent. Üdv Apród ^vita 2012. szeptember 20., 20:41 (CEST)

A régi időkben évtizedekig a Szovjetunió népművésze volt a bevett fordítás. A народный артист CCCP fordítása volt. Ahogy nézem: en:People's Artist of Russia, de:Volkskünstler Russlands az angolok és németek is népművésznek fordítják továbbra is, bár az angol megjegyzi, hogy néha nemzeti. De a népi művésszel szemben mindenképpen népművész. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 21., 03:21 (CEST)

Szó szerinti, és az átkosban elfogadott, fordítás a Szovjetunió népművésze mai magyar megfelelője: A szovjet nemzet művésze lenne (marha jól hangzik!) --Texaner ^vita 2012. szeptember 21., 07:44 (CEST)

A народ jelentése nép, egyértelműen. Az orosz a magyarhoz hasonló kifinolmultsággal különbözteti meg a nép, nemzet, nemzetiség és hasonló fogalmakat. A "szovjet nemzet" tehát biztosan tévedés volna, ráadásul a birtokos itt a Szovjetunió, nem a szovjet akrmi.

A jelzős szerkezet kontra jelentéstömörítő egybeírás (népi vagy nép-) valójában nem nyelvi kérdés, hanem szokás dolga, és nem az orosz, hanem a magar nyelv keretein belül mérlegelendő. Magyarul népművészetről beszélünk, tehát nem nagyon látom, miért kellene népi művészetnek fordítani a szovjet/orosz kifejezést.

Mindezek alapján a народный артист СССР nálam a Szovjetunió népművésze, és egyáltalán nem meglepő, hogy ez megegyezik a szokásos fordítással. Így az РСФСР esetében az OSZSZSZK népművésze a megfejtés.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 21., 10:09 (CEST)

Hibátlan levezetés. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 21., 21:27 (CEST)

Köszönöm a segítséget. Apród ^vita 2012. szeptember 21., 21:25 (CEST)

Magyar közigazgatási egységek műemlékeinek listái

A műemlék listák egységesítésével kapcsolatban felmerült kérdéssel kapcsolatban a magyar nyelv nyelvtudorainak véleményét kérem!

Át kellene nevezni Eger műemlékeinek listája névre. A város felesleges. - Tündi vita 2012. szeptember 20., 19:32 (CEST)

Ezt a kérdést, már Gyöngyössel kapcsolatban végig gondoltuk és abban maradtunk, hogy ezeknek a listáknak az elnevezését a következő szerint képezzük: Egy név, egy közig.egység és műemlékeinek listája.

A vita lényege: Szia! Gondolkodom, hogy vajon szükséges-e a műemlékes cikk címében a "város" szó. Gyöngyös nincs semmi más, az első sorban pedig úgyis el van magyarázva. Hogy gondolod? --Burumbátor

Kétségtelen, hogy Gyöngyö megye nincs, viszont van Heves vagy Tolna város és Heves vagy Tolna megye is. Matematikus lévén így tűnt számomra egyértelműnek minden lehetséges esetben az elnevezés. --Texaner

Viszont most meggyőztél: mégis jobb, ha így marad. Egy név, egy közig.egység és műemlékeinek listája. Ez így egyértelmű és egységes is lesz. Köszi, --Burumbátor

Értem, de szerintem nincs igazatok, mert Hevesből lehet, hogy több van, és ott kell az egyértelműsítés, de Egerből csak egy. Az Eger város nekem fölösleges modorosság. - Tündi vita 2012. szeptember 20., 20:12 (CEST)

Szerintem is át kellene nevezni Eger műemlékeinek listája névre. A városok az elsődlegesek, a megyéknek szinte mindig hozzátesszük a nevéhez, hogy megye. A városokénál máshol sincs hozzátéve, így nem konzisztens. Alensha 2012. szeptember 20., 21:44 (CEST)

--Texaner ^vita 2012. szeptember 21., 07:49 (CEST)

Arról, hogy Heves műemlékeinek listája, eszembe nem jutna, hogy itt a megyéről van szó, nem a városról. Ha megye, akkor eleve kiírjuk, a településeknél nem. Bármennyire egyértelmű, nem Jász-Nagykun-Szolnok műemlékeinek listája lenne, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékeinek listája. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 21., 08:54 (CEST)

Összeütköztem magammal. Ezt hogy csináltam? – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 21., 08:56 (CEST)

Esetleg úgy, hogy miután a Lap mentése gombra kattintottál, megszakítottad a mentett oldal betöltését, hogy javíts ki valamit (pl. elütést), így még megmaradt a szerkesztőablak, de a szerkesztésed már elmentődött. Néha velem is előfordul. :) --Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 21., 12:34 (CEST)

Álmomban két macska voltam és játszottam egymással. Bandyka ^vita 2012. szeptember 21., 15:36 (CEST)

Ahogy a cikkek nevében a Heves és Heves megye használatos, nincs "város" szó, vagy valamiféle egyértelműsítés [mint Heves (város) és Heves (megye)], ezért itt is feleslegesnek tűnik a "város".

A többi cikknél követett gyakorlat a földrajzi nevek helyesírásának szabályain (is) alapul: a megye nevében a tulajdonnév része a "megye" szó, a települések neve viszont önállóan megálló tulajdonnév.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 21., 10:13 (CEST)

Peyerk +1.– Linkoman ^vita 2012. szeptember 21., 10:18 (CEST)

Csatlakozom. A megyenevek állandóan változnak, még az sem mindegy, hogy megye, vármegye, egyházmegye. A településnevek ritkábban. Ezért (is) ha csak a megye miatt kellene egyértelműsíteni, akkor nem kell. Győr egyértelmű magában is, Győr megye meg ilyen formában az. – LA^pankuš 2012. szeptember 21., 10:29 (CEST)

május 4-én / május 4-dikén

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Melyik a jó? Melyiket használjuk a wikin? --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 21., 11:36 (CEST)

Az elsőt használjuk: május 4-én. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 21., 12:29 (CEST)

Így van. Nota bene: 1-jén! --Pagony^foxhole 2012. szeptember 21., 12:34 (CEST)

Köszöntem! :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 21., 13:08 (CEST)

Arkhimédészi testek

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A címben arkhimédészi, a cikkben több helyen arkhimédeszi szerepel. Az OH arkhimédészit javasol. Melyik a helyes? --Panda10 ^vita 2012. szeptember 21., 16:29 (CEST)

Mivel Αρχιμήδης-ről van szó, és a két utolsó magánhangzója éta, arkhimédészi. A laptörténetben látható az indoklás is. A többi arkhimédészi objektum is ilyen írásmódú. Latinosan esetleg archimedesi lehetne, de arkhimédeszi semmiképp. – LA^pankuš 2012. szeptember 21., 17:09 (CEST)

• Köszönöm. Kijavítottam. --Panda10 ^vita 2012. szeptember 21., 18:15 (CEST)

Egybe vagy külön? Fraktálművészet

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Egybe vagy külön kell-e írni?

Egy művészeti fogalom, amiben fraktálokat alkalmaznak az alkotás folyamatában, illetve a fraktál többnyire az eredményben is megjelenik.

1. Fraktálművészet
2. Fraktál művészet

misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 23., 13:17 (CEST)

Egybe, mint pl. a fraktálalakzatot vagy a szavalóművészetet. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 23., 13:59 (CEST)

OK, kösz, én is erre gondoltam. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 24., 19:16 (CEST)

Nem megszámlálható főnevek többesszáma

Látom, kijavítottátok a külső hivatkozások alcímet így: további információk[2]. Ezzel kapcsolatban egyik szerkeztőtársunk már korábban jelezte, hogy évekig élt Amerikában, és sérti a fülét ennek a szónak a többesszámú használata. Az információ megszámlálhatatlan éppen úgy, mint az anyagnevek. Nem mondjuk, hogy vasak, levegők, vizek; csak, ha stilisztikailag jelentősége van a szó szokatlan többesszámmal való kiemelésének. MZ/X ^vita 2012. szeptember 23., 17:29 (CEST)

Nekem nem furcsa, sőt az OH. is tartalmazza a többes számát is. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 23., 17:37 (CEST)

Engem sem zavar, ahogy a hírek sem. Ez is valami hasonló, nem folytonos, inkább (matematikailag) diszkrét részekből áll. Ne az információelméletbeli információra gondolj! Wikizoli ^vita 2012. szeptember 23., 17:45 (CEST)

Ez csak azért zavarja, mert az angol nem használ többes számot az „information”-nál. Attól még magyarban van... Sőt „Magyarország vizei” is van(nak)... De mást is mondhatok: „Különböző méretű vasakat rakott le”... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 23., 18:32 (CEST)

Az angolban nincs többes száma, a magyarban van. Éljen pár évet megint Magyarországon a problémát felvető kolléga, és visszaszokik a magyar nyelvtanhoz, amit szerintem nem szükséges az angol nyelvtan szabályaihoz alakítanunk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 23., 19:59 (CEST)

Értelmes megfogalmazás

A Wuhan központi pályaudvar a kínai Hubei tartomány Wuhan városának három legfőbb pályaudvara közül az egyik.

Hogyan lehetne a fenti megfogalmazást egyszerűbben és magyarabbul kifejezni? - Prücsök ^Panaszkönyv 2012. szeptember 24., 00:53 (CEST)

A Vuhan központi pályaudvar Vuhan városának három legfőbb pályaudvara közül az egyik. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 24., 07:16 (CEST)

Vuhan központi pályaudvara a város három legfontosabb pályaudvarának egyike. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 24., 09:31 (CEST)

Zöld-foki-szigetek

MegoldvaGaja  ✉ 2012. szeptember 24., 18:46 (CEST)

Szeretném rendbe tenni a Zöld-foki-szigeteket, mármint nevükben. Jelenleg össze vissza van, van amelyik „...-sziget” (kötőjellel), van amelyik „... sziget” (kötőjel nélkül), van amelyik csak név, „sziget” utótag nélkül. Véleményetek szerint melyik lenne a helyes? Portugálban mindegyiknél ott áll. hogy „sziget” (Ilha da/de/do ...), de nem tudom, hogy magyarul kellene-e ez oda. Ha igen, jól gondolom, hogy kötőjellel kapcsolva, még ha több tagú is (pl. „São Nicolau-sziget”)? Előre is köszönöm a segítséget! - Gaja  ✉ 2012. szeptember 24., 09:20 (CEST)

A szakaszcímben jelölt a helyes alak; kell a szigetek is - kötőjellel, hacsak nem az államról van szó, ami Zöld-foki Köztársaság. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 46.107.123.249 (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 24., 09:32 (CEST)

Félreértettél, én az államalkotó szigetek nevére gondoltam... Vagyis, hogy milyen szigetekből áll a köztársaság. Ezek nevei vannak össze-vissza... Ezt szeretném rendezni... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 24., 09:38 (CEST)

Azért is kérdezem, mert úgy látom, nincs egyértelmű szabály ilyen esetekre: Kanadánál például mindenhol van „-sziget” utótag, de Skóciánál csak néhány helyen... A zöld-foki-szigeteknél mi legyen a szabályos? Kell utótag, vagy megállnak a nevek csak úgy magukban? - Gaja  ✉ 2012. szeptember 24., 10:55 (CEST)

Megnéztem a Cartographia Világatlaszt, aszerint fogok eljárni... - Gaja  ✉ 2012. szeptember 24., 18:46 (CEST)